Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2013-04-08 16:23:51
Idén második alkalommal szervezte meg az oktatási minisztérium a tavaszi szünetet megelőző Iskola másként programot. Ebbe a hétbe mindaz belefér, amire a hagyományos oktatás során – időhiány miatt – nem kerülhet sor, hisz a pedagógusnak, diáknak keményen kell tartani a ritmust ahhoz, hogy a kötelező tantervet betarthassák. Ez a laza hét azonban komoly kiesést jelenthet a túlzsúfolt tananyag miatt, ezt talán nem kalkulálták bele a tanügyminisztériumban.
Nemrég az irigylésre méltó finnországi iskolarendszerről számolt be ismerősöm. A ’90-es évek súlyos gazdasági válságát követően a finn kormány úgy döntött, hogy komoly pénzalappal támogatja az oktatást, a kutatást és a gyakorlati megvalósítási folyamatokat. Mára Finnország a szociális jólét és gazdasági fejlettség tekintetében világviszonylatban az elsők közé került.
A finn társadalomban természetes, hogy egy kamaszgyermek kitűnő eredménnyel végzi el az általános iskolát, tökéletesen beszél angolul és hetente legalább egy könyvet elolvas. Az oktatást a finn nyelv, a matematika és az angol nyelv tanítására alapozzák, a tanórák csupán 35 percesek, alapja az interaktivitás, a gyermekek folyamatos és intenzív bevonásával. A tananyag 75%-a az egész országban egységes. A fennmaradó 25%-ot az iskola választja ki a tanárok, a szülők és a gyermekek egyetértésével. Hangszereken tanulhatnak játszani, lányok, fiúk egyaránt megtanulnak zoknit kötni vagy rövidnadrágot varrni, de a felszerelt asztalosműhelyben gyakorlati képzést is kaphatnak.
A hangsúly az önállóságon, a kreativitáson és a használható tudáson van, és ez nem gátolja őket abban, hogy nemzetközi tantárgyversenyeket nyerjenek. A finnországi oktatás ingyenes az óvodától az egyetem elvégzéséig, és szerintük ez a legjobb befektetés.
A tanulók fenntartások nélkül tisztelik tanáraikat, a társadalmi elismertség mellett a pedagógusok munkáját anyagilag is megbecsülik. Egy általános iskolai tanár átlagfizetése 3200 euró körül van. Nem léteznek bukott diákok, elképzelhetetlen a puskázás a vizsgákon. Aki ezt megtenné, azt a többi diák kiközösítené. Miért kockáztatni, ha lehet tanulni is? – vallják. Az egyetemi hallgatók csak a könyvekért fizetnek és az étkezésért. Az egyetem elvégzése után az állam segíti a munkakezdésüket, fizetve az első bérüket és a szükséges albérletet. De talán a dán, az angol, német stb. oktatási rendszerben is találni a finnel közös vonásokat.
A román tanügyi rendszer megreformálásán buzgólkodók hasonló példákból kiindulva kellene az Iskola másként programot kidolgozzák a teljes tanévre. Nem csak egy hétre korlátozva a ceauşescui időkre emlékeztető intézménylátogatásokkal, vagy faültetéses természetjáró programokkal, kirándulásokkal letudva a megközelítőleg sem gyerek- és pedagógusbarát tanügyi rendszer hiányosságait.
A múlt hét nem nyújtott többet sem diáknak, sem pedagógusnak. A nehezen kezelhető kisiskolásokkal azonban nem egyszerű megértetni, hogy ez a lazaság egy évben csak egyszer engedélyezett. Jövő héttől pedagógusnak, diáknak egyaránt már keményen kell hajtani bepótolandó az egyhetes kiesést. Sőt, a tavaszi szünetre is marad házi feladat, amit a „másként” héten kellett volna a tancival közösen megtanulni. A következetességhez szokott, a világban csakis a jól begyakorolt programmal eligazodó autista kisgyerekkel sem könnyű megértetni, hogy egy hétig azért borult fel a jól megszokott rend, mert a tanügyisek szerint az iskolában egy évben egyszer kell egy laza hét is.
Hogy miért…? Csak.