2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ma nemzetközi hulladékgyűjtő nap van. A kukások úgy döntöttek, ezt is munkával ünneplik. Ennek nyomán továbbra is sok a szétszóródott szemét a kukák körül. 

Ma nemzetközi hulladékgyűjtő nap van. A kukások úgy döntöttek, ezt is munkával ünneplik. Ennek nyomán továbbra is sok a szétszóródott szemét a kukák körül. De most nem azokkal a nehéz sorsú szerencsétlenekkel akarok piszkálódni, akik körülöttünk ebből élnek, bár ez is időszerű téma lehet akármikor. Az jutott eszembe, amit a tévében láttunk nap mint nap, amikor a migránsok útvonalán éppen elhaladt egy nagyobb tömeg, és nyomukban ott maradt a rengeteg hulladék. Legalább annyi, mint honi tájainkon erdőszélen, folyóparton ünnepnapok után. De ez is más ügy: a mi szemetünk, más a hozzáállás is. A határ menti szeméthalmok látványán inkább el lehet szörnyülködni. De talán épp a 
menekültútvonalakat övező 
piszok a legkisebb baja ma Európának. Azt be lehet gyűjteni. A migránskérdés maga tűnik megoldhatatlannak. A jelek szerint megállíthatatlan a bevándorlás folyamata. A kritikus tömeget a beözönlők már rég túllépték, a következmények beláthatatlanok. 
Persze kérdés, hogy ez esetben mi a kritikus tömeg, amelynek hatására minőségi változás áll be ilyen vagy olyan vonatkozásban. Ön azt mondja, kedves olvasó, és én is, hogy máris túl sok migráns van az öreg kontinensen, más másképp vélekedik. Tény, hogy nem lehet tudni, hol a sor vége. És minden döntéshozatal vitatható. Amennyiben van ilyen egyáltalán. A Critical mass, ami eszembe juttatta a kifejezést, nálunk például még nem hozta meg a várt eredményt. Hiába tüntet évről évre több kerékpáros, hogy oldják meg végre a kerékpárutak égető problémáját, az illetékesek nem mutatnak hajlandóságot legalább hozzávetőleges rendezésére sem. Pedig a hétvégén tényleg nagyon sok biciklis kiment Marosvásárhely főterére. Hiába duzzad mind nagyobbra a kritikus tömeg, és erősödik a tömeges kritika, nincs meg a kellő hatása. Ilyen időket élünk. A miniszterelnök sem akar lemondani, bármennyien bírálják, követelik is távozását. Még a menekültügybe is belekapaszkodik újra meg újra, hátha azzal javít a helyzetén. Szóval ebben a 
„kritikus tömeg” fogalomban sem bízhatunk túlzottan. Az ilyen dolgoknak is spontán módon kell megoldódniuk? Várjuk „a századik majom effektus” beteljesedését? Tudják, létezik egy olyan történet, amivel egyébként komoly kutatók, elméletgyártók, tudós fők is foglalkoztak, miszerint az 50-es években egy japán szigeten burgonyát kezdtek osztani a majmoknak, hogy így óvják meg tőlük a szántóföldek, gyümölcsösök termését. Egyszer az egyik kis makákó elkezdte lemosni a krumplit, mielőtt megette volna. Lassan a többiek is átvették a példáját. Már 99 majom mosta a pityókát evés előtt, majd a századik is megtette. Attól kezdve minden majom így viselkedett a távolabbi japán szigeteken is. A kritikus tömeg a százas volt ebben az esetben. Már ha tényleg igaz a sztori. A kérdés taglalásába ne bonyolódjunk bele, így is eléggé eltávolodtunk a jegyzetindító hulladékgyűjtéstől. De ne csüggedjünk. Van ebben az országban bőven majom és egyéb állatfajták. A dolgokat megváltoztató kritikus tömeg majd csak összejön valahogy. Csak kitartás, kartársak! 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató