Felejthetetlen franciaországi kirándulás

Felejthetetlen napokon vannak túl, és máris visszavágynak – így jellemezhetnénk azt a nyárádmenti diákcsoportot, amely Franciaországban tölthette nyári vakációja egy kicsike részét.

Székelyhodos község és a franciaországi Venerque szinte az 1990-es rendszerváltás óta testvérkapcsolatot ápol, amelyet a Hodos–Venerque Baráti Társaság fog össze. A felső-nyárádmenti szervezet az ottani regionális ifjúsági szervezettel közösen immár tizenkilenc éve bonyolít le közös ifjúsági projekteket Együtt, lendületben (Bouger ensamble) címmel. Ezekbe a projektekbe a legtöbbször lett partnerek kapcsolódtak be, de néha olaszok, magyarok, szlovákok is. Idén újabb közös projektre került sor, a székelyhodosi, iszlói és nyárádmagyarósi fiatalokból álló nyárádmenti csapat ezúttal Franciaországba utazott, az immár tizenötödik közös táborba. Az utazásaikat mindig úgy oldották meg, hogy a gyorsabb repülőgép helyett a hosszabb autóbuszozást választották, így a fiatalok az évek során bejárhatták Európa nagy részét Rigától kezdve Budapesten és Firenzén át Nizzáig, Monacóig és Párizsig, megmártozhattak az Északi- és a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban. Összesen közel kétszáz nyárádmenti fiatalnak adódott meg a lehetőség, hogy megismerkedhessen öreg kontinensünk különböző részeivel – mondta el elöljáróban Balássy András, a Hodos–Venerque Baráti Társaság ifjúsági projektfelelőse.

Ezen a  nyáron tizenegy diák és Orbán Erzsébet ifjúsági vezető utazott Szlovénián át Olaszországba, ahol Rivoli Veronesében megszálltak, egy napig a Garda-tó melletti hatalmas vidámparkban, a Gardalandban szórakozhattak, majd továbbutaztak úti céljuk, a Toulouse melletti Lagardelle sur Lèze francia településre. Az itt töltött napokban aktuális európai kérdésekről is beszélgettek a fiatalok, mint pl. multikulturalitás, Európa jövője, migránskérdés, de természetesen szórakoztak, utazgattak, megismerhették a környező vidék és Toulouse kulturális örökségét is. Balássynak a fiatalok közös programjain, az ismerkedésen, szórakozáson túlmenően viszont vannak kétségei, egyrészt mert még mindig vannak nyelvi korlátok a különböző nemzetek fiataljai között, másrészt mert szerinte a 14-18 éves fiataloknak még nincs megszilárdult világképük és bizonyos európai vagy világkérdésekben tudatos véleményük és érvelőképességük, ezért a megvitatásra kerülő témákat közösen kellene elfogadják a szervezők, nem pedig előre meghatározott európai irányelveket követniük.

Ennek ellenére a nyárádmenti fiatalok maradandó élményekkel tértek haza, és a lapunknak megszólalók véleménye két dologban tökéletesen egybevágott. Az egyik a nyelvi korlát, mert az angol nyelvet nem mindenki beszéli (és nem csak az erdélyiek), de ezen egy kis segítséggel hamar sikerült túllépni, a másik viszont az, hogy csodálatosan érezték magukat. Márkó Zsanett már most azonnal visszamenne találkozni a barátokkal, ha lehetősége lenne rá, de tökéletesítette angol nyelvtudását, sikerült elfogadnia az embereket olyannak, amilyenek valójában, és más nemzetekkel, kultúrákkal, ételekkel is kapcsolatba került. Szász Gabriella, Kovács Melánia, Réthi Sándor egyaránt azt emelték ki, hogy jól érezték magukat a többi nemzet fiataljai társaságában, és szeretnének mihamarabb újra találkozni velük, míg Kiss Virágnak a számos program, kirándulás mellett élmény volt az, ahogyan a többiek fogadták az általuk bemutatott erdélyi néptáncokat, valamint a könnyes szemmel eltöltött utolsó este is maradandó emlék marad.