2024. july 2., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Mint ismeretes, a 19. Magyar Termék Nagydíj Pályázat határon túli győzteseit a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényen, augusztus 15-én hirdették ki. 

Fotó: Vajda György


Mint ismeretes, a 19. Magyar Termék Nagydíj Pályázat határon túli győzteseit a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényen, augusztus 15-én hirdették ki. Az idén a vállalkozások 38 főcsoportban – először nemcsak magyarországiak, hanem a határon túliak is – pályázhattak. A nyertesek között van a marosvásárhelyi Petry Látványműhely és Múzeum (Petry Retail Kft.) és a Primacom Kft. által készített Petry Zsigmond kedvenc házi kenőmájas és töpörtyűkrém hagymával termék is. Az eredményhirdetést követően Varga Pál Petry Zsolttal a Primacom Kft. egyik ügyvezető igazgatójával az elismerésről beszélgettünk. 
– Mit jelent a Primacom Kft. számára ez a díj?
– Nagy öröm számunkra ez a díj. Amikor megpályáztuk, reméltük, hogy a nyertesek között leszünk, mivel azonban versenyre neveztünk be, nem tudtuk, hogy kivel, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal kell még megméretkeznünk, ezért izgultunk is egy kicsit. Nagy elismerés számunkra a Magyar Termékdíj, mivel nem sokan kapják meg, hiszen nagyon bonyolult ötfordulós értékelési folyamatot követően választja ki a zsűri, kit tart méltónak erre az elismerésre. Valójában csak olyan termékekkel lehet megnyerni a versenyt, amelyek egy adott szakterületen belül kiemelkedő, kiváló minőségűek. Mi is kettőt választottunk ki a hagyományos recept alapján készített termékeink közül, ez a kedvenc házi 
kenőmájasunk és a hagymás töpörtyűkrém. A visszajelzésekből ítélve nagyon kedvelik mindkettőt, és úgy gondoltuk, hogy ha a vásárlók elismerik ennek a két terméknek a minőségét, akkor ezt megfelelően értékeli majd a Magyar Terméknagydíj bizottsága is. A Petry Látványműhely és Múzeummal az innováció és értékmegőrzés kategóriában pályáztunk és nyertünk. Ez egy olyan egyedi kezdeményezés, amivel máshol nem találkozhatott a zsűri. Köztudott, hogy ez egy olyan múzeum, ami interaktívan mutatja be a hentesszakmát, megismerteti a régi hagyományos szakmai fogásokat az érdeklődőkkel. Külön kiemelném, hogy az Iskola másként programban több száz kisiskolás kereste fel a műhelyünket, ahol kollégám, Laci bemutatta a kolbásztöltés technikáját és a félsertés bontási módját is, ugyanakkor a gyerekek ki is próbálhattak mindent. 
– Jó ideje a Látványműhely és Múzeum udvarán a helyi termelők vásárát is megszervezik, ugyanakkor volt kolbásztöltő verseny, gasztronómiai rendezvény és könyv- bemutató is lesz, ami túllép a kereskedelmi szférán. 
– Úgy gondoltuk, hogy többet kell nyújtanunk a vásárlóknak, és szívesen szervezünk vagy veszünk részt olyan kulturális eseményeken, amelyek értékteremtők, újak, érdekesek, felkeltik az emberek érdeklődését, hogy ne csak kolbászért, sonkáért, hentesáruért jöjjenek a Petry üzletbe, hanem kapjanak értékes szellemi táplálékot is. 
– Hogy mennyire fontos mindez, jelzi az is, hogy a cégnek igen jó és rendszeres kapcsolata van a 
Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség kulináris olimpiai csapatával is. 
– A hentesáru elkészítése is a gasztronómiához tartozik, ezért elsősorban a magyar gasztronómiai olimpiai csapat szakmai tanácsát szoktuk kérni. Amikor Erdélyben járnak, mindig meglátogatnak, fogadjuk őket, véleményezik termékeinket, és tanácsaiknak köszön- hetően is sikerül javítanunk a minőségen. 
– Azt mondják a szakértők, hogy nemcsak a tej, hanem a hús ízén is érződik az, hogy az állatot miként tartották, honnan származik. Hogyan sikerül követni a hústermék útját, minőségét a tenyésztéstől az üzletek polcáig? 
– Valóban nem reklámfogás az, hogy hagyományos recept alapján készítjük termékeinket, hiszen a több mint 100 éves recepteskönyv, amelyet használunk, ott áll a múzeumban. Tudjuk azt, hogy nem mindegy, hogy a szarvasmarha vagy a sertés hol legel, mivel táplálkozik. Mi kizárólag a környékbeli gazdáktól vásároljuk fel az állatokat. Az is garantálja a minőséget, hogy ismerjük a tenyésztőt. A sertéseket több mint 10 éve ugyanattól a tenyésztőtől, míg a szarvasmarhákat kisgazdáktól szerezzük be, akik csupán néhány állatot tartanak, odafigyelnek a tenyésztésre. A visszajelzések igazolják, hogy egyre többen keresik a hagyományos termékeket, értékelik az ízvilágot és figyelnek arra, hogy mit fogyasztanak, ezért mi ezt az irányvonalat szeretnénk követni a továbbiakban is. 
– Az elismerés ösztönző is egyben, milyen tervei vannak a cégnek? 
– Jelenleg mintegy száz alkalmazott dolgozik a húsüzemben, 120-an a kiskereskedelmi hálóza- tunkban. 26 üzletünk van Maros, Hargita és Kolozs megyében, amelyekben mintegy 70 terméket forgalmazunk. Tovább szeretnénk fejleszteni a kínálatot, természetesen a régi receptek alapján. Érdekességképpen elmondom, hogy nemsokára a látványműhelyben lesz egy olyan kolbászkatalógus, amelynek segítségével a vásárló kiválasztja a számára megfelelőt, és Laci mester ezt el is készíti, akár a hozott anyagból is. Amint lehetőségünk és igény van rá, bővítjük az üzlethálózatunkat is. Ami a feldolgozóegységet illeti, úgy tervezzük, hogy a megújuló energiák hasznosítására szeretnénk összpontosítani, konkrétan arra gondoltunk, hogy újrahasznosítanánk az üzem által előállított hőenergiát, illetve a szükséges mennyiséget napelemekkel állítanánk elő. Ennek a beruházásnak a lehetőségeit mérlegeljük. Így ötvözzük a hagyományt a jövő követelményeivel. 

Közlemény 5 órával korábban

A gázár emelésének előjele 5 órával korábban

Erről jut eszembe 5 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 5 órával korábban

Hírek 5 órával korábban

Széltündér, libbenő 5 órával korábban

Három a feszt! 5 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató