Falutalálkozó Ehedben

Egy épület is összekötheti az embereket

Önerőből újíttatta meg az ehedi kultúrotthont a székelyhodosi önkormányzat. A tetőcserét és teljes belső felújítást a napokban befejezték, a külső szigetelésre jövőben kerül sor, ettől függetlenül a közösség ismét birtokba vehette az épületet. Ezt közösségi nappal, falutalálkozóval ünnepelték meg múlt szombaton.

A marosvásárhelyi Barabás Rozália nagyszülei ehediek voltak, gyermekkorában sok időt töltött a faluban, és az elődök házát is felújították, ma is sokat tartózkodnak ott. Őt is elszomorította, hogy a kultúrotthont szinte kizárólag csak egy-egy családi eseménykor vagy halotti tor esetén használták, és ő is a helyiekkel együtt örült, amikor az önkormányzat elkezdte az épület felújíttatását. Látva a munka menetét, javasolta a polgármesternek, hogy a megújult épületet bállal avassák fel. Barabási Ottó polgármester őt bízta meg ennek megszervezésével, és kitűztek egy időpontot, amelyre a kivitelezőnek teljesítenie kellett a vállalt feladatokat. Mivel katolikus közösségről van szó, adventi időszakban nem lehet szó mulatságról, ezért az avatást november 15-ére tűzték ki, ezt az időpontot a cég is tiszteletben tartotta.

Az ünnepségre a helyiek mellett az elszármazottakat is meghívták, és azokat is, akiknek valamilyen kapcsolatuk van ezzel a kis, csupán 133 lakost számláló településsel. Múlt szombaton délután szentmise keretében adtak hálát a település két fontos épületéért, a templomért és a művelődési otthonért, ugyanakkor az elhunyt ehediekért is imádkoztak, majd áhítattal hallgatták a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar felső-nyárádmenti tagjainak templomi énekelőadását.

Viszontlátás, emlékezés, öröm

Ezután az ünneplők átvonultak a kultúrotthonba, ahol fényképkiállítás fogadta őket, hiszen Barabás Rozália két hónapon át gyűjtötte a 19-20. századi ehedi családokat és egykori életmódjukat megörökítő régi képeket, amelyeket tematikus válogatás után Székelyudvarhelyen egy tíz lapból álló, mozgatható kiállítássá szerkesztett. Az érkező vendégek koccintás után szemügyre vehették a fényképgyűjteményt, felidézték a múltat, az emlékeket, a felismert ősöket, ezekről mesélgettek egymásnak egy érzelmekben gazdag délutánon. Vacsora után közösen dalolt, táncolt, mulatozott mintegy 160 személy. A szervezők azt is fontosnak tartották, hogy az előkészületi és utómunkálatokat is közösen végezzék el, a jelenlevőktől csak jelképes hozzájárulást kértek, ami a zenészek bérét fedezte, de sokan ennél bőkezűbbek voltak, hiszen még vannak utómunkálatok és költségek is. A mulatság után az el nem fogyasztott ennivalót szétosztották a faluban.

Másnap számos pozitív visszajelzés érkezett, mindenki csodálatosnak értékelte az eseményt, amely megmozgatta a kevés itthonit, és hazahozta az elszármazottakat, köztük olyanokat, akik évek vagy évtizedek óta nem jártak a rég itthagyott szülőfaluban. Egyhangúlag állapították meg, hogy jó valahová tartozni, jó valahová visszatérni. A szervezőknek is ez volt a céljuk: az ehedi gyökerekkel rendelkezők érezzék, hogy van, aki asztalt terítsen számukra itthon – mondta el a szervező, hozzátéve, hogy ezeket a falutalálkozókat hagyománnyá szeretnék tenni, hiszen a kultúrotthont számukra újíttatta fel az önkormányzat. Barabás Rozália azt is elmondta: a fényképkiállítás a kultúrotthonban marad, de tovább szeretnék bővíteni, mert a találkozón kiderült, hogy még sokak asztalfiókjában lapulnak régi képek.

A közösség ereje

Székelyhodos község polgármestere szerint ez a nap nem csupán az épület átadásáról szólt, hanem a gyökerekről, a múltról, a közösségi erőről, ami a nehéz időkben egybetartotta a falu lakóit, akik ugyanazzal a szívvel építik ma is a jövőt. A közel 1,2 millió lejes beruházás nemcsak tető, falak és nyílászárók összessége, hanem a találkozások tere, amely befogad ünnep- és hétköznapokon egyaránt, ahol együtt énekel a falu apraja-nagyja, ahol megtartják ünnepeiket, és egymást erősítve építik a közösséget. Barabási Ottó végül azt kívánta, hogy a kultúrotthon legyen ajándék a következő nemzedéknek, a falutalálkozók pedig évről évre erősítsék az emberek, közösségek közötti kötelékeket.