Interetnikai Színházi Fesztivál

Negyven éve nyerte el nemzeti státuszát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amelynek Tompa Miklós Társulata szerdán és csütörtökön a Székelyudvarhelyen tartandó Interetnikai Színházi Fesztiválon vesz részt. A negyvenéves jubileum alkalmából az intézmény Tompa Miklós és Liviu Rebreanu társulatának művészeti igazgatói nyilatkozatot küldtek a sajtónak, ezeket az alábbiakban közöljük. 

„Negyven évvel ezelőtt a Székely Színházból lett Marosvásárhelyi Állami Színház megkapta a Nemzeti Színház nevet. Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni, a Nemzeti Színház önmagában csak egy elnevezés, és ezzel együtt egy adminisztratív jellegű státus, amelyet valódi tartalommal, művészi értékkel nekünk kell megtöltenünk. Ugyanakkor ez a cím mégiscsak olyan megtiszteltetés, amely csak kevés intézményt illet. Ez a kitüntetés pedig kötelez.

Az elmúlt négy évtized során voltak nehezebb időszakok is, ezekből azonban mindig sikerült időben fölállnunk. Mert a színház a legélőbb művészet, mely estéről estére újjászületik, és soha nem fogadhatja el a nehézségeket. Ma a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat az ország legjobb színházai közt tartják számon, szakmai díjak egész sorával büszkélkedhetünk. Hagyomány, jelenidejűség, ízlés, lényegretörés, korszerűség, nemzetköziség – itt és most olyan színházban gondolkodunk, ami úgy szólítja meg a saját közvetlen közegét, hogy közben érvényes az összmagyar és összromán színházkultúrában, beilleszkedik az európai és világszínjátszás folyamataiba, anélkül, hogy rétegszínházzá válna. Ennek a szándéknak a jegyében már nemcsak Romániában és a magyar nyelvterületen vagyunk jelen, a nemzetközi porondon is megálljuk a helyünket: európai együttműködéseink vannak, előadásainkat rendszeresen bemutatjuk a fontosabb fesztiválokon. Erre a Nemzeti Színházra joggal lehet büszke alkotó és néző egyaránt.” (Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója).

„A Nemzeti Színház elnevezés egyszerre jelenthet sokat és keveset is. Természetesen, egy Nemzeti Színház többletfelelősséget jelent, hiszen a tét nagyon nagy. Megtisztelő, hogy Nemzeti Színház vagyunk, de vannak pillanatok, amikor úgy érzem, inkább kellene színháznak lennünk, mint nemzetinek.

Véleményem szerint méltósággal kellene viselnünk ezt a titulust. El kell ismernünk, hogy azok, akik ezt a színházat létrehozták, mind a magyar, mind a román társulatot, kiváló munkát végeztek a Nemzeti Színház megnevezés elnyerésével. Ez a siker arra kötelez, hogy egy bizonyos színvonalat megtartsunk, hisz az elmúlt 40 évnek történelme van. Azt kívánom, hogy ez a színház sikeres legyen, és színház legyen a szó szoros értelmében. Egyszerűen csak színház…” (Nicu Mihoc, a Liviu Rebreanu Társulat művészeti igazgatója).

Megmérettetés az Interetnikai Fesztiválon

Amint azt fentebb írtuk, a héten a székelyudvarhelyi Interetnikai Színházi Fesztiválon vesz részt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Idén Henrik Ibsen Hedda Gabler (Keresztes Attila rendezésében) és Dosztojevszkij–Crane Karamazovok (Albu István rendezésében) című előadásaival szerepel a társulat az október 13–21. között zajló 9. IFESZT-en, a romániai kisebbségi színházak, társulatok seregszemléjén.

A Keresztes Attila rendezésében bemutatott Hedda Gablerről Szekeres Szabolcs így ír: „A Hedda Gabler című drámában a címszereplő titokzatos megfejthetetlensége mellett fontos, hogy a férj, Jörgen Tesman ne legyen túl gyenge, különben hamar eltűnik a süllyesztőben az előadás tétje. Keresztes Attila rendezésének az az érdekessége, hogy bár az előbbiek ellenére elrajzolt alak a művelődéstörténész, és nehezen képzelhető el az akaratgyenge férfi és a könyörtelenül hideg nő az ágyban, de mégis a két nagyszerű színész játéka egyben tartja a feszes ütemű produkciót.” http://art7.hu/szinhaz/boncteremben/ Ez a produkció képviselte a társulatot a magyar színházi élet két igen rangos seregszemléjén, a Pécsi Országos Színházi Találkozón és a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján. Ez utóbbin Varga Andrea címszereplő a legjobb női alakítási díjat érdemelte ki. Ugyanezen a fesztiválon kapott életműdíjat Bíró József színművész, aki szintén főszerepet játszik a produkcióban. Az előadás szereplői: Bartha László Zsolt, Varga Andrea, Kilyén Ilka, Kádár Noémi, Bíró József, Kádár L. Gellért és Biluska Annamária. Díszlettervező: Szőke Zsuzsi; jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias; zeneszerző: Boros Csaba; rendező: Keresztes Attila. A Hedda Gabler ma a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban tekinthető meg.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – Richard Crane Karamazovok című színpadi adaptációja negyedik évada szerepel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának műsorán. Az Albu István által rendezett produkció nem egyszerűen színpadi adaptáció Dosztojevszkij remekművéből: Richard Crane kiemelte a történetből a regény központi szereplőit, a négy főhőst, és velük játszatja el a többi figurát is. A mű cselekménye bölcseleti-etikai mondanivaló köré csoportosul, hősei az orosz társadalom archetipikus egyéniségei, nagy esélyek hordozói, egymás spiritualizált tükörképei – mindez kortárs színpadi nyelven megfogalmazva. „A színművészek fantasztikus játéka méltó módon teszi egésszé Albu István rendezői koncepcióját. A Tompa Miklós Társulat négy igen tehetséges, fiatal színésze hihetően, hitelesen formálta nem csak a saját »fő szerepét«, hanem az intenzíven változó mellékszerepek sokaságát is. Nagy színészi feladat ez, az alakítások pedig nem nőtték túl a Kisterem adta tér bensőséges voltát, az agresszió, az impulzív érzelemkitörések nem harsányak, nem túljátszottak, inkább visszafogottak és felbugyogóak voltak, méltóak ahhoz a mély, szinte torokszorongató, dohos reménytelenséghez, amelytől szinte dániai történetként »bűzlött« az előadás” – írta kritikájában Kaáli Nagy Botond (http://helikon.ro/s/bunok-templomabol/). A Karamazovok szereplői: Bokor Barna, Galló Ernő, László Csaba és Tollas Gábor. Jelmeztervező: Bocskai Gyopár. Díszlettervező: Tenkei Tibor. Rendező: Albu István.

Az előadás az IFESZT-9. programjában október 18-án, csütörtökön a Tomcsa Sándor Színházban tekinthető meg.