Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Január 27-én, szombaton a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának aulájában volt a Farmerek gálája. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium égisze alatt megtartott rendezvényt a PRIA Events rendezvényszervező cég az RMGE-Marossal és a LAPAR-ral, a szakterületen érdekelt partnerek támogatásával szervezte meg. Az eseményen mások mellett Maros, Hargita, Kovászna, Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szeben megyei mezőgazdászok vettek részt.
A rendezvényen először dr. Nyárádi Imre István professzor, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánhelyettese szólalt fel, aki a vendéglátók nevében röviden bemutatta az oktatási intézményt. Többek között elmondta, 2002-től indult el a kertészmérnöki oktatás, amely 2012-től tájépítész szakkal bővült, 2013-tól növényegészségügyi mesterképzés is van, ezenkívül a sepsiszentgyörgyi kihelyezett karon mezőgazdasági és erdészmérnöki oktatás is zajlik. A professzor hangsúlyozta, az oktatás mellett kutatással is foglalkoznak és segítik a gazdákat eredményeik közzétételében, az érdekelteket bevonják a kutatásba. Kifejtette, a mezőgazdaság fenntarthatóságáért csökkenteni kellene az inputok árát, és nagyobb piacot biztosítani a hazai termékeknek. Kutatásaik erre is irányulnak, amiben szívesen együttműködnek a gazdákkal.
Meghívottként felszólalt Kolcsár Károly RMDSZ-es képviselő, aki, utalva a gazdamegmozdulásokra, a mezőgazdászokat szavatartó, gerinces, intelligens embereknek tartja. Elmondta, tanulni kell a hibákból mind a gazdáknak, mind a politikusoknak, ehhez pedig együttműködésre, dialógusra van szükség a politikum, a gazdák és a civil társadalom között. Nagyobb tisztelet kell övezze a mezőgazdászokat a romániai társadalomban, mert meg kell érteni, hogy ők biztosítják a minőségi élethez szükséges élelmiszert. Megígérte, hogy politikusként, állatorvosként lehetőségei szerint segíti a gazdákat gondjaik orvoslásában.
Nicu Vasile, a LAPAR (Romániai Mezőgazdasági Termelők Ligája) elnöke elmondta, jelenleg tagjaik mintegy 845.000 hektár földet művelnek meg. Ha a gazdák szakáganként összefognak, sok mindent el lehet érni Brüsszelben is. A LAPAR kezdeményezte az országos gazdaszövetség (Alianţă pentru Agricultură şi Cooperaţie – AAC) létrehozását, amely tagja az EU legnagyobb mezőgazdasági civil szervezetének, a Copa-Cogecának, amelynek jelenleg több mint egymillió tagja van Európában. A LAPAR tagjai közvetlenül hozzájárulhatnak az uniós mezőgazdasági stratégiák, irányelvek, rendelkezések kidolgozásához. Ehhez azonban koherens, gazdaságilag életképes programokra van szükség. Elárulta, biztos forrásból tudja, hogy áprilisban elfogadja a kormány a mezőgazdasági hitelnyújtásról szóló jogszabályt, amelyet előzőleg az uniónak is láttamoznia kell. Van tehát eredmény, amit a romániai szakmai szervezetek, köztük a LAPAR közös összefogással ér el.
A felszólalásokat követően sor került a Pro Agricultura Transilvaniae, az RMGE-Maros díjainak az átadására azoknak a kiemelkedő mezőgazdasági szakértőknek, akik munkájukkal hozzájárultak a mezőgazdaság fejlődéséhez. A díjazást Fazakas Miklós, az RMGE-Maros elnöke, a LAPAR alelnöke Kós Károly szavaival vezette be. Idézve az utolsó nagy erdélyi polihisztort, hangsúlyozta, hogy a közképviseletet és a szakmát felvállalók nem érdemeik elismeréséért dolgoznak és vállalják sorsukat, hanem azért, mert tudatában vannak, hogy egy közösségért, annak jólétéért tevékenykednek. „...Az ember a közösségért és nem a köszönetért dolgozik, hanem mert késztetést érez erre, mert a közösség tagja, mert nem mindegy neki, hogy mivé lesz az a közösség, melybe beleszületett. Te döntesz: ha nem csinálsz semmit, senki nem fog és nem tehet szemrehányást, de ha igen, senkitől ne várj köszönetet, mert nincsen kitől...” – hallhatták a jelenlevők Kós Károly intő szavait.
A Farmergálán először a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztő Kutatóállomás növénytermesztő kutatómérnökét, Iustina Lobonţiut díjazták, akit az egység igazgatója, dr. Oroian Ioan méltatott. A mérnöknő 45 évig foglalkozott kutatással. A díj átvétele után elmondta, a rendszerváltás előtt és után is ugyanazzal az elkötelezettséggel végezte munkáját, hiszen kutatás nélkül nincs haladás, és ő ennek szentelte az életét.
Az állattenyésztők közül dr. Roman Mirceát, a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztő Kutatóállomás volt kutatómérnökét, majd szintén a marosszentgyörgyi SEMTEST BVN egykori vezetőjét díjazták. Az egykori igazgatót a SEMTEST BVN jelenlegi vezetője, dr. Sician Valer méltatta. Elmondta, Roman Mirceának köszönhetően a két intézet az ország legelismertebb állattenyésztési kutatóállomásai közé került, és jelenleg az utóbbi nemzetközi hírnévnek is örvend. Szarvasmarhatartók nemzedékei részesülhettek annak a munkának az eredményében, amit dr. Roman Mircea vezetésével végeztek.
A díjazott a méltatásához hozzátette, 30 évet dolgozott a kutatóállomáson, ahol a szakma minden lépcsőfokát megjárta, majd ezután öt évig szakmai tanácsadóként tevékenykedett. Hangsúlyozta, jobban kellene támogatni a kutatást, mivel enélkül nincs haladás. Elismerésben részesült dr. Mihai Tomşa mérnök, az Erdélyi Növényvédelmi Társaság elnöke, a növényvédelmi hatóság egykori vezetője is. A szakembert dr. Roxana Vidican, a kolozsvári mezőgazdasági és állat-egészségügyi egyetem dékánja méltatta. Az elismerés átvétele után a mérnök elmondta, nemcsak neki szól a kitüntetés, hanem azoknak a kollégáinak is, akik munkájukkal az évtizedek során hozzájárultak a román mezőgazdaság korszerűsítéséhez, fejlődéséhez. Ő is elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a szakképzés erősítését, egy mezőgazdasági információs hálózat kiépítését, a fiatalok felkarolását. Szakismeretek birtokában, megfelelő hozzáállással elérhető, hogy olyan terméshozam legyen az országban, amelynek köszönhetően két éven belül kilábalhatunk a válságból.
Végül a díjjal elismerték dr. Ioan-Vasile Platona mérnök, a Beszterce-Naszód megyei gyümölcstermesztő kutatóállomás kutatójának, vezetőjének a munkásságát, aki szakterületét a kutatás és a művészet ötvözéseként jellemezte. A mérnököt Ovidiu Săvâşcă, az APIA Maros megyei kirendeltségének igazgatója méltatta. A díjazott elmondta, számos – korszerű technológiával rendelkező – ország gyümölcstermesztő kutatóállomásain járt, ahol láthatta, hol tart ezen a téren a világ. Azért dolgozott, hogy mi is elérjük ezt a fejlettségi szintet, hiszen minden lehetőségünk adott. Az említetteken kívül kiválósági díjban részesült tizenhét, különböző mezőgazdasági szakterületeken tevékenykedő Maros megyei és környékbeli gazdálkodó.
A díjazások után előadást tartottak a helyi mezőgazdasági intézmények vezetői, Lupei Daniela, az AFIR, Ovidiu Săvâşcă, az APIA, Jude Silvia, a mezőgazdasági igazgatóság megbízott vezetője, dr. Oroian Ioan, a Szarvasmarha-tenyésztő Kutatóállomás vezetője.
A felszólalásokat követően a jelen levő szakértők, partnerek előadásait lehetett megtekinteni, akik a mezőgazdaság jelenlegi kihívásaira kerestek választ. Többek között szó volt arról, hogy milyen előnyökkel jár a 2021–2027-es mezőgazdasági stratégiában célul kitűzött digitalizálás, a precíziós mezőgazdálkodás bevezetése és a zöldítés. Milyen szerepe van a farmereknek a biztonságos élelmiszer-ellátásban. Szó esett a kutatás fontosságáról, a szakmai képzésről, a termelők és értékesítők viszonyáról, a szövetkezetek, egyesületek és klaszterek szerepéről a teljesítményorientált mezőgazdálkodásban. A rendezvényt támogató partnerek és több mezőgazdasági cég termékbemutatót tartott. A díjazást követően a rendezvényen jelen levők kötetlenebb formában beszélgethettek, tapasztalatot cserélhettek.