Évente kétezer nő hal meg méhnyakrákban

Évente Romániában több mint négyezer új méhnyakrákos esetet jegyeznek, és közel kétezer nő veszti életét a betegség miatt. A mellrák után ez a következő leggyakoribb ráktípus, amely a nőket érinti – hangzottak el az aggasztó adatok a Maros Megyei Sürgősségi Kórházban kedden tartott sajtótájékoztatón, amely alkalommal elindították az Országos Közegészségügyi Intézet által kezdeményezett tájékoztató kampányt. 

Európa-szerte Románia első helyen áll a méhnyakrákban elhunyt nők számának tekintetében. Az európai átlagnál háromszor magasabb országunkban a betegség előfordulási aránya,100 ezer lakosból 35-öt érint a betegség, miközben vannak európai országok, ahol százezer lakosra 8-10 méhnyakrákkal diagnosztizált beteg jut. Az ingyenes méhnyakrákszűrési program fő célja a megelőzés, illetve az elhalálozások számának a csökkentése. Ennek érdekében próbálják eljuttatni az üzenetet minél több nőhöz, hogy rendszeresen menjenek szűrővizsgálatra, ugyanis ha kezdeti fázisban fedezik fel a betegséget, nagy az esély a gyógyulásra. Az egészségügyi minisztérium által finanszírozott kampány keretében minden 25–64 év közötti nő jogosult az ingyenes méhnyakrákszűrésre, a Babeş–Papanicolau-tesztre. Az ajánlások szerint a 25-64 év közötti nőknek háromévente egyszer kellene szűrővizsgálatra menniük. Bár az ingyenes szűrőprogram 2012-ben rajtolt, azóta csupán 700 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel, ami igen csekély szám. 

Carmen Ungureanu, az országos szűrőprogram koordinátora egy, a 2016-os év második felében végzett felmérés eredményeit ismertette, amiből kiderült, hogy a megkérdezett nők közül 10-ből egy nem volt rutinvizsgálaton az utóbbi tíz évben. Az erdélyi nők körében jobban az arányok, itt a nők 45 százaléka állította azt, hogy évente jár szűrővizsgálatra. A kérdőíveket kitöltő romániai hölgyek 68 százaléka nem hallott a humán papillómavírusról (HPV), ami a méhnyakrákot okozza. A felmérésből az is kiderült, hogy azon nők 60 százaléka, akik az utóbbi három évben részt vettek szűrővizsgálaton, magánklinikákon végeztették el a Babeş–Papnicolau-tesztet. 

 

A távoli kis falvakban élő nőkhöz is el kellene jusson az üzenet

Dr. Szabó Béla professzor, a szülészeti és nőgyógyászati klinika vezetője bevallotta, több szempont miatt is pesszimista, ugyanis 2012-ben, amikor a szaktárca elkezdte az országos szűrőprogramot, az első évben volt rá finanszírozás, utána viszont akadozni kezdett. Figyelembe véve a célközönséget, illetve a szűrővizsgálat ajánlott gyakoriságát, Maros megyében évente legalább harmincezer-ötvenezer vizsgálatot kellene elvégezni, de előfordul, hogy ezerre, jobb esetben háromezerre van keret. Mint mondta, Romániában valóban kritikus a helyzet ezen a téren, és nagy szükség van egy ilyen szűrőprogramra, viszont ahhoz, hogy valóban hatékony legyen és elérje a célját, folytonosságra és jobb szervezésre van szükség – mutatott rá a professzor. Mint mondta, a másik tényező, ami miatt ennyire aggasztóak a statisztikák, hogy a többségi lakosságra jellemző, hogy csak utolsó pillanatban fordulnak orvoshoz, amikor már sok esetben túl késő. Vidéken élnek olyan nők, akik lehet, hogy soha nem jártak nőgyógyásznál. Az lenne a kampány lényege, hogy ezekhez a nőkhöz is eljusson az üzenet – tette hozzá a klinikavezető. Dr. Szabó Béla kifejtette, az egészségügyi minisztérium által néhány évvel ezelőtt kezdeményezett humán papillómavírus elleni oltási kampány balul sült el a megfelelő kommunikáció hiánya miatt. Adott volt a szükséges pénzkeret, rendelkezésre állt az oltóanyag, de a szülők nem bíztak benne, és az oltóanyagok szavatossága lejárt anélkül, hogy felhasználták volna. A professzor szerint azokban az országokban, ahol sikeres volt az oltási kampány, már láthatóak az eredmények, és nem hallani a romániai szülőket riogató mellékhatásokról, hanem a betegség visszaszorulását tapasztalják. 

A sajtótájékoztatón pozitív példaként emlegették az északi országokat, Dániát, Norvégiát és Svédországot, ahol a nők 66-79 százaléka vesz részt rendszeresen méhnyakrákszűrésen, és ennek nyomán jelentősen (szinte a felére) csökkent a betegség előfordulása, illetve a halálesetek száma. 

 

Első lépésben a családorvosnál kell jelentkezni

Dr. Cosmina Uzun, a program regionális koordinátora lapunk érdeklődésére megerősítette, van keret az ingyenes szűrővizsgálatok elvégzésére, Maros megyében jelenleg több mint 2500 teszt áll a nők rendelkezésére. A szűrésre 25–64 év közötti tünetmentes nők jelentkezhetnek. A szaktárca által elindított szűrőprogramba országszerte több ezer családorvos, nőgyógyász, patológus szak- orvos kapcsolódott be. A nők első lépésben a családorvosi rendelőkben érdeklődhetnek, onnan irányítják őket oda, ahol adottak a lehetőségek a vizsgálat elvégzésére. A mintavételre a családorvosi, illetve a nőgyógyászati rendelőkben kerül sor, a családorvosok, akik részt vettek a szükséges felkészítőkön, saját rendelőikben is levehetik a kenetmintát, amit majd a patológiai laboratóriumokba küldenek.  Az országos szűrőprogramra nagy szükség volt, ugyanis a nők nagy része, főként a vidéken élők, nem végeztették el a vizsgálatot, egyrészt, mert esetleg a környéken nem volt klinika, ahol lehetőség lett volna a mintavételre, másrészt pedig sokan nem voltak hajlandók kiadni azt a bizonyos összeget, amennyibe a vizsgálat magánrendelőkben kerül.