Eugen Gâscă-retrospektív

Újra jelentős kiállítással lepte meg a marosvásárhelyi művészetkedvelő közönséget a Maros Megyei Múzeum. A Kultúrpalota második emeleti kiállítótermeiben nyílt nagyszabású tárlat a XX. századi román képzőművészet egyik nagy egyénisége, Eugen Gâscă (1908-1989) festőművész életművét állítja az érdeklődés fókuszába. A kolozsvári Quadro Galériával közösen rendezett retrospektív kiállítás mintegy másfél száz alkotással állít emléket a spiritualizált modernizmus vonulatába sorolt festőnek és metafizikus, szakrális felhangokkal telített művészetének. A számos érdeklődő jelenlétében zajlott december 9-i megnyitón az eseményt Ötvös Koppány múzeumigazgató, Soós Zoltán polgármester, Cora Fodor művészettörténész kurátor és kolozsvári kurátor kolllégája, Székely Sebestyén, a Quadro Galéria igazgatója méltatta. Az utóbbiak az alkalomhoz igazodó vázlatosan tömörített, mégis kellőképpen elmélyült szakmaisággal pontozott, érdekes ismertetőjükben hiteles portrét rajzoltak az alkotóról és hat évtizedet átfogó munkásságáról. Beszédükből egy három szakaszra osztható különleges életmű rajzolódott ki, amely jól érzékelhetően tükrözi azt a lelkiállapotot, amit a művész súlyos betegsége, a túlélésért folytatott fizikai és belső küzdelem határozott meg, kikristályosítva azt a különös, földöntúli fénybe burkolt, kékes dominanciájú, expresszív korszakát, amivel az említett spirituális besorolást kiérdemelte. Ehhez a hármas tagolódáshoz igazodik a kiállítás, amelyből, amint az előző, 2018-as kolozsvári visszatekintő rendezvény főrendezője, Székely Sebestyén is hangsúlyozta, markánsan kiviláglanak a festő arcai, mindenekelőtt az, amely a múlt század ’30-as éveiben oly erős visszhangot keltett a romániai művészeti körökben. Ezt mutatja fel nagy meggyőző erővel a galéria első terme, ahol a kurátorok a művésszel kapcsolatos személyes dokumentumokat, kiadványokat, fotókat és leveleket is elhelyeztek, és munkásságát, ars poeticáját, szellemiségét a kor kontextusába helyezték, ízelítőt adva a rá ható barátok, mesterek – Ion Vlasiu, Taso Marchini, Catul Bogdan – és kortársak – Mattis Teutsch János, Nagy István, Nicolae Tonitza – művészetéből is.

Sokan tudnak arról az erős kötődésről, amely a művészt a Maros mentéhez, Marosvásárhelyhez kapcsolta. Gerendkeresztúron született, majd korán árvaságra jutva, egy ideig Maroscsúcson élt közeli rokonainál. Később Torda, Balázsfalva, Kolozsvár, Bukarest, a napjainkban Bulgáriához tartozó Bazargic, Lugos, Cernăuţi, Moroieni is kisebb-nagyobb szerepet játszott életében, de a gyermekkor meghatározó maradt. Talán ez is magyarázza szoros barátságát a szintén Maros-völgyi Ion Vlasiuval. Művészete a román fővárosban teljesedett ki, az elismerések is elsősorban onnan indultak ki, de az első nagy retrospektív kiállítását Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezte meg 1978-ban. 1984-ben a vásárhelyi Képtárnak adományoz egy 60 festményből, grafikából álló válogatást, amit a Kultúrpalotában rendezett Eugen Gâscă-kiállításon ismerhetett meg az itteni közönség. Azóta még néhány munkával gyarapodott a Maros Megyei Múzeum Gâscă-kollekciója. Az életművet minden eddiginél nagyobb mennyiségben és minőségben felmutató tárlatot február 18-ig lehet megtekinteni.