Felavatták az iskolai tanműhelyt

A Nyárádmenti Napok egyik nyitórendezvényeként múlt péntek délután autószerelő tanműhelyt avattak Nyárádszeredéban. A beruházás fő támogatója a magyar kormány.

Nyárádszereda a Nyárádmente központja, és itt található a kistérség egyetlen középiskolája, egyetlen magyar középiskolája. A tavaly lett 60 éves tanintézmény több ezer diáknak, családnak adott elméleti és gyakorlati tudást, hogy ezáltal gazdagítsák saját és közösségük életét. Az iskolának nemcsak lépést kell tartania a fejlődéssel, hanem élen kell járnia a fejlődésben. Ezért gondolták úgy a kisvárosban, hogy egy szakmát csak úgy lehet a kor elvárásainak megfelelően oktatni, ha arra alkalmas, korszerű környezet áll az oktatók és diákok rendelkezésére – mondta el Fülöp László, a Bocskai István Elméleti Középiskola igazgatója. Ezelőtt másfél évvel megszületett a terv, ezt felkarolta az önkormányzat is, és megszerezték hozzá az anyagi forrást is a magyar kormánytól. Másfél év alatt elkészültek a tervek, megszülettek az engedélyek, kiválasztották a kivitelezőt, felépítettek egy korszerű műhelyt, beszerezték az eszközöket – taglalta az intézményvezető, aki már csak annyit kívánhat, hogy minden iskolakezdéskor négy-öt száz nyárádmenti magyar diák jelenjen meg a csengőszóra.

A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága a Bethlen Gábor Alap révén nyújtott támogatást, ebből az iskola kereskedelmi szakosztályai számára eszközöket (vonalkódolvasó, pénztárgép, kereskedelmi mérleg, számítógép könyvelési programmal) vásárolt, amelyen a tanulók a bolti körülményeket modellezhetik. Az autószerelő szakosztályoknak egy hárombeállós műhelyt építettek, amely számára fékpadot, futószögállítót, emelőt, kerékcentráló berendezéseket, multimétereket, számítógépes tesztelőeszközöket, szerszámokat szereztek be, egy informatikai termet szereltek fel számítógépekkel, ahol a diákok az autóvezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti tudást elsajátíthatják már 11. osztályban. A projektre a magyar kormány 35 millió forintot, a szeredai önkormányzat közel 30 ezer eurós támogatást fordított – részletezte Fülöp László, míg Tóth Sándor polgármester azt emelte ki, hogy a  beruházás kivitelezésében mind helyi szakemberek játszottak szerepet: Molnár Kálmán építő, Chiricuţa Ferenc villany-, Csizmadia Árpád víz- és gázszerelő, Barabás Lóránt internetszolgáltató, Simon Ferenc építésvezető mérnök, Csizmadia Zsolt pályázatíró, míg az eszközöket Lőrinczi Domokos szerezte be.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke örömét fejezte ki, hogy van olyan tanintézmény, ahol nem annak megmentéséért kell harcolni, hanem avatásra gyűlnek össze, van olyan eset is, ahol a város- és iskolavezetés megértik egymást, és vannak eredmények is.

A budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János kifejtette: a magyar kormány rájött, hogy nem szabad csak a középiskolákat támogatni, hanem a gazdaság felé is kell fordulni, azaz a gazdaság határozza meg, hogy milyen szakemberekre van szükség, azokat pedig az iskola feladata kiképezni. A kormány megteremtette a lehetőséget a külhoniaknak a magyar állampolgárság megszerzésére, 2014 óta pedig a szülőföldön való megmaradást, boldogulást támogatják. 2015–16-ban 740 millió forintot osztottak szét a Kárpát-medencében, ebből 104 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot valósítottak meg Pozsonytól Temesvárig és Lendváig, ebből Erdély 39 tanintézetre kapott fejlesztési támogatást. A politikus örül, hogy ebbe a kezdeményezésbe a szeredai középiskola is bekapcsolódott, továbbá ígéretet tett, hogy amennyiben az iskola részéről igény mutatkozik rá, az ősszel egy autót is biztosítanak a szeredai szakoktatás szolgálatára.

Az elkészült, de még fel nem szerelt műhely meglátogatása után Novák Csaba Zoltán szenátor lapunknak elmondta: a román tanügyi törvény egyik legfájóbb pontja a szakoktatás, ennek kell jövőképet felvázolni.