Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A média hangos a hírtől, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi önkormányzati frakciója Peti Andrást jelölte alpolgármesternek, azt követően, hogy Józsa Tibor lemondott e tisztségről. Hogy a 2012-ben megválasztott „új fiú”, ahogy a sajtóban „becézték”, vagyis Józsa Tibor lemondott, vagy le kellett mondania, az már egyre megy, amúgy sem lehetett túl fájdalmas lépés számára, ha felidézzük az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának ülésén tett bemutatkozó kijelentését, miszerint „ha nem megy”, akkor úgy veszi, hogy „bocs, nem jött össze”, és „lemondja a székét”. Egy év sem telt bele, és lemondta. Nem „jött össze”.
Józsa Tibor az RMDSZ felső vezetése javaslatára lett alpolgármester-jelölt, és hát Peti András sem panaszkodhat a felső vezetés támogatásának hiányára, ám a személyébe vetett bizalom erősebbnek bizonyult a szavazásnál, mint ahogy az elvárások is nagyobbak iránta. A tegnapi sajtó által lehozott „korábbi” nyilatkozatai nagyfokú magabiztosságot sejtetnek. Peti András ugyanis azt mondta, meggyőződése, az új alpolgármestert a tanács román frakciói is elfogadják (vajon Józsa Tibort miért nem fogadták el?), és a „váltással” véget ér a Dorin Florea polgármester és az alpolgármesterek közötti konfliktus, ugyanakkor kizárta, hogy az új RMDSZ-es alpolgármester arra legyen „kárhoztatva”, hogy a Hangya épületben, a polgármesteri hivataltól távol eső irodában, hatáskörök nélkül „töltse az időt, mint ahogy Józsa Tiborral történt”.
Erre mondaná laza ismerősöm: jól megaszonta neki! Mármint hogy egy éven át puszta időtöltésre kapta a fizetést Józsa Tibor az adófizetők pénzéből. Másrészt tudni kell, hogy Józsa Tibornak igenis volt hatásköre, 2012. július 2-án átiratban kapta meg feladatként a polgármesteri hivatal jogi osztálya tevékenységének összehangolását, a kisajátításokkal és lebontásokkal, a rendkívüli helyzetekkel összefüggő ügyek irányítását, a kóbor kutyákkal kapcsolatos problémák intézését. Az elért eredményekről talán születik valamikor egy beszámoló… Az alpolgármesteri munka hatékonysága pedig végleg nem azon múlik, hogy a városházától 300 méterre van valakinek a – titkárnővel, számítógéppel, telefonnal és egyéb irodai készülékekkel – dotált irodája. Annál inkább múlik a szakmai hozzáértésén, hozzáállásán, korrektségén, az ezekből fakadó tekintélyen, elismertségen, a kiváló kommunikációs képességen.
Ezekről kell bizonyságot tennie a majdani alpolgármesternek. Hiszen csupán attól, hogy „váltás” történik, még nem oldódik meg a Dorin Florea és az alpolgármesterek közötti konfliktus, ami azt jelentené, hogy egy csapásra lesz Bernády iskola, lesz digiváros, lesz Színház téri szobra Sütő Andrásnak, nem gyilkolják tovább a fákat, kulturáltan megoldják a kóbor ebek ügyét, felújítják a Bolyai líceumot stb. Ha pedig mindez megtörténik, ugyan biza mi lesz az ára?!