Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
1985-től 19.906 HIV-fertőzött és AIDS-beteget vettek nyilvántartásba Romániában. A diagnózis pillanatában 9.963-an voltak 14 évnél fiatalabbak, 9.943-an 14 év fölöttiek. Közülük az évek során 6.540-en elhunytak, s 634 személyről nem lehet tudni semmit. 2014. június 30-ig 12.732-en szerepeltek az országos nyilvántartásban, s ebben az időszakban 524 új esetet fedeztek fel (294 HIV-fertőzöttet és 230 AIDS-beteget). 58,4 százalékuk szexuális úton fertőződött meg, 14,3 százalékuk az azonos neműek közötti kapcsolat során. 21,76 százalék az intravénás kábítószert használók köréből került ki, az esetek 1,71 százalékában az anya adta át a születendő gyermeknek a vírust, 2,3 százalékuknál nem lehetett megállapítani a fertőzés okát – tájékoztatott a fővárosi Prof. Dr. Matei Balş Országos Infektológiai Intézet statisztikáiról dr. Zaharia Kézdi Erzsébet Iringó infektológus főorvos a Megyei Kórház 1-es Számú Infektológiai Klinikáján.
Megyénkben 2014. november 1-ig a közegészségügyi hatóság adatai szerint 18-an fertőződtek meg, 16-an nemi úton, két esetben nem tudták pontosan kideríteni az okot. 1990 februárjától 576 fertőzöttet tartanak számon, akik közül 250-en vannak életben – tájékoztatott dr. Márialaki Ella főorvosnő. A szülészeti klinikákon minden terhes nőn elvégzik a gyorstesztet, a Közegészségügyi Igazgatóság Dózsa György utcai székhelyén pedig az ingyenes vizsgálatot azoknak, akiket a családorvos küld, vagy akik úgy érzik, hogy esetleg megfertőződtek.
Egyik végletből a másikba
Az 1980-as évek titokzatos betegségéről a Ceauşescu-korszak utolsó éveiben beszélni sem volt szabad Romániában, majd a rendszerváltás után szinte az unalomig ismételték a tudnivalókat. Mára viszont háttérbe szorult, s jobbára csak az AIDS-ellenes küzdelem világnapjára (december elseje) szerveznek nagyobb szabású rendezvényeket, év közben néhány önkéntes akcióra kerül sor. Kivételt képeznek az országos közvéleményt felborzoló esetek, mint például az a 14 éves Fehér megyei lány, akiről azt állították, hogy több osztálytársát és a szomszédját is megfertőzte. Legutóbb a Dolj megyei 24 éves fiatalember történetével riogatták a közvéleményt, akiről azt állítják, hogy szándékosan fertőzte meg a barátnőit. D. S.-ről a halála után elvégzett boncolás nyomán tudta meg a dél-romániai kisváros lakossága, hogy HIV-fertőzött volt (3 éves korától), amit állítólag sem ő, sem a család nem árult el a barátoknak, barátnőknek. Az édesanya viszont azzal védekezik, hogy a lányok tudtak a betegségéről, s mégis vállalták a vele való kapcsolatot. Egyelőre két lányról derült ki, hogy fertőzött, akik közül az egyiket súlyos állapotban kórházban kezelik. Rajtuk kívül még 38-an – lányok, akikkel kapcsolata volt D. S.-nek, s azok későbbi férfi partnerei – rettegnek, hogy az első negatív eredmény után a második teszt pozitív lehet. Természetesen hallani olyan példákról is, mint az a suceavai fiú, akit azért népszerűsítettek, mert Konstancáig kellett elmenjen, hogy találjon egy fogászatot, ahol szóba álltak vele, s közben azt nyilatkozta, hogy bár aktív szexuális életet él, nagyon ügyel arra, hogy óvja a partnereit.
Megelőzés, szűrés, hatékonyabb gyógyszerek
Marosvásárhelyen a fertőző betegségek 1-es számú klinikáján már nincsen szükség arra a kicsi házra, amelyet jóakaratú külföldiek támogatásával építettek a rendszerváltás után, amikor sok kisgyermekről derült ki, hogy fertőzött, és annyira rossz állapotban voltak, hogy állandó kórházi ápolásra szorultak.
– Ma a HIV-fertőzés krónikus betegségnek számít. Az antivirális gyógyszerekkel a vírus szaporodását tudjuk meggátolni, de a fertőzötteket meggyógyítani a tudomány mai állása szerint nem lehet – mondja Kézdi főorvosnő.
– Az újabb gyógyszerek sokkal hatékonyabbak, jobban tolerálják a betegek, kevesebb a mellékhatásuk. Ha időben kiszűrjük, s a páciens megkapja a kezelést, mielőtt az immunrendszere károsodna, a fertőzöttek normális életet élhetnek, s a várható élethosszuk sem lesz rövidebb az átlagosnál. Kórházba az akut eseteket utaljuk be, akiknél az immunológiai, virológiai helyzetet újra kell értékelni.
Mivel a fertőzés elsősorban szexuális úton terjed, egyre fontosabbá válik a megelőzés, a fiatalok szexuális életre való nevelése, amit korán kell elkezdeni. Fel kell hívni a figyelmet a felelősségre, arra, hogy mindenkinek vigyáznia kell saját magára s az egészséges párkapcsolat fontosságára is.
Kérdésemre a doktornő elmondta, hogy a marosvásárhelyi klinika, ahol a végéhez közelednek a felújítási munkálatok, továbbra is regionális központként működik.
Zavartalan gyógyszerellátást szeretnének
Megyénkben több civil szervezet nyújt valamilyen támaszt a HIV-fertőzött, AIDS-es betegeknek. A szülőket tömörítő Benone Egyesület 2001-ben jött létre, majd az országos ernyőszervezet is kialakult föléje. Az egyesületet 103 szülő alkotja, akik közül 55-en aktívak – mondja Veress Mária elnök.
– Az egykori kisgyermekek mára már 25-26 éves felnőttek lettek. Közülük egyesek a gyermekklinikán fertőződhettek meg, ahol egymás mellett feküdtek a gyakran transzfúzióra szoruló elhagyott gyermekekkel, más esetekben azt gondoljuk, hogy a szülészeten kapott első injekcióval fertőzték meg őket. Bár kezdettől gyakran voltak betegek, 2-10 éves koruk között diagnosztizálták a HIV-fertőzést vagy már az AIDS-t.
2001-ben azért hoztuk létre az egyesületet, hogy az életükért küzdjünk, mert problémás volt a gyógyszerellátás. Attól az egészségügyi rendszertől, amely tönkretett minket, legalább most azt várnánk el, hogy zavartalanul biztosítsa a szükséges gyógyszereket, és ne játsszon a gyermekeink életével. A terápia akkor működik jól, ha idejében kézhez kapják, és beveszik a gyógyszert. Ennek ellenére havonta két-három napos, s megtörténik, hogy akár egyhetes késéssel tudják kiváltani. Az illetékesek szerint országos jelenségről van szó, nem a pénz a probléma. A gyógyszerforgalmazók nem szállítják le időben a megrendelt gyógyszereket, de az is előfordult, hogy egy aláírás hiánya miatt keletkezett a fennakadás – mondja keserűséggel a hangjában.
Szakmát tanultak, egyetemet végeztek, családot alapítottak
– Kezdetben nehéz volt eldönteni, hogy kisgyermekként megmondjuk-e, hogy betegek, aztán arra a következtetésre jutottunk, hogy jobb, ha tudják. Az eltelt évek során sem szülő, sem testvér nem kapta el a fertőzést – mondja Veress Mária. Elújságolja azt is, hogy a fiatalok egy része leérettségizett, szakmát tanult, egyetemet végzett, orvos, pszichológus, mérnök lett belőlük, de van, aki otthon maradt, és szociális segélyre szorul. A lányok férjhez mentek, a fiúk megnősültek. Megtörtént, hogy két fertőzött fiatal kötötte össze az életét, néhányan olyan egészséges párt találtak, aki a betegségükkel együtt vállalta őket. Ritkán fordult elő, hogy a házastárs is megfertőződött, ha mégis megtörtént, nehezen tudtuk feldolgozni. Nagy örömöt jelent számunkra, hogy egészséges gyermekek születtek, akár két beteg fiatal házasságából is, de sajnos két beteg kisgyermeket is számon tartunk.
Most az a kérdés, hogy a fertőzött szülők egészséges gyermekét és a fertőzött kisgyermekeket befogadják-e a bölcsődékben, óvodákban. A mi társadalmunk még nem elég toleráns ehhez. Így van ez a munkahellyel is, ha megmondanák, hogy fertőzöttek, szinte sehol nem alkalmaznák őket. A 2002. évi 584-es törvény alapján jogunk van a titoktartáshoz, a büntető törvénykönyv viszont börtönt ír elő azok számára, akik tudatosan továbbadják a betegséget.
A szülők nélküli beteg fiatalokért sokat tesz a Rhema Alapítvány, amely családi típusú házakban biztosít otthont, s védett műhelyeket hozott létre, ahol szakmát, kereseti lehetőséget biztosítanak számukra. Az érdekvédelem mellett az ALV Alapítvány védett műhelyeiben is több mint száz fiatal és felnőtt dolgozik, s tanfolyamokat szerveznek a fertőzött személyeknek.
Önsajnálat helyett továbblépni
– Az elmúlt évek alatt megtanultunk együtt élni a tragédiánkkal, s az önsajnálatban való elmerülés helyett továbblépni – tűnődik el Veress Mária, aki a beszélgetés során is beteg fiatalok problémáit intézi telefonon. Beszámol arról is, hogy havi rendszerességgel ismeretterjesztő szórólapokat és óvszert osztanak a prevenciós csoportot alkotó önkénteseik, akikkel minden nagyobb rendezvényen jelen vannak, hogy megpróbálják megóvni a fiatalokat attól a rengeteg nehézségtől, amit ők átéltek. Örömmel újságolja azt is, hogy december 2-án a Benone, a Rhema és az ALV alapítvány a megyei Vöröskereszt szervezettel együtt kerekasztal-megbeszélést tart a Nemzeti Színházban, előtte pedig gyertyát gyújtanak az elhunyt fiatalok emlékére, s több száz középiskolás és egyetemi hallgató vállalkozott arra, hogy kialakítja az AIDS elleni küzdelem szimbólumát, a meghajlított vörös szalagot a Színház téren.
Az AIDS okozója, a HIV retrovírus az ember immunrendszerét támadja meg, s ezáltal védtelenné teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. Első tünetei az influenzához hasonlóak: láz, hőemelkedés, fáradtság, ízületi és izomfájdalmak, torokfájás, megduzzadt mirigyek, nyirokcsomók, kiütések. Ezt követően évekig panaszmentes lehet a beteg, ami a HIV-fertőzés időszaka. Ha ezalatt nem kezdődik el a kezelés, kialakul az AIDS. Tünetei a krónikus fáradtságérzet, köhögés, fulladás, homályos látás, duzzadt mirigyek, hőemelkedés, állandó hasmenés, fogyás, súlyveszteség. Mivel az immunrendszer legyengül, a szervezet védtelenné válik egy sor súlyos betegséggel (tbc, daganatos betegségek stb.) szemben.
A vírust 1983-ban a Pasteur Intézetben, 1984-ben az Egyesült Államokban izolálták, az első gyógyszert 1987-ben készítették.
A frissen fertőzött személyek a legveszélyesebbek, szervezetük még nem termel ellenanyagot, s a vérben és a fertőző testnedvekben nagyon magas a vírusok száma. Az úgynevezett ablak időszakban a fertőzést nem lehet kimutatni.
A vírus vérrel, spermával, hüvely-, végbélváladékkal és anyatejjel fertőz, csókkal, tüsszentéssel, kézfogással, úszómedencében, közös WC-használat során nem – olvasható a szórólapokon.