Erdélyi Pentheszileia

A Pentheszileia-program, avagy nyers színház egy felvonásban – ez a címe, illetve az alcíme az Ariel Színházban vasárnap este bemutatott új felnőttelőadásnak. Az ősbemutató alapját kismértékben Kleist Penthesileia című drámája képezi, de a marosvásárhelyi előadás rendezője – a szülővárosába hazatért, külföldön többszörösen díjazott filmrendezőként ismert Kincses Réka – teljesen átírta azt, így önálló műről is beszélhetünk. A darab Penthesileia mitológiai történetének feldolgozása, 20. századi erdélyi kisvárosi miliőbe helyezve azt, a főhős olyan „amazon”, aki unalmában férfiszíveket tipor, és szerelmes Akhilleuszba, a költőbe, de képtelen vállalni a közös életet. 

 

Az Ariel Színház Underground programjának keretében bemutatott produkciót sajtótájékoztató előzte meg az intézmény Nyomda utcai épületében, amelyen Gavril Cadariu igazgató és Kincses Réka rendező fogadta az érkezőket, jelen volt továbbá az előadásban szereplő öt színművész közül Pál Emőke és Bartha László Zsolt. 

Elöljáró beszédként Gavril Cadariu elárulta, az Underground-program keretében színre vitt előadás fiatalokhoz és felnőttekhez szól, 18 éven felülieknek ajánlják. Az Ariel Színház mindig szívesen vált a különböző színházi nyelvezetekkel kísérletező produkciók otthonává, és otthonként fogad külföldről visszatérő, értékes munkát végző vásárhelyieket – ez esetben a Berlinben élő Kincses Rékát, aki a filmművészetben tette le névjegyét. A szóban forgó előadás az első színházi rendezése.

– Ezelőtt másfél éve gondoltam arra, hogy itthon is rendeznem kéne, Gabi pedig nyitott volt erre – tette hozzá Kincses Réka. – Ez a darab mindig is nagyon érdekelt. Az amazonok királynőjéről szól, aki számára törvény írja elő, hogy le kell győznie a férfit, akit szeret. Ő épp Akhilleuszba lesz szerelmes, akit legyőzni képtelenség. Amikor Akhilleusz tudomást szerez az amazon törvényről, hagyja magát. A közös boldogság addig tart, ameddig erre Penthesileia rájön – a Kleist-féle verzióban olyan dühös lesz, hogy megöli Akhilleuszt, majd önmagával is végez. Mi ez utóbbi véres részeket kihagytuk, mert számunkra a pszichológiai kontextus, a férfi–nő viszony ezen formája sokkal fontosabb volt. A női dominanciának van társadalmi, pszichológiai háttere, e kettő pedig összefügg. Nyugat-Európában beszélnek erről, itthon öntudatlanul ugyan, de szintén működik. Engem az érdekelt, hogy egy mai lány esetében hogyan csapódik le ez a történet. Egyszer, szabad ötletek jegyzékeként írtam egy családi sztorikkal bővített prózai szöveget. Vida Gábor azt ajánlotta, írjam tovább regénynek. Végül ebből a szövegből született meg az én Pentheszileiám egy örmény felmenőkkel rendelkező marosvásárhelyi lányról. A szöveg amúgy a próbák alatt is rengeteget alakult –a monológok kevesebbet, a párbeszédek és a struktúra azonban igen sokat, mindegyik színművészünk írt bele hosszabb részeket. Ugyanakkor mindegyikük több szerepet játszik. 

A színház vezetőségétől teljesen szabad kezet kaptam, ami nagyszerű. Csak magamból, illetve a színészekből táplálkoztam. Éreztem, hogy van mondanivalóm. És a végeredmény egy art brute-szerű, nem akadémikus művészetben fogant előadás lett. Vannak aránytalanságok, ritmuszavarok benne, de remélem, ha összeáll eggyé, érezhetővé válik az ereje. Nyers színház.

Pál Emőke és Bartha László Zsolt a munkafolyamatról beszélt. Mint elmondták, Kincses Réka egyrészt brutálisan őszinte, másrészt a munkamódszere teljesen eltér a színházban megszokottól. 

– Gyilkosság és öngyilkosság ugyan nincs az előadásban, de van benne számtalan egyéb attrakció, ezért is a 18 éves korhatár. Réka képekben gondolkozik, és ha úgy látja, hogy működnek az előre kimunkált mechanizmusok, csak akkor kerül be a szöveg a jelenetbe. Ez vágás típusú rendezés, csakúgy, mint a filmek esetében – mondták a résztvevők.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának partnerségével, a Bethlen Gábor Alap támogatásával létrehozott produkcióban Pál Emőke, Bartha László Zsolt, Monica Ristea, B. Fülöp Erzsébet és Meszesi Oszkár lép fel. Az előadás dramaturgja Rácz Erzsébet, díszlet- és jelmeztervezője Cristina Grigoraş, a filmbetétek Sebesi Sándor munkái. A soron következő előadásokra ma, illetve december 5-én, 8-án és 11-én kerül sor a Nyomda utca 4. szám alatt lévő Ariel Stúdióban.