Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A magyarság néprajzi térképe (Magyar História Kiadó, Stiefel Eurocart 2005) a Felső-Maros mentét Szászrégentől Maroshévízig jelöli meg, s ide tartoznak a Luc patak (Régentől délre) és a Maros két oldalán fekvő falvak, egészen Dédáig, tehát lenyúlik ez a néprajzi terület délen a Nagy-Küküllőig, Erdőszentgyörgyig. Körülhatárolja északon Beszterce vidéke, délen Marosszék, a Nyárádmente, nyugaton a Székely Mezőség.
Marossárpatak Marosvásárhely és Régen közé eső település a Maros jobb partján. A férfiviselet a székely népviselethez tartozik. A gyermekek 12 éves korukig zöld kalapot viseltek, s ezután feketét, barnát. A legények kalapjába a leányok árvalányhajat tűztek, melyet azok házasodásukig viseltek. Hasított inget hordtak a XIX. század végétől is, állógallérral, a mellrészen sűrű lerakásokkal, bő ráncos ujjakkal, pálhával a hónaljban. Az ünneplő inget stikkolással díszítették a gallérján és a mandzsettáján, a vállán és a hátán ráncolva. Itt az inget nem csípték be a nadrágba, derékig ért csupán. A lájbi díszítetlen, fekete háziposztóból készült. A viselő kabát a gujbi, egyszerű, magas nyakú, szürke háziposztó, oldalzsebbel. Ezt munkára használták, de néha szürke vagy zöld posztóval szegélyezték díszítésként. Az ünneplő kabát az ujjas. Ez szürke színű, házi, ványolt posztószőttes anyagból készült, ujjait, hátát sűrűn díszítette a fekete zsinórozás, elöl pedig a vitézkötés. Ercse János, Ercse Dezső varrta és zsinórozta, a nadrágokat Peres József, és Mezei Gyula varrta az ujjasokat. Az idősebb korosztály fehér és szürke posztóharisnyát viselt. A fehér ünneplőt az ujjasokat is készítő szabómesterek varrták, és almás zsinórozással díszítették, fekete sújtással a zsebén. A szürke viselőt nem díszítették. A harisnyaviselet az időseknél az 1960-as évekig tartott. Nyárára vékonyabb anyagból varratták. 1930-tól jött divatba a priccsesnadrág, fekete, szürke fenyőágas háziszőttes, majd bolti posztóanyagból. A férfinagykabát bunda vagy téli ujjas volt, alája vett bundalájbival, combközépig ért. A sárpataki priccsesnadrágnak és a posztóból varrt keskeny szárú nadrágnak az aljára, a hasíték mellé két gombot varrtak, s össze lehetett a szárakat gombolni a bokánál. A viselő lábbeli bakancs, az ünneplő ezerráncú csizma. A marossárpataki viselet a pókai és a pókakeresztúri férfiruhához hasonlított, de a sárpatakinak sűrű, gazdag zsinórozása volt, az előbb említett falvakétól különbözve. A kivetkőzés az 1970-es évek végén történt, s általánossá vált a polgári ruha.