Erdogan első körben megnyerte az elnökválasztást
A vasárnapi török elnökválasztást megnyerő Recep Tayyip Erdogan kormányfő 11 év alatt mostanra abszolút hatalmat épített ki magának, de közben az ország népét nagyon megosztó vezetővé vált – írta az AFP francia hírügynökség a török politikusról.
A vasárnapi török elnökválasztást megnyerő Recep Tayyip Erdogan kormányfő 11 év alatt mostanra abszolút hatalmat épített ki magának, de közben az ország népét nagyon megosztó vezetővé vált – írta az AFP francia hírügynökség a török politikusról.
Erdogan továbbra is a legnépszerűbb és a legkarizmatikusabb török politikus a köztársaságalapító Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938) óta, amit köszönhet az egy évtizede tartó erős gazdasági növekedésnek, az új keletű belpolitikai stabilitásnak és annak, hogy a lakosság többsége – legalábbis egy ideje – vallásos és konzervatív. Bírálói azonban azt mondják, iszlamista gyökerei és tekintélyelvűsége miatt az ország távol kerül az atatürki világi eszméktől, és Erdogannak tisztelői mellett egyre csak nő gyűlölőinek száma.
A BBC szerint egyes kritikusok azt állítják: a politikus titkos álma tovább erősíteni a török társadalom vallásos jellegét. Ennek egyik jeleként fogható fel, hogy Erdogan felesége muzulmán fejkendőt visel még hivatalos megjelenésein is, noha ezt a ruhadarabot törvény tiltja ki az állami hivatalokból és az oktatási intézményekből. A bírálók ezenkívül rámutatnak Erdogan azon elbukott kísérletére, hogy büntethetővé tegyék a házasságtörést, és alakítsanak ki alkoholmentes övezeteket.
A tavaly júniusi zavargások idején az utca embere rendszeresen diktátornak nevezte, a télen kipattant korrupciós botrány óta pedig rablónak titulálják. A korrupciós botrányra adott válaszreakciói – a közösségi média korlátozása – tiltakozáshullámot váltott ki külföldön is.
„Egyértelműen elvesztette minden legitimitását az ország vezetésére” – jelentette ki róla többször legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata Kemal Kilicdaroglu. Ő azonban a bírálatoktól nem jön zavarba, kedvenc stratégiáját veti be ellenük, „a nép emberének”, az elit „összeesküvése” áldozatának állítja be magát.
Erdogan már 2011-ben, amikor harmadszorra is megválasztották miniszterelnöknek, elhatározta, hogy legalább 2023-ig – akkor lesz 69 éves – hatalmon marad, addig elnökivé alakítja át a politikai rendszert (most az államfő szerepe jórészt protokolláris), és az ország az ő vezetése alatt ünnepelheti meg a köztársaság századik évfordulóját.
