Ferenc pápa a szíriai és az izraeli–palesztin békét sürgette a szentszéki diplomaták előtt
A világ konfliktus dúlta övezeteiről, a gazdasági válságtól szenvedő családokról és a kizsákmányolt környezetről beszélt Ferenc pápa a szentszéknél akkreditált diplomáciai kar tagjait fogadva hétfőn a Vatikánban. Megemlítette a magyar–vatikáni szerződést is.
A világ konfliktus dúlta övezeteiről, a gazdasági válságtól szenvedő családokról és a kizsákmányolt környezetről beszélt Ferenc pápa a szentszéknél akkreditált diplomáciai kar tagjait fogadva hétfőn a Vatikánban. Megemlítette a magyar–vatikáni szerződést is.
Az egyházfő sürgette, hogy megújuló politikai akarattal vessenek véget a szíriai háborúnak. Kifejezte reményét, hogy a január 22-én esedékes második genfi békekonferencia a kezdete lehet a megbékélésnek. Elfogadhatatlannak nevezte a védtelen lakosság, elsősorban a gyermekek elleni támadásokat, és humanitárius segítséget szorgalmazott.
A szentszéknél akkreditált 180 állam diplomatáival tartott hagyományos év eleji találkozón Ferenc pápa pozitívnak nevezte az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindítását, ugyanakkor bátor döntéseket sürgetett az igazságos és tartós béke megszületése érdekében.
A pusztító erőszak minél előbbi leállítását és a nemzetközi közösség segítségét sürgette a Közép-afrikai Köztársaságban és Nigériában is.
A májusi szentföldi látogatásra készülő Ferenc pápa szavaival arra utalt, hogy továbbra is kezdeményező szerepet kíván betölteni a konfliktusok sújtotta közel-keleti térségben – mondta Győriványi Gábor magyar szentszéki nagykövet az MTI-nek. A diplomata hozzátette: a szentszéki diplomácia tavalyi eredményeit sorolva Ferenc pápa megemlítette a magyar–vatikáni szerződés októberben történt módosítását.
A gazdasági válságról szólva a pápa hangsúlyozta, hogy nőtt az anyagi nehézségektől szétroncsolt és felbomló családok száma. Megjegyezte: ha egyének vagy intézmények a problémák elől magukba zárkóznak és az elszigeteltséget választják, előbb-utóbb elfogy körülöttük a levegő.
A világbékén az emberi méltóság megtagadása is sebet ejt: az, amikor lehetetlenség elégségesen táplálkozni. Nem maradhatunk közömbösek az éhező gyermekek tekintetével szemben, főleg ha arra gondolunk, mennyi élelmet dobnak el a világot uraló „tékozlás kultúrájában” – fogalmazott a pápa.
Ferenc pápa borzalomnak nevezte a gyermekek szenvedését. Azokat említette, akikből gyerekkatonák lesznek, a fegyveres konfliktusokban erőszak áldozatai vagy életüket vesztik, az emberkereskedelem rabszolga áldozataivá válnak, vagy abortusz miatt világra sem jönnek.
Az egyházfő szólt a természeti erőforrások „kapzsi” kizsákmányolásáról, amit szintén a békén ejtett újabb sebnek nevezett. „A természet soha nem bocsátja meg, ha rosszul bánnak vele” – hangsúlyozta Ferenc pápa a Fülöp-szigeteken tavaly pusztító tájfun áldozataira emlékeztetve.
