2019. július 15., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erdélyt Brüsszelbe, Európát Erdélybe

Az RMDSZ abban bízik, hogy az Európai Unió a következő években a változásokba bele tudja illeszteni az őshonos kisebbségek védelmét. Kárpát-medencei összefogást, erős képviseletet szeretne, mert a kisebbségi kérdés erdélyi, felvidéki, de vajdasági, kárpátaljai kérdés is. És ha a magyarok bele akarnak szólni a döntésekbe, ott kell lenni, ahol fontos döntések születnek. Ez a május 26-i választások tétje.

A témáról Winkler Gyulával, az RMDSZ listavezetőjével beszélgettünk.


– Miért fontos az erdélyi magyarság számára az EP-részvétel? 

– Tizenkét évvel az uniós csatlakozás után azt hiszem, mindannyian egyetértünk azzal, hogy számunkra, erdélyi magyarok számára nincs más út, mint az európai. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az Európai Unió változás előtt áll, és nekünk, erdélyi magyaroknak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen irányba történik változás. Az Európai Parlament az egyetlen olyan uniós intézmény, amelynek tagjait közvetlenül választják, tehát a képviselők az emberektől kapják mandátumukat. Ez azt is jelenti, hogy ez az intézmény van legközelebb az európai polgárokhoz. Ugyanakkor az elmúlt években a feladatköre is egyre nagyobb lett a parlamentnek, egyre több olyan döntés születik az EP-ben, aminek közvetlen hatása van az emberek életére, tehát ezért is fontos az erdélyi magyarság EP-képviselete. Az Európai Parlamentben jelenleg zajlik a közös agrárpolitika reformjának vitája, több mint hétezer módosító javaslat van, ez is jelzi, hogy mennyire nagy az érdekellentét. Egyesek „visszavágnák” a közvetlen kifizetéseket, amelyek az erdélyi gazdáknak létfontosságúak, mások a vidékfejlesztési pénzekből faragnának le, ami a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése miatt fontos nálunk. Mi azt szeretnénk, hogy az EU kiemelten támogassa a családi gazdaságokat és a fiatal gazdákat, hogy vonzó legyen ismét földműveléssel, állattartással foglalkozni, mert nagyon elöregedett a gazdatársadalom. Nyilván az is fontos nekünk, hogy a vidék modernizációja folytatódjon, a nyugati tagállamokban másképp működik a mezőgazdaság, nem ugyanazok a prioritások, érdekek. De az általános irányt, az európai főcsapást csak a Parlament jóváhagyásával lehet meghatározni, ezért nem is kérdés, hogy miért kell az erdélyi magyarságnak a képviseletében jelen lenni az Európai Parlamentben.

– Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évekből?

– Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a mi feladatunk elvinni Erdélyt Brüsszelbe, és hazahozni Európát Erdélybe. Egyedüliek vagyunk Európában, akiknek az ország határa és a nemzet határa nem esik egybe, ezt el kellett magyarázni, meg kellett értetni egy sokszínű, soknemzetiségű környezettel. Ma már, ha erdélyi magyarokról beszélünk az Európai Parlamentben, tudják, ismerik, milyen közösségről van szó. Kisebbségvédelmi törekvéseink, jogsérelmeink ismertetése mellett fontosnak tartottam gazdasági területen is tevékenykedni, hiszen az EU egyik legfontosabb erőssége elsősorban épp ezen a téren van. Az INTA, a nemzetközi kereskedelmi bizottság alelnökeként többször vettem részt Brexit-tárgyalásokon, sok Nagy-Britanniában élő erdélyi magyart érint a kérdés, 30-40 ezerre tehető a számuk. Közreműködésemmel jelent meg Erdélyről egy kiadvány (Invest in Transylvania címmel), amely a térség megyéinek gazdasági és beruházási lehetőségeit mutatja be, ebben természetesen Maros megye is szerepel. Az Európai Néppárt gazdasági társult szervezete, az SME Europe keretében kezdeményeztük és dolgoztuk ki az Erasmus a fiatal vállalkozókért programot, amelyet az Európai Bizottság életbe ültetett. Országunk a negyedik helyen van, közel ezer fiatal vett részt az európai vállalkozásösztönző programban. Fontos a legjobb gyakorlatok megismerése, kapcsolatok kialakítása, rácsatlakozni az európai irányzatokra, különösen az erdélyiek körében szükség van a vállalkozási kedv ösztönzésére. Az olaszteleki Daniel-kastélyt működtető Rácz házaspár uniós forrásokat is felhasznált sikeres vállalkozásához, tavaly a legjobb európai családi vállalkozás díjára terjesztettem elő őket, és nagy örömömre meg is kapták az elismerést.


A kohéziós politika támogatásával történt az erdélyi közberuházások többsége

– Ön többször is megfogalmazta, hogy az elmúlt 12 év alatt jelentős fejlesztéseknek lehettünk szemtanúi, amelyeknek településeink, kisgazdáink kétségtelenül kedvezményezettjei voltak, illetve, hogy ezeket a fejlesztéseket folytatni kell, legyen szó mezőgazdaságról vagy vidékfejlesztésről…

– Az elmúlt évtizedben a kohéziós politika támogatásával történt az erdélyi közberuházások nagy többsége, jelentős modernizálási és felzárkózási folyamatot indítva el. Útépítés, vízhálózat bővítése, hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, oktatási és egészségügyi intézmények felújítása, a felszereltségének javítása stb., mindenütt olyan méretű fejlesztések történtek, amelyek átszabják, meghatározzák településeink mai arcát. Románia nettó kedvezményezettje a kohéziós politikának, hiszen eddig több mint 30 milliárd euró értékű uniós támogatásban részesült, ez duplája annak az összegnek, amit 2007 óta az ország befizetett az unió közös kasszájába. Ezen belül azt is látjuk, hogy az erdélyi önkormányzatok több uniós támogatást hívtak le, mint az ország többi részén. Az unióból érkező gazdatámogatások is sok száz millió euróra tehetőek. Csak a területalapú támogatásból évente a legkisebb faluba is érkezik 300 ezer euró, a nagyobb községek akár 3,5 millió euró támogatást kapnak. Mindezek mellett a vidékfejlesztési pályázatokból korszerűsítettek, megújultak a gépparkok, javult a mezőgazdasági infrastruktúra. Külön említésre méltó a LEADER program, amely helyi kezdeményezésekre épül, ettől nagyon sikeres. Ezért javasolja az RMDSZ azt, hogy növeljék a LEADER programon keresztül elérhető forrásokat. 

De nemcsak az önkormányzatok fejlesztési elképzelései, a gazdák kaptak uniós támogatást, hanem a vállalkozók, a fiatalok előtt is számos lehetőség nyílt meg. Csak az elmúlt három évben – a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus keretéből – több mint 50 ezer diák, közel 30 ezer pedagógus és oktató, több mint 3000 doktorandusz, 1500 tudományos kutató kapott uniós támogatást Erasmus programon keresztül. 

– 2021-től új EU-s költségvetési időszak kezdődik, és ön szerint is ott kell lenni, ahol erről a döntés megszületik, ellenkező esetben támogatásoktól eshet el a régiónk. Kifejtené ezt részletesebben?

– Így van, elkezdődött a következő költségvetési időszak előkészítése. Mára egyértelművé vált, hogy csak decemberben kerül véglegesítésre. Októberben lép hivatalba az új Európai Bizottság az EP-választások után megalakuló Európai Parlament jóváhagyásával, tehát a májusi választás dönti el, hogy a költségvetés elfogadásakor azok lesznek-e többségben, akik a finanszírozások csökkentését szorgalmazzák, vagy azok, akik a fejlesztések folytatását támogatják. Ugyanis, ha a Brexit bekövetkezik, évente 12-13 milliárd euróval kisebb lesz az EU költségvetése. Ezt sokan a Közép-Kelet-Európa számára fontos fejlesztéseken spórolnák meg. Nekünk itt, Erdélyben az az érdekünk, hogy az Európai Unió folytassa a megkezdett fejlesztéseket, ehhez kell szövetségeseket keressünk Európában, nyilván ez elsősorban azokban a térségekben lehetséges, ahol közös a történelmi tapasztalat, hasonló a társadalmi berendezkedés. A Kárpát-medencei magyar képviselőkkel, a visegrádi négyekkel és általában a közép- és kelet-európai képviselőkkel szövetkezünk a közös agrárpolitika, de a kohéziós alapok által biztosított támogatások kapcsán is, hiszen szükség van minden területen, hogy a megkezdett fejlesztéseket folytassuk, legyen szó önkormányzati beruházásokról, gazdákról vagy vállalkozásfejlesztésről.


Kárpát-medencei érdekeink egybecsengnek 

– A hatékony munkához elengedhetetlen a Kárpát-medencei magyar együttműködés. Mit jelent ez konkrétan?

– Mi, erdélyi magyar EP-képviselők nem vagyunk magunkra az Európai Parlamentben, hiszen együtt dolgozunk a felvidéki, magyarországi kollégákkal, Kárpát-medencei érdekeink egybecsengnek, nem kérdés a közös fellépés. Aki május 26-án az RMDSZ jelöltlistáját támogatja, tulajdonképpen a Kárpát-medencei magyar képviseletet erősíti Európában. 

– Több alkalommal beszélt arról a kampány során, hogy elveti a kétsebességű Európa gondolatát. Mint fogalmazott, az uniónak vissza kell térnie az alapítók értékeihez, elsősorban a szolidaritás, valamint a helyesen értelmezett szubszidiaritás elvéhez.

– Szerintem indulásból el kell utasítani azt az elképzelést, amely az európai polgárokat első- és másodrangú polgárokra osztja. Emmanuel Macron francia elnök uniós reformjavaslata tulajdonképpen hivatalosan is rögzítené a többsebességes Európa gondolatát. Érdemes figyelmesen olvasni, mert a sorok között ott van a szándék. Macron elnök ugyanis megválasztását követően Franciaországot akarta megreformálni, de hamar felismerte, hogy erre képtelen, ezért eldöntötte, hogy Európát reformálja meg. 

A közép- és kelet-európai bővítéssel az EU-ban látványosan növekedett a sokszínűség, ettől lett igazán páratlan a világon ez az építkezés. Ezt kell megtartani, visszatérve az alapító atyák által vallott európai értékekhez. Mi, romániai magyarok egy olyan Európát akarunk, ahol nemzetek és nemzeti közösségek, régiók egymás mellett, saját értékrendjüket megőrizve tudnak jövőt építeni, olyan Európát, ahol az őshonos kisebbségek biztonságban érezhetik magukat. Európa válaszút előtt áll, és nagymértékben a május 26-ai európai parlamenti választások eredményeitől függ az, hogy milyen irányban mozdul el az Európai Unió.

– Eddig megmaradásról, boldogulásról beszéltek, most, mint kifejtették, a gyarapodásra kell fektetni a hangsúlyt. Hogyan lehet ezt elérni?

– Sokszor beszélünk támogatásról, anyagi forrásról, de azt is látnunk kell, hogy a fejlődés nem magától értetődő, az uniós pénzek sem jönnek maguktól. Az RMDSZ EP-képviselőjeként az is a feladatom, hogy hazahozzam az unió előnyeit szülőföldünkre. Rendszeresen tájékoztattam közösségünket, az önkormányzati vezetőket, gazdákat, szakmai szervezeteket, vállalkozókat, fiatalokat arról, hogy milyen lehetőségeket biztosít az Európai Unió, milyen változások várhatók a támogatáspolitikában, milyen irányban mozdul el Európa. Ugyanakkor a fogadófélnek is fontos lenne, hogy megerősítsék a szakmai önszerveződéseket, mert egyre nagyobb szerepet kapnak a szakmai érdekképviseletek. Csatlakozásunk után a harmadik uniós költségvetési ciklus kezdődik, az a célunk, hogy a bürokráciát csökkentsük, de ezt akkor tudjuk elérni, ha nyomást gyakorolunk Brüsszelből – ez a mi feladatunk – és itthonról – a szakmai érdekképviseletek segítségével. Ugyanis a legtöbb felesleges papírt nem Brüsszel írja elő, hanem Bukarest. Ahogy az Európai Unió azt sem várja el a vidéki polgármestertől, hogy az ötszáz oldalas pályázat minden oldalát aláírja. Ezek az abszurd elvárások a bukaresti kormányzat anomáliái, bízom benne, hogy ezekre előbb-utóbb megoldást találnak. Az biztos, hogy közösségünk gyarapodását szolgálják az uniós támogatások, amelyeknek a hatása továbbgyűrűzik, hiszen a jó út, a megfelelő közművesítés nemcsak a lakosságnak jelent előnyt, hanem a befektetőket is vonzza, az munkahelyet jelent, és a helyi gazdaság fejlődését. Az erős helyi gazdaság pedig erős közösséget, jólétet eredményez. Ez a célunk, ezt elérni a szülőföldön. Erős Európát, fejlődő Erdélyt akarunk közösségünk jövője érdekében.

Fotó: Bethlendi Tamás