Friss hargitai levegővel próbáltam ellensúlyozni az augusztusi forróságot a hétvégén. Hatásos, főleg a reggeli és az esti órákban.
Friss hargitai levegővel próbáltam ellensúlyozni az augusztusi forróságot a hétvégén. Hatásos, főleg a reggeli és az esti órákban. Napközben a Hargitán is izzasztó a hőség. Ennek ellenére az ember ilyenkor a túrázást is megkockáztatja. Ha nagyokat szippantsz a tiszta, ózondús légből, a hegymászás is könnyebb. Finom Hargitafürdőn az ájer, persze még üdítőbb a Madarasi Hargitán. Ez késztethette az ötletes, élelmes vállalkozót, hogy konzervdobozban forgalmazza az ottani Hargitai Levegőt. Különleges újdonság ez a nosztalgiapiacon. Nem olcsó, de nem is túl drága. Nem reklámozni akarom, csak épp a napokban hallottam róla, s újból elcsodálkoztam, mit ki nem találnak pihent fők a mai világban! A távolba szakadtaknak talán az is elég, ha rápillantanak a vitrinben féltve őrzött dobozra, máris csillapodhat valamennyire a honvágyuk. Lehet, hogy van, aki utolsó pillanataira hagyja a konzerv felbontását, és sokkal üdvözítőbb számára a végső lehelet. Na, de ilyesmivel ne viccelődjünk! Különben is előfordulhat, hogy már ennél furább, gazdagítóbb kuriózumcikkek is környékezik a potenciális vásárlókat, csak mi még nem tudunk róluk. Vissza tehát a Csicsói Hargita keleti oldalára! Persze, hogy felkutyagoltunk a Kossuth-sziklához. A vásárhelyi magyar polgárt ellenállhatatlanul vonzza ez a név. És a látvány se kutya! Másoknak is tetszik. Amikor ott jártunk, egy nagy csoport román fiatal nézelődött, ámuldozott, lelkendezett a páratlan körpanorámán. Beszédük alapján moldovaiaknak tűntek. Senki sem morgolódott az elnevezésen. Kossuth a felvezető táblákon, Călăraşi sehol. Bezzeg, ha ott lett volna a szélsőséges honatya, aki a minap kavart országos botrányt amiatt, hogy megtudta, magyar felirat is van a székelyudvarhelyi rendőrség gépkocsiján, olyan cirkuszt csapott volna, hogy a Kossuth-sziklán kő kövön nem marad! Ezt csak úgy, a mondás kedvéért jegyeztem meg, mert valójában tudom, hogy egy dolog Bukarestben pofázni, és más a Hargitán heveskedni. Egyébként a magyarellenes politikus feliratos kavarása már csillapodóban. Nyilván jön helyette más. Ebből ki nem fogyunk ebben az országban. Felkészülhetünk, hogy legközelebb a magyar–román labdarúgó-mérkőzés piszkálja fel a kedélyeket. Az ultrák egyik oldalon sem hagyják ki az ilyen alkalmakat. Pedig a szervezők nagyon fogadkoznak, hogy minden rendben lesz, mindkét fél nyugtatgatja és civilizált viselkedésre szólítja fel a szurkolóit. Utóbb mindig kiderül, hiábavaló volt a próbálkozás. A bukaresti meccs nem volt olyan régen, hogy az akkor történteket bárki is elfeledte volna. Kár lenne balhézni pénteken Budapesten. Elég ott bőven az, ami a menekültek miatt zajlik. Egyébként olvasom, hogy a selejtező színhelyén rácsok zárják majd el a vendégszurkolókat a pályától és a többi nézőtől. Így nem dobigálhatnak veszélyes, netalán gyúlékony anyagokat, tárgyakat semerre. Feliratos táblákat, egyéb káros indulatokat kiváltó segédeszközöket sem vihetnek be magukkal a Groupama Arénába. Legalábbis elméletileg. És az utcán? Meggyűlt mostanság a rendfenntartók fonnivalója. Drótkerítéseket fonni se könnyű. Vajon mikor sikerül végleg felszámolni a románok és magyarok között húzódó, sebezni is képes láthatatlan kerítést?!
