Európai Unió – Brexit és egyebek (IX.)

Sorozatunk utolsó részében arról írunk, hogy hogyan alakult Nagy- Britannia gazdasági helyzete közvetlenül a kilépésre szavazás után, melyek a következő lépések, amelyeket az angoloknak meg kell tenniük a kilépés után – illetve egyáltalán meg kell-e tenniük –, valamint melyek voltak vagy lehetnek a Brexit lehetséges gazdasági következményei Kelet-Európára nézve.

A Brexit után, bár eleinte úgy nézett ki, hogy nem lesz semmi gond az angol gazdasággal, jelenleg már láthatók bizonyos gazdasági problémák. Az aktuális gazdasági jelzőszámok szerint mind az ipar, mind a szolgáltatási szektor növekedése lelassult, és a 2008-as válság óta nem látott sebességgel csökken a piaci élet. Ennek következtében a gazdasági elemzők szerint akár recesszió is várható Nagy-Britanniában, pedig a népszavazás előtt ez volt Nyugat- Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága.

Azt is el kell azonban mondani, hogy a beharangozott gazdasági összeomlás elmaradt, viszont konkrét jelek vannak arra, hogy a gazdaság lelassult. Ezeket a Reuters hírügynökség elemezte, eszerint az üzleti bizalom és a kilátások négy éve nem romlottak ennyit az első, július eleji felmérések szerint, csökkent a kereslet az árukra és szolgáltatásokra, ami meglátszik a fogyasztáson, valamint a londoni tőzsde aktivitásán. Csökkent az újautó- regisztrációk száma, a bevásárlóutcák forgalma visszaesett kb. 3,5%-kal, visszaesett a munkahirdetések száma, és csökkent a fejvadászés munkaerő-közvetítő cégeken keresztül felvettek száma. A bankok nem vesznek fel egyelőre embereket, kivárják, mi lesz London európai pénzügyi központi státusával.

Ami nagyon érzékenyen érintheti a briteket, az az, hogy amennyiben kilépnek az unióból, ez az ország szakadásához vezethet, ugyanis az állandó autonómiapárti Skócia, amely emellett uniópárti is, elszakadhat az Egyesült Királyságtól azért, hogy elkezdhesse a tárgyalásokat az unióhoz való visszacsatlakozás érdekében. Egy ilyen forgatókönyv mellesleg hihetetlenül nehéz technikai kérdéseket vetne fel, pl. határ jelenne meg egy eddig egységes területű ország esetében.

Egy másik óriási hátránya a Brexitnek az lenne, hogy London elvesztené európai pénzügyi központ szerepét, hiszen a kilépése után már nem rendelkezne a tőke, a pénz forgalmának szabadságával, vagyis a londoni bankok az egyes tagországokbeli bankokkal szemben nem lennének egyenlő jogú versenytársak, hanem külföldi, idegen bank státusát vennék fel. Az új pénzügyi központ ebben az esetben Amszterdam, Párizs, Frankfurt vagy Milánó lehetne.

A jelenleg az Egyesült Királyságban dolgozó külföldi, főleg keleteurópai munkavállaló sorsát nem érinti közvetlenül a Brexit, viszont a jövőben, ha elindulnak a kilépési tárgyalások az unió és Nagy-Britannia között, ezt a kérdést tisztázni kell.

Ez valószínűleg csak kölcsönösségi alapon mehetne (vagyis ha az angol munkás dolgozhat az EU-ban, akkor az EU-s munkavállaló is megteheti ugyanezt), csak ebben az esetben az a kérdés, hogy mit mondanak majd azok a brit szavazók, akik éppen azért szavaztak a Brexit mellett, mert ettől várták a munkaerőbevándorlás csökkenését?

Nemrég végeztek el egy közvélemény- kutatást Nagy-Britanniában, amiből a következők derültek ki: az angolok nagy többsége támogatja, hogy a szigetországban élő európai uniós állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való várható kilépése után is Nagy-Britanniában maradhassanak. Az emberek 84 százaléka gondolja úgy, hogy a Brexit ellenére fontos lenne, hogy az EU-s állampolgárok az országban maradhassanak, még azok közül is, akik a brit európai uniós tagságról júniusban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, 77 százalék támogatja ennek lehetőségét. Habár sokakat nyugtalanít a bevándorlás ügye, azzal egyetértenek, hogy munkájuk révén a bevándorlók hozzájárulnak a termeléshez, és az angol társadalom hasznára vannak. Sokan támogatják, hogy további képzett munkaerő érkezzen Nagy- Britanniába, mindössze 12 százalék szeretné, ha csökkenne a képzett munkaerő beáramlása, 46 százalék támogatja, hogy növekedjen, 42 százalék pedig a mostani arányt tartja megfelelőnek. A képzetlen munkaerővel kapcsolatosan viszont 62 százaléka pont az ellenkezőjét támogatná, vagyis azt, hogy csökkenjen a képzetlen munkaerő bevándorlása. A kilépéspártiak közül csak 15 százalék ellenzi a magasan képzett munkaerő beáramlását, 45 százalék még támogatja is azt, hogy még többen menjenek, 40 százalék a jelenlegi szintet tartja megfelelőnek. A britek többsége szeretné, ha növekedne a külföldi ápolók, orvosok, informatikai szakemberek és tudósok száma.

A népszavazás eredménye elviekben nem kötelező, tehát a brit kormány megtehetné, hogy ne vegye figyelembe, de természetesen egy normális demokráciájú országban ez elképzelhetetlen. Egy híres brit ügyvédi iroda szerint ahhoz, hogy a népszavazásnak érvényt szerezzenek, parlamenti jóváhagyás kell, viszont nemrég az új brit miniszterelnök, Theresa May bejelentette, hogy „a Brexit Brexitet jelent”, nem kívánja parlamenti szavazásra bocsátani a kérdést, és elindítja a folyamatot, amely jelenleg nincs aktiválva. Viszont a fentebb említett ügyvédi iroda már pert indított ezzel kapcsolatosan, amelyről októberben lesz bírói döntés. A kilépést az Európai Unióról szóló egyezmény 50. cikkelye szabályozza.

A kilépési szándékot hivatalosan be kell jelenteni (ez eddig még nem történt meg). Ez jövő év elején kerülhet bejelentésre, amenynyiben pedig megtörténik, a kilépési tárgyalásokat legtöbb két év alatt kell lefolytatni, tehát az Egyesült Királyság ebben az esetben 2019-ben léphet ki az unióból.

Több nagy elemző vizsgálta ennek hatását a kelet-európai országok szemszögéből. A vizsgált gazdaságok – Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia – közül a két legnyitottabb, a cseh és a magyar gazdaság tűnik a legérzékenyebbnek erre. Lengyelország és Románia, mivel elszigeteltebb, nem lenne annyira kitéve ennek a hatásnak. Ami viszont direkt hatással lenne ezekre az országokra, az az, hogy a kilépés után a britek nem fizetnének be többet az uniós közös kasszába, márpedig ha a többi ország nem növeli a hozzájárulását, akkor a visszaosztott pénz is kevesebb lesz, ami direkt módon érintene bennünket is.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro