2024. august 9., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 Az utóbbi hetekben több tíz olyan esettel szembesültek az állatvédők, amikor őzeket sebesítettek, illetve csonkoltak meg a gazdáik által elcsapott, erdőn-mezőn csatangoló kutyák.

Fotó: dr. Borka Vitális Levente


Felháborítónak tartják a környezetvédők és az állatmentők a megye vadállományában egyre nagyobb méreteket öltő pusztítást. Az utóbbi hetekben több tíz olyan esettel szembesültek az állatvédők, amikor őzeket sebesítettek, illetve csonkoltak meg a gazdáik által elcsapott, erdőn-mezőn csatangoló kutyák. Az érem másik oldala a termésük tönkretételéért dühöngő gazdák, akik szerint a vadgazdálkodásból ők évről évre csak a tetemes károkat tapasztalják.
Az utóbbi időszakban elszaporodott esetek kapcsán Borka Levente állatorvost kerestük meg, aki megerősítette, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a kóbor és juhászkutyák garázdálkodása Maros megyében, ahol évről évre egyre több olyan esettel találkoznak, amikor vadállatok életének a megmentéséért kell küzdjenek. A közösségi oldalakon fotókkal is illusztrálták, milyen mértékű pusztításokat okozhatnak a gazdátlan, táplálék miatt vadászatra kényszerülő kóbor ebek a vadállományban.
Az utóbbi években a támogatások mértékével megnőtt a juhállomány, ezzel párhuzamosan a juhászkutyák száma is. Az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság Maros megyei kirendeltségének december végi nyilvántartása szerint a megyében 522 ezer juhot tartanak. Sajnos, a juhászok között kevés az olyan, aki felelős kutyatartónak mondható. Az utóbbi hetekben több tíz olyan esettel szembesültek az állatmentők, amikor vadállatokat sebesítettek, illetve csonkoltak meg kiéhezett kutyák. Az említett esetek csak azok, amelyekről a megyében a Vets4Wild és a Milvus munkatársai értesültek. Amint a vadállatok életmentését felvállaló állatorvosi rendelő munkatársa kérdésünkre kifejtette, több úton is tudomásukra jutnak a vadállatokat ért támadások. Egyesek a 112-es egységes sürgősségi hívószámot tárcsázzák, onnan továbbítják az állatmentőknek a hívást, mások a 0722-533-816-os számon értesítik a sérült vadállatokat mentő központi ügyeletet. A megsebesített őzekről kérdezve kifejtette, a megmentésük legtöbbször körülményes, mert stresszes állatok, sokszor már a hajsza miatt is annyira felgyűl a tejsav a szervezetükben, hogy a sokkhatás miatt kimúlnak. A kutyatámadások megfékezése egyelőre lehetetlennek látszik. A kóbor kutyák gondjának megoldása, a jogszabályok betartása lenne egyik járható út, amire azonban nincs nagy hajlandóság az illetékesek részéről. Ugyanakkor a vidéken szabadon csatangoló kuvaszok is gondot jelentenek, melyek gazdáit számon kellene kérni, ugyanis csapatokba verődve kergetik és támadják a vadakat, élelemszerzés céljával. „A gazdátlan kutyák nincs mit keressenek a természetben, ezért azokat a kutyatartókat kellene felelősségre vonni, akik sorsukra hagyják kutyáikat vagy azok kölykeit, és olyan bírságokkal sújtani, amelyekkel elriasztanák mindazokat, akik hasonló tettekre vetemednének. Két-három borsos büntetéssel precedenst lehetne teremteni. Szánalomra méltók azok a kutyák, amelyeket az éhség vadászatra késztet, ezért mindenekelőtt az emberek a felelősek. A juhászkutyák számát ugyancsak korlátozni kellene, ennek a törvénynek az alkalmazását azonban egyelőre felfüggesztették. Amennyiben képekkel dokumentált eset birtokába jut valaki, arra kérik, jelezze – talán csak statisztikai értéke lenne, de elindulhatna egy folyamat…” – mondta a szakember.
 
Törvény van, de nem alkalmazzák
Amint Papp Tamás biológus, a Milvus Egyesület elnöke kifejtette, a vadászati törvény évtizedek óta létezik, de annak előírásait sosem alkalmazták. Ezelőtt két évvel próbáltak érvényt szerezni a törvénynek, korlátozni a pásztorkutyák számát és megszüntetni a téli legeltetést. A juhászok tiltakozása nyomán azonban a törvény alkalmazását felfüggesztették. Az említett szabályozás értelmében alföldön egy, dombvidéken kettő és hegyvidéken legtöbb három juhászkutya kísérhet egy nyájat, ezt az előírást azonban sehol sem tartják be. A természetvédelmi egyesület felmérést készített a juhászkutyák számáról a szászvidéki – Segesvár–Medgyes–Szeben–Fogaras–Brassó – Natura2000 övezetben. Száz esztenánál számolták meg a kutyákat, átlag 7–8 kutyát találtak, az említett övezetben hozzávetőleg ezer pásztorkutyával számolnak. Párhuzamosan a farkasállományt is felmérték, és ötven farkasnál többet nem jegyeztek abban az övezetben, ami azt jelenti, hogy ilyen szempontból indokolatlan a kutyák nagy száma. A természetvédő hangsúlyozta, hogy ha a medve- és kutyatámadások bejelentéseinek számarányát veszik alapul, a kutyatámadások száma a nagyobb, a turistákat több alkalommal támadják meg a nyájtól elkóborló juhászkutyák, mint a medvék. Köztudott, hogy nem minden juhász gondozza felelősségteljesen a kutyáit, azok azzal táplálkoznak, amit maguk vadásznak – fejtette ki a biológus.
 
„Savót tőlem, húst az erdőből”
Amint egy nevét elhallgató erdészeti szakember hangsúlyozta, örökzöld probléma a kutyatartás. A juhok száma nem lényeges, pásztorkutyát csak annyit tarthatnának, amennyit a törvény előír. Az erdőbe is behajtják a nyájat, bár ott semmi keresnivalójuk nem lenne, a legelőket kipusztítják, de nem átallják magánterületekre, az emberek termésébe vagy lucernásába is behajtani az állományt, és többnyire büntetlenül megússzák. A pásztorok nem véletlenül mondogatják: „tőlem kapnak savót, a húst maguk kell megszerezzék az erdőből”. A juhokat őrző kuvaszokra kötelező módon láncon lógó cölönköt kellene kössenek keményfából – bükk, gyertyán –, amelynek méretei: 40 cm hosszú és 4 cm átmérőjű, épp azért, hogy akadályozza őket a vadak üldözésében. Ennek hiányában minden egyes kutya miatt bírság róható ki, az erdészeknek, de a rendőröknek is kötelességük a kihágást büntetni. A cölönk előírásszerűen vízszintesen kell álljon, hogy a szaladást lassítsa, nem pedig függőlegesen, ahogy sok juhász rögzíteni szokta. Legtöbbjük elhanyagolja az előírás betartását, semmit, vagy csak egy gumibotocskát köt a kutya nyakába, ami túlságosan nem zavarja az állatot, sőt. A cölönk nélküli juhászkutyák tartása a vadorzás kategóriájába is tartozik, mert az őzek, szarvasok mellett egy komondorcsapat egy vaddisznót is képes leteríteni. Sajnos, a pásztorok akár tizenkét kutyát is tartanak, arra hivatkozva, hogy sok a vadállat. A valóság az, hogy a juhok mentek be a vadállomány területére, nem fordítva, és a juhász a saját kényelméről is ekképpen gondoskodik, mert így éjszaka alszik, ahelyett, hogy a juhnyája mellett őrködne. A gyakorlatban azonban a juhászkutyák nem mindig a juhnyáj mellett haladnak, esetenként pár perccel a nyáj után érkezik a kutyacsapat, ami nagy felelőtlenség a pásztorok részéről, hisz a természetjárók testi épségét is veszélyeztetik. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató