Európai biztosokkal találkozott Korodi Attila

Janez Potočnik környezetvédelmért és Connie Hedegaard éghajlat-politikáért felelős biztossal találkozott Brüsszelben április 29–30-án Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

Janez Potočnik környezetvédelmért és Connie Hedegaard éghajlat-politikáért felelős biztossal találkozott Brüsszelben április 29–30-án Korodi Attila környezetvédelmi miniszter.

A környezetvédelemért felelős biztossal való beszélgetésen Korodi ismertette, hogy a román kormány főbb környezetvédelmi stratégiai céljai közé tartozik a környezetvédelmi infrastruktúra javítása, az ezen a téren való felzárkózás a többi uniós tagállamhoz, a környezetszennyezés csökkentése, a környezetbarát technológiák népszerűsítése, a környezetvédelmi operatív program keretében lehívott pénzösszegek növelése, illetve a következő operatív programra való felkészülés.

A légszennyezés tekintetében a környezetvédelmi miniszter kifejtette Románia álláspontját a Göteborgi Jegyzőkönyv idén májusban elfogadott módosításairól: „A korábbinál is szigorúbb kibocsátási célok minden bizonnyal javítani fogják a levegő minőségét, azonban Románia számára a gazdasági-pénzügyi vonatkozások miatt folyamatos kihívást jelentenek, mivel az ország gazdasági szempontból nehéz időszakban van. Természetesen készen vagyunk mindent megtenni a kijelölt célok eléréséért, de úgy gondoljuk, hogy a kis kapacitású hőtermelő berendezések szabályozását nem kellene bevenni a közös uniós tervbe.”

Ezzel kapcsolatosan Potočnik azon az állásponton volt, hogy a levegő minősége égető probléma Európában, és létfontosságú a tagállamok erre vonatkozó egységes álláspontja. „Minden euró, amelyet a levegő minőségének javításába fektetünk, többszörös hasznot hoz. Meg kell értenünk, hogy 2020-ig mindannyian számos feladatot kell hogy teljesítsünk, illetve ezalatt a problémás területekre kell koncentrálnunk. Személy szerint örülnék, ha mind a mandátumom alatt, mind azután Románia ugyanolyan megbízható partner maradna ebben, mint most” – magyarázta.

A Hedegaard biztossal való találkozó fő témája a 2030-as energia- és klímacsomag volt. Korodi rámutatott, a román hatóságok nyitottak a beszélgetésre: „Az egyes országok sajátosságainak figyelembevétele számunkra kiemelt fontosságú. A kitűzött értékek esetében alapos kritériumrendszert kell kidolgozni, amely figyelembe veszi az egyes országok erőforrásait és anyagi lehetőségeit” – magyarázta, majd hozzátette: „Románia azon tagállamok közé tartozik, amelyekben az elmúlt 25 évben jelentős mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ezt figyelembe kell venni”.

A környezetvédelmi miniszter kitért a megújuló energiák felhasználására is. Ebben a tekintetben úgy vélekedett, Románia elfogadja az európai színvonalú célokat, viszont az energiamix meghatározása mindegyik tagállam saját feladata kell hogy legyen. Meglátása szerint Románia csak így tudná tartani a számára kitűzött 40%-os célt. Az ország számára az energiahatékonyság terén kitűzött célok főként az ipar terén jelentenek kihívást, mert megvalósításukhoz masszív technológiai befektetések szükségesek. Tehát annak érdekében, hogy minden tagállam egyenlő eséllyel tudja elérni a kitűzött célokat, nagy szükség van olyan megoldások keresésére, amelyek támogatják azokat, amelyek kisebb tőkével vagy kisebb nemzeti össztermékkel bírnak. Korodi javaslata az volt, hogy ezekről beszéljenek az energiahatékonysági irányelv alkalmazásának első kiértékelésekor. Ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az európai uniós tagállamok vállalásai legyenek összhangban a különféle nemzetközi klímaváltozási egyezségekkel is, ezzel mintegy megelőzve az unió határainál elhelyezkedő tagállamok iparának elvándorlását. Ebbe a kategóriába esik Románia is.

Az éghajlat-politikáért felelős biztos egyetértett Korodi energiahatékonysággal kapcsolatos álláspontjával, és a május közepén a tagállamok környezetvédelmi minisztereinek Athénban tartandó informális találkozóján mélyrehatóbban is foglalkozna a témával.