Európa kultúrája egy repedezett házfalon

Nézem e jobb sorsra érdemes, behálózott falú épületet, amely a főtér szégyenévé vált. Évekkel ezelőtt lányok, asszonyok szépültek benne, manapság a pusztulás helyszíne az egyszerű, szerény főtéri ház nagy bejárati ajtóval, hét ablakkal és öt felirattal. Az ajtón évek óta lakat van, a feliratok is a pár évvel ezelőtti életről, mozgásról mesélnek, mégis érdekesek, sokatmondók számomra így is, amint ebben az öt szóban együtt európai civilizációnk öt régiója jelenik meg.

Az emeleti ablakok felirata új keletű reklámnév: Quelle, ami egész pontosan forrást jelent. A mai marosvásárhelyiek nagy részének a német szavakat már le kell fordítani, de nem így volt ez két-másfél évszázaddal ezelőtt, amikor Ferenc József meglátogatta sáros városunkat, és a felséges császár őméltóságát Bolyai tanár úr német nyelven köszöntötte. Ennek a látogatásnak a részleteiről nem sokat olvastam, de aligha tolmácsolta valaki az egykori szász faluban született Bolyai Farkas német beszédét honi nyelvre, hiszen az osztrák császár látogatására csak az volt igazán kíváncsi, aki beszélt németül. Legfeljebb a díszszemlére kirendeltek szóltak egymáshoz magyarul.

A földszinti ablakon még ott díszeleg az egykor kedvelt könyvesbolt kettős neve: HUMANITAS – PALLAS. Az ókor két meghatározó civilizációja jelenik meg a kettős elnevezés mögött. A humanitas latin eredetű kifejezés, amely az igazi emberi értéket jelenti. Cicero irodalmi, esztétikai műveltséget értett alatta. Később, a középkor végén a klasszikus oktatást nevezték humanizmusnak, képviselői a humanisták voltak.

Pallas volt a görögöknél az igazságosság, a jog, a kézművesek és művészetek hatalmas istennője. Találó elnevezés volt így együtt: római és görög kultúra egy erdélyi városban, mert így lett igazán európaivá ez a főtéri ház. Egyes elemzők szerint ugyanis vén kontinensünk a görög és a római kultúrán, valamint a keresztyén etikán nőtt fel.

E három idegen nyelvű szó mellett szerényen húzódik meg mai világunk kettős megnevezése: könyvesbolt – librărie.  Szabó T. Attila megbízható kutatásaiból tudjuk, a könyv szó mifelénk már 1575 körül megjelenik írásban, és 1823-1830 között már a könyvárus megnevezés is olvasható. A librărie latin eredetű szó, hiszen a liber a nagy Római Birodalom idején háncsra írt írást jelentett, ami lassan könyv formájúvá változott.

Kedves tavaszi sétáló!

Azt mondják, már nem a könyvek divatját éljük, de Marosvásárhelyen, a Teleki Téka városában még egy elhagyott, repedező falú épület is kultúrák jeleit hordozza magán. Ettől szép igazán ez az erdélyi város – városunk.