Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-06-01 14:53:41
A Craiovai Fellebbviteli Bíróság március 28-án jogerősen érvénytelenítette a marosvásárhelyi municípiumi tanácsnak a Călăraşilor utca Kossuth Lajos utcává változtatására vonatkozó 2005. október 13-i 255. számú határozatát.
A tanács és a polgármesteri hivatal a napokban kapta meg a megindokolt bírósági döntést. A craiovai döntés eljárási okokra hivatkozva erősíti meg a Maros Megyei Törvényszék ítéletét, miszerint a tanács sürgősségi eljárása az utcanév-átnevezésben indokolatlan volt. A bírósági döntés szerint az igazságszolgáltatásnak jogában áll megítélni a helyhatósági határozat időszerűségét, ami nyilvánvalóan ellentmond a helyi közigazgatásra vonatkozó törvényben előírt alapelvnek, a helyhatósági önrendelkezés elvének.
Igaz, hogy a craiovai döntés nem tér ki Kossuth Lajos történelmi szerepére, az ellene felhozott vádakra, nem állapít meg sem nemzeti, sem állampolgári jogsérelmet, de annál inkább ravaszabb eszközt választ döntése megindoklásául.
A március 15-i Csibi Barna-féle akasztásos jelenet által kiváltott országos hisztériakeltés, a mesterségesen felkavart nacionalista hangulat körülményei között meghozott ítélet érdemben nem tekintette törvénysértőnek az utcanév-változtatást, csupán eljárásilag kifogásolta, hatalmi túlkapásnak minősítve a tanács sürgősségi eljárását.
Megjegyzendő, hogy a 2005. október 13-i tanácsülés napirendjén szerepelt még két sürgősségi eljárással elfogadott határozat (az egyik az Antonescu sétány ügye), de egyik esetben sem emelt senki kifogást. Sőt, a Vatra Românească és társai még az utcanév-változtatást támadó bírósági keresetben sem kifogásolták a sürgősségi eljárást, csupán a nemzeti sérelmekre hivatkoztak, román történészek sokoldalas munkáit felsorakoztatva!
Ezek után egyértelmű a „független bírák” részéről a pártos igazságszolgáltatás, cinkos szerepük a Kossuth névadás megakadályozásában, a román nacionalista erők kiszolgálásában.
Ugyanígy járt el az igazságszolgáltatás korábban is. Az első próbálkozás az utcanév-változtatásra a 2003. július 31-én meghozott tanácsi határozat által történt, amelyet hasonlóképpen eljárási okokra hivatkozva érvénytelenített 2004-ben – szintén jogerősen – a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság. Akkor a hivatkozási alap az volt, hogy a tanács nem vette figyelembe a megyei névadó bizottság negatív véleményezését. Történt mindazok ellenére, hogy az ide vonatkozó törvényes előírások szerint a bizottság véleménye csupán konzultatív jellegű. Ez volt az egyetlen ilyen indoklással meghozott bírósági ítélet egész Romániában!
Ezek után jelenleg még hiábavaló remény abban bízni, hogy a bírák kevésbé befolyásolhatók más megyékben, mint Maros megyében, ha nemzetiségi ügyről van szó. Ugyanígy, a kérdésben tárgyilagos román történészszemlélet egyhamar nem várható.
Következésképpen sajnálattal állapítható meg, hogy minden reformtörekvés ellenére az igazságszolgáltatatás továbbra sem tud szabadulni a nacionalizmus béklyóitól, a szélsőséges nacionalista erők befolyásától. Pedig már nagyon ideje lenne.
Kerekes Károly parlamenti képviselő, a marosvásárhelyi
tanács perbeni képviseletével megbízott ügyvéd