Évről évre nő az eltűnt gyermekek száma Romániában

*Fotók: Sófalvi Szidónia

Május 25-e az eltűnt gyermekek világnapja, és ez az évforduló ismét rávilágít egy súlyos helyzetre: a gyermekek eltűnésének jelensége továbbra is mélyen aggasztó és folyamatosan súlyosbodó problémát jelent Romániában, amely az egész társadalom, de különösen a szülők részéről fokozott odafigyelést követel meg. A Román Rendőrség Országos Főkapitányságának (IGPR) hivatalos adatai szerint a 2025. május 20. és 2026. május 20. közötti időszakban összesen 10.566 bejelentés érkezett eltűnt kiskorúakról.

Ezt a statisztikát a Mentsétek Meg a Gyermekeket romániai szervezetének kérésére hozták nyilvánosságra, és az adatokból világosan kiderül, hogy ez a szám több mint 600-zal haladja meg az egy évvel korábban regisztrált esetek számát, míg a két évvel ezelőtti adatokhoz képest már közel 2000-rel több eltűnést jelent. Az esetek körülbelül 60 százaléka úgynevezett önkéntes távozás, amely során a gyermekek szociális otthonokból, iskolai kollégiumokból vagy a gyermekvédelmi központokból (DGASPC) szöknek el. Bár az eltűnések mintegy 97 százaléka minden évben azzal zárul, hogy a gyermekeket rövid időn belül épségben megtalálják vagy hazatérnek, a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a szökések komoly negatív tapasztalatok tünetei, amelyeket maximális komolysággal kell kezelni. Ha visszatekintünk a korábbi évekre, a növekvő tendencia egyértelműen kirajzolódik, hiszen 2022. áprilisa és 2023. áprilisa között 8722 bejelentést tettek, míg 2023 és 2024 áprilisa között ez a szám 9902-re emelkedett. 

Ami az életkori megoszlást illeti, a vizsgált időszakban 82 bejelentés érkezett 5 év alatti gyermekekről, 158 esetben 5 és 10 év közötti, 2186 esetben pedig 10 és 14 év közötti kiskorúakat kerestek. A leginkább veszélyeztetett csoportot a 14 és 18 év közötti tinédzserek alkotják, az ő esetükben 8140 bejelentést regisztráltak. Földrajzi tekintetben a legtöbb gyermekeltűnést Bukarestben (az 1–6. kerületekben) jegyezték fel, de kiemelkedően magas volt az esetszám Bihar, Konstanca, Giurgiu és Iași megyékben is. Európai szinten évente mintegy 250.000 gyermek eltűnését jelentik be, a Missing Children Europe hálózat pedig egyre növekvő aggodalmának ad hangot az online vagy offline „grooming” (behálózás) jelensége miatt, amely jelentősen hozzájárul a szökésekhez, növelve a szexuális kizsákmányolás és az emberkereskedelem kockázatát. 

A szökések hátterében meghúzódó leggyakoribb okok 

A szökések megelőzésében alapvető fontosságú a kiváltó okok megértése. A jelenség egyik központi problémája, hogy a távozást gyakran tévesen az „önkéntes” szóval azonosítják, holott egy gyermek számára az otthon elhagyása nem szabadságot, hanem a legtöbb esetben egy kétségbeesett segélykiáltást jelent, amelyet elsőként a szülők hallhatnak meg. A szakértők azonosították a legfőbb okokat, amelyek listájának élén az otthoni problémák, köztük az erőszak különböző formái, a konfliktusok, a bántalmazás és az elhanyagolás állnak. A túlzottan tekintélyelvű szülői stílus, a családi dinamika megváltozása, vagy az egyik szülő drog- és alkoholfogyasztása szintén gyakori okként szerepel. A gyermekek jellemzően két pályát követnek: vagy „valami elől” menekülnek egy nehéz helyzetből, vagy „valami felé” tartanak, ami vonzóbbnak tűnik a jelenleginél. A mentális egészség állapota is meghatározó, különösen a depressziós epizódokkal és öngyilkossági gondolatokkal küzdő fiatalok körében, míg a nevelőotthonokban élők gyakran a vér szerinti családdal való újraegyesítés vágya miatt szöknek el. Nem elhanyagolhatók az iskolai problémák sem, amelyek közül a leggyakoribb az iskolai zaklatás (bullying), amelyet a tanulási nehézségek, a gyakori hiányzás és a kortársak nyomása követ. 

Intő jelek, amelyekre a szülőknek figyelniük kell 

Egy esetleges szökés előtt a gyermekek gyakran, sokszor tudtukon kívül is, figyelmeztető jeleket küldenek a környezetük felé. Ilyen intő jel lehet a hirtelen bekövetkező visszahúzódás, a szobába való elzárkózás, vagy a korábban kedvelt tevékenységek elutasítása. A hangulatingadozások, mint a szomorúság, az ingerlékenység és a szorongás szintén odafigyelést igényelnek. Az iskolai teljesítmény romlása, az ismétlődő hiányzások, az iskolai konfliktusok, valamint az alvási vagy étkezési szokások megváltozása mind problémára utalhatnak. Gyanúra adhat okot, ha a gyermeknek ismeretlen, titkolt új barátai vannak, ha egyre több időt tölt az online térben, és a felnőtt közeledésekor hirtelen bezárja a beszélgetéseket. Emellett komolyan kell venni az olyan látszólag banális kijelentéseket is, mint a „senki sem ért meg”, vagy a „bárcsak eltűnnék”. Noha ezen jelek egyike sem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek szökni készül, együttes vagy tartós jelenlétük egyértelműen azt üzeni, hogy a gyermeket bántja valami, ami a szülők teljes odafigyelését igényli. Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a gyermekek egy olyan dolog felé futnak, amit otthon nem találnak meg, ezért a szülők kötelessége, hogy az otthont egy ítélkezésmentes, biztonságos és meghallgató közeggé tegyék. 

A keresés nem áll meg: kampány és teendők vészhelyzetben 

Május 25-én, az eltűnt gyermekek nemzetközi világnapján indult útjára az Amikor egy gyermek eltűnik, a keresés nem áll meg című figyelemfelkeltő kampány, amely egy nyilvános felhívás az éberségre. A kezdeményezéshez a lakosság a #BlueForHope címkével csatlakozhat a közösségi médiában, egy kék kép – a nefelejcs szimbóluma – megosztásával, amely a kollektív ígéretet jelképezi arra, hogy egyetlen eltűnt gyermeket sem felejtenek el. Ennek jegyében a bukaresti Ion Luca Caragiale Gimnázium homlokzatát is kék fénnyel világítják meg. Ha a legrosszabb bekövetkezik, és egy gyermek eltűnik, a szülőknek azonnal cselekedniük kell, hiszen az első 24–48 óra kritikus fontosságú, és az idő múlásával a megtalálás esélye folyamatosan csökken. A bejelentéshez a szülőknek haladéktalanul elő kell készíteniük egy friss fényképet a gyermekről, a ruházatának pontos leírását, az utolsó ismert tartózkodási helyét és idejét, a telefonjának modelljét és számát (beleértve az aktív üzenetküldő alkalmazásokat is), a barátainak elérhetőségeit, a legutóbb váltott üzeneteket, a lehetséges úti célokat és az esetleges egészségügyi problémákat. 

A kampány emlékeztet a legfontosabb segélyhívó számokra is, amelyeket vészhelyzetben érdemes észben tartani. Közvetlen veszélyhelyzet esetén a 112-es egységes segélyhívószámot kell tárcsázni. A 116-000-ás szám az eltűnt gyermekek európai vonala, amelyet Romániában a Gyermektelefon Egyesület üzemeltet, és amely a nap 24 órájában ingyenes érzelmi, pszichológiai és jogi támogatást nyújt. A 119-es egy országos, ingyenesen hívható szám a bántalmazott, elhanyagolt vagy erőszaknak kitett gyermekek számára. Emellett a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet Gyermekek Érzelmi és Viselkedési Nevelési Központja is elérhető a 0745-131-766-os telefonszámon, ahol a szervezet szakemberei pszichológiai tanácsadással és szülői oktatással nyújtanak támaszt a törékennyé vált szülő-gyermek kapcsolatok rendezésében.