Fenntartható fejlődési modell Nyárádgálfalván

Az elmúlt időszakban különböző vidékfejlesztési elképzeléseket hallottunk elöljáróinktól, amelyek leginkább a mezőgazdasági társulásokat, mások pedig ipari parkok létesítését szorgalmazzák.

fot

Az elmúlt időszakban különböző vidékfejlesztési elképzeléseket hallottunk elöljáróinktól, amelyek leginkább a mezőgazdasági társulásokat, mások pedig ipari parkok létesítését szorgalmazzák. Néhány éve a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ érdekes kísérleti terv kivitelezéséhez fogott hozzá a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen. A GEF (az ENSZ környezetvédelmi programja) támogatásával néhány, a fenntartható fejlődés elveit gyakorlatba ültető modellt hoztak létre. Az erre vonatkozó programot nemrég zárták le. Jelentőségéről, következményeiről dr. Hajdu Zoltánnal, a Fókusz Öko Központ vezetőjével beszélgettünk.

– A globális felmelegedés kapcsán sokat beszélnek a fenntartható fejlődésről, de az elméletből keveset alkalmaznak a gyakorlatban. Ezért is érdekes a kísérleti terv, amelyet egy vidéki településen alkalmaznak. Miért Gálfalvát választották?

– Közismert, hogy a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatal támogatásával több mint egy évtizede Kisadorjánban létrehoztuk a Kisadorjáni Környezetvédelmi Fejlesztési és Információs Központot, ahol eddig több programot valósítottunk meg, diákokat táboroztattunk és sok más környezetvédő tevékenységünk volt. Nagyon fontos, hogy olyan közösségben dolgozzunk, ahol az elöljárók, a lakosok értsék meg, fogadják el a környezetbarát elveket. Ezért is nagy elégtétel számunkra, hogy a Gálfalva klímabarát község projekt már a harmadik projektünk, amelyet a Nyárádgálfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen valósíthatunk meg. Ez nyilván azt jelenti, hogy eddig eredményesen dolgoztunk.

– Miért fontos a közösségnek, hogy a látszólag nem sok eredménnyel járó környezetkímélő projekteket támogassa?

– Egy vidék fejlődését többféleképpen lehet elképzelni, ezért sokszor ellentmondó ötletekkel találkozhatunk. Például vannak, akik úgy gondolják, hogy a Nyáradmentét iparosítani kellene, és ez majd megoldja a gazdasági kérdést, munkahelyeket teremtenek ezáltal. A fejlődést sokan a tervezett autópálya megépítésétől várják. Mások a természetvédelem érdekében valamiféle rezervátumot szeretnének itt létrehozni. Mi azt gondoljuk, hogy a helyes út a fenntartható fejlődés, amely megőrzi az ökológiai szempontból értékes tájat, és a helyi adottságokra alapozva teremt munkalehetőségeket. A fenntartható fejlődést nem hangzatos szólamokkal kell bemutatni, hanem tudományosan megalapozott, megvalósított példákkal kell igazolni. Erre törekedett a Fókusz Öko Központ a gálfalvi polgármesteri hivatallal közösen.

– Korábban említette, hogy három programról van szó.

– Igen, az egyik terület az energiagazdálkodás, ahol átalakítottuk a közvilágítást, így Nyárádgálfalva lett az ország első községe, ahol LED-es világítótesteket helyeztünk ki az utcai villanyoszlopokra. Ennek köszönhetően a község közvilágításra fordított kiadása a negyedére csökkent. Tulajdonképpen ez nagyon jó példa arra, hogy mit jelent a gyakorlatban a fenntarthatóság. Amellett, hogy csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást és a költségeket, a közvilágítás minősége nem romlott, sőt javult. A megújuló energiaforrások használatára, szintén bemutatásként – öt napelemmel működő gyümölcsaszalót indítottunk be – és egy biogáz-berendezést is építettünk, amely metángázt állít elő trágyából. Egy másik terület a vízgazdálkodás. A vizes élőhelyek rehabilitációjára törekedtünk. Ez azért fontos, mert egyre gyakoribb a szárazság, szükség van a természetes forrásokra. Egy felmérés szerint a helyi lakosság a jelenlegi időjárási viszonyok miatt nem az árvíztől, hanem az aszálytól tart. Ennek ellenére a Maros Vízügyi Hatóság még mindig az árvízvédelemmel foglalkozik leginkább, mintsem hogy a szárazság megelőzésére helyezné a hangsúlyt. Ugyancsak a vízgazdálkodási program részeként több száz kút vizében mértük a nitrátkoncentrációt. Mindamellett, hogy a vidéki településeken bevezetik a vezetékes ivóvizet, ami garantálja a minőséget, még mindig ott a kérdés, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás. Ezért úgy tartjuk, hogy továbbra is szükség van a kutakra, az egyéni vízforrásokra.

A harmadik terület, amelyen eredményeket értünk el, tulajdonképpen kötődik az előzőhöz. Ez a természetvédelem, a természeti értékek, a táj jellegzetességének megőrzése fenntartható gazdálkodással. Ezeknek az értékeknek az ismertetésére létrehoztuk az agro-biodiverzitás tanösvényt Kis- és Nagyadorjánban. A tanösvényen gyalogoló gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt azt szeretnénk megértetni, hogy a természetvédelem nem öncélú, nemcsak néhány ember hobbitevékenysége, hanem a közösség vagy tágabb értelemben az emberiség fennmaradásának a záloga. Sajnos, az országban több helyen a lakosság a Natura 2000 program által védetté nyilvánított területeken hozott intézkedéseket megszorításnak tekintik. Tudatosítani kellene azt, hogy a természeti értékek megőrzése a helyi lakosok érdekeit is szolgálják. Ezt szeretnénk igazolni a programunkkal, valamint a Kisadorjáni Környezetvédelmi Fejlesztési és Információs Központ működtetésével. Ezenkívül fontos számunkra olyan példák kidolgozása és bemutatása, amelyek a helyi lakosság megélhetését szolgálják. Itt megemlíteném a közvetlen értékesítési programunkat, amely biztos jövedelmet jelent már ma is néhány gazdának és egy országos program (Közösség által támogatott mezőgazdaság) részeként is működik. Szorgalmazzuk a környezetbarát turizmust, amely talán az egyik legérdekesebb és sikeresebb programunk, amellyel a kül- és belföldieknek ismertetjük a helyi értékeket. Ennek keretében jelöltük ki a Só útját, amely ma a Nyárádmente egyetlen „zöld útja”.

– Túl azon, hogy helyi szinten sikeresek ezek a programok, mennyire sikerül együttműködni a kistérség vagy a megye olyan intézményeivel, amelyek hasonlóképpen érdekeltek kell legyenek az ilyen, ún. alulról jövő kezdeményezések iránt?

– Mi kísérleti jelleggel tudjuk bemutatni programjainkat. Ahhoz, hogy nagyobb hatásuk legyen ezeknek a példáknak, a döntéshozóknak kellene felfigyelni rájuk és átvenni a jó tapasztalatokat. Persze, hallunk néha ilyen témákkal kapcsolatos nyilatkozatokat, de ezek olyan dolgok, amelyeket meg kell valósítani. Ameddig a döntéshozók értekezések és nyilatkozatok szintjén foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, addig kevés remény van arra, hogy szélesebb körben is elterjedjenek, meghonosodjanak ezek a követendő példák. Fontosnak tartjuk azt, hogy minden térségnek, közösségnek legyen egységes elképzelése a jövőről. Az egységes elképzelés kialakítását szorgalmaztuk már akkor is, amikor a 2000-es évek elején a Nyárádmente Kistérségi Társulás megalakulásánál bábáskodott a Fókusz Öko Központ, amikor még más térségekben nem is hallottak erről a szervezési formáról, és ide jártak tanulni, tapasztalatot szerezni. S akkor is következetesek voltunk elképzeléseink valóra váltásában, amikor a kistérség első stratégiai fejlesztési tanulmányának elkészítését kezdeményeztük. Persze, azóta már sok víz lefolyt a Nyárádon, most már létezik kistérségi társulás, beindult a LEADER program. Mi folytatjuk úttörő munkánkat. Tapasztalatainkat továbbra is szívesen bocsátjuk az érdeklődők rendelkezésére, azzal a reménnyel, hogy megvalósításainkkal hozzájárulunk a térség fenntartható fejlődéséhez.