Engedély nélkül fát kivágni tilos!

A megcsonkított fákat nehéz helyrehozni

A marosvásárhelyiek jogos igénye, hogy rendezett és a lehető legzöldebb környezetben éljenek. Az elmúlt években rengeteg panasz érkezett a szerkesztőségbe amiatt, hogy a fákat sorozatosan megcsonkították, annyira, hogy ki sem zöldültek vagy torzók maradtak. Mások önkényesen vették a láncfűrészt, és engedély nélkül derékba vágták a fákat. A lakosság környezetbarát fele pedig értetlenül és tehetetlenül nézte a rombolást. A jelenlegi városvezetés azt ígérte, hogy nem lesz többé facsonkítás. Tőkés Sándor, a városi virágkertészetért, zöldövezetekért és tájrendezésért felelős osztály aligazgatója a város közterületein található fák metszéséről, a fakivágás feltételeiről, az illegális fakivágásokról, a soron levő faültetésről tájékoztatta lapunkat. 

– Ősszel kezdjük el a zöldövezetekben található fák metszését, majd tavasszal folytatjuk, egy jól meghatározott terv szerint. A munkálatokkal április végén állunk le, hiszen figyelembe kell vennünk a különböző fajták biológiai null fokát, ami fölött beindul a fák élettevékenysége. Vannak fajták, amelyek korábban rügyeznek, ezekhez nem nyúlunk. Vannak később levelező és virágzó fafajták, amelyeknél be lehet avatkozni. Lesz egy periódus, amikor a rügyezés miatt leállunk, s utána folytatjuk, mert létezik a zölden való metszés, ami szakmailag is helytálló. Nekünk nem az a célunk, hogy a fák koronájából sokat vágjunk le, hanem az, hogy a száraz, illetve a veszélyes ágakat távolítsuk el, amik az esetleges viharoknál problémát okozhatnak. Nagy vihar esetén – ami egyre gyakrabban van –, nagyon veszélyessé válnak nemcsak a száraz fák, hanem a dús koronájúak is. Ha megritkítjuk a koronájukat, akkor nem törnek ki, de a dús koronájú fákat a szél könnyebben lecsavarja. Ilyen esetünk volt a városban, nem is egy.

Aki figyelemmel szeretné követni a városi kertészet által végzett munkálatokat, a www.seretirgumures.ro honlapon megteheti, mert itt feltüntetjük az évi tervet, azt, hogy hol végzünk betervezett metszéseket, hol lesznek fakivágások, a város melyik részében ültetünk. Ha valahol fát vágnak ki, s az adott városrész, utca nem szerepel a munkatervben, ott nem a városi kertészet „dolgozik”, hanem illegális kivágások történnek.

– A lakosság egy része tiltakozik a fák metszése ellen is, mondván, hogy ezen a címen az előző években nagyon sok fát szörnyen megcsonkítottak. 

– A fák metszésénél három dolgot kell figyelembe venni: a biztonsági, az esztétikai és a környezetvédelmi faktort. Ezt a munkát most szakszerűen végezzük. Az a helyzet, hogy nagyon sok fa koronáját az előző években elrontották, ettől kezdve csak korrekciós metszéseket tudunk rajtuk végezni, hogy valahogy visszaalakítsuk a fa teljes koronarendszerét. A megcsonkított fáknál visszaszáradás és üregesedés jelenik meg. Minden esetben a helyszínen kell eldöntsük, hogy a vízhajtásokból mit hagyunk meg és mit nem, ugyanis sok fán elbokrosodott torzszülemények keletkeztek. 

Fakoppal vizsgálják meg a beteg fákat

– Milyen fákat kell kivágni?

– A veszélyes, korhadt fákat. De mielőtt kivágnánk egy fát, fakoppal ultrahang segítségével elvégzünk egy műszeres favizsgálatot. Így tiszta képet kapunk arról, hogy milyen állapotban van a fa belseje. Ennek ismeretében el tudjuk dönteni, hogy a fa veszélyt jelent-e vagy sem. Minden beteg fa kivágásáról egy bizottság és a környezetvédelmi felügyelőség képviselője dönt, s ehhez engedélyt bocsátanak ki. Fakivágás engedély nélkül nincs! Sajnos vannak olyanok, akik anélkül, hogy kérelmeznék a városi zöldövezet-karbantartó osztálytól a fakivágást, különböző okokra hivatkozva kivágnak fákat, vagy azért, mert zavarja őket, vagy azért, mert árnyékot tartanak, vagy azért, mert fel kell kapcsolják a villanyt az árnyék miatt.

– Ha valaki a saját udvarában szeretne kivágni egy fát, akkor is engedélyre van szükség?

– Igen, be kell fizetni hozzánk egy 70 lejes illetéket, ezután állítjuk ki az engedélyt. Engedély nélkül semmilyen fát nem lehet kivágni, sem juhart, sem nyírfát, sem fenyőt! A diófa még szigorúbb szabályozás alá esik, a kivágásához még a mezőgazdasági igazgatóság engedélyére is szükség van. Érdekességképpen: a diófák és gesztenyefák szerepelnek a katonai térképeken is.

Városszerte 59 ezer fa 

– Egyesek azt nehezményezik, hogy kivágják a fákat, mások azért elégedetlenek, mert nincs elég fa, nem elég zöld a város.

– Két tábor van, egyik azt kérdi, miért nem ültetünk, a másik pedig azt, hogy miért ültetünk fákat. Minden lakótársulási gyűlésen elmondom, hogy ha kivágunk valahol egy fát, a város területén mást ültetünk helyette. Van egy faregiszterünk, amiben folyamatosan frissítjük az adatokat. Azt is bevezetjük, ha fát vágunk ki, azt is, ha fát ültetünk. Ez nyilvános, bárki kikérheti, ha egy bizonyos utcára, térre vonatkozó nyilvántartásra kíváncsi. A regiszter alapján készítjük el a metszési terveket is. Tudni kell, hogy Marosvásárhely közterületein – a Somostetőn kívül – az utcák mentén és a lakónegyedekben 59 ezer fa van. Ez óriási dolog, mert az első öt legtöbb fával rendelkező romániai város közé tartozunk. Vannak, akik állítják, hogy ez a faállomány is kevés. De megnyugtatásként mondom, hogy évente 200 fát ültetünk, és évről évre növeljük ezt a számot, amíg elérjük az 500-as tételt. Ha kivágunk egy fát, kettőt ültetünk helyette, tavasszal, illetve ősszel. Idén tavasszal is hamarosan nekilátunk a faültetésnek, feltérképeztük azokat a helyeket, ahol pótolni kell a fákat, pl. a Belvedere negyedben, a Segesvári úton, a Bolyai téren. 

– Milyen fákat ültetnek?

– Nem célunk az utak mentén nagyra növő fákat ültetni, hogy a lombok ne rontsák a gépkocsivezetők látásviszonyait, inkább gömb koronájú fákat ültetünk, például gömbakácot, gömbjuhart stb. A parkokba pedig úgynevezett funkcionális fákat ültetünk, hogy árnyékot tartsanak. Ez nyáron nagyon fontos, hiszen egyre melegebbek a nyarak, s az emberek keresik az árnyékos helyeket. 

– Tudjuk, sok rongálás történt az elmúlt években, a facsemetéket letörték, a támasztékokat elvitték. Milyen százalékban maradnak meg a kiültetett fák?

– A tavaly kiültetett csemeték 95 százaléka megmaradt, ami nem, azt pótoltuk. A faültetés egy egész logisztikát igényel, mert a ciszternás autóval kétnaponta végig kell menni, a fákat meg kell öntözni, hogy megmaradjanak. Továbbá a fákat tápoldatozni is kell, biztosító karókat kell melléjük állítani. Sajnos a városlakók nemigen becsülik meg ezt a munkát, és eltüntetik a karókat, letörik a fákat, ami nagy bosszúság. Ez ellen nem sokat tudunk tenni, jelentjük a helyi rendőrségnek. Emberei nagyon segítőkészek, a kamerák felvételeiből kiderítik, hogy kik voltak az elkövetők. Beazonosítják őket, továbbküldik a megyei rendőrséghez, s a rendőrség intézkedik. Volt olyan, hogy három hónapra rá kapták meg az elkövetőt, és akkor róttak ki pénzbírságot rongálásért.

Egy 50 éves fa közel 70 kg szén-dioxidot köt meg

– Miért fontos városi környezetben a fa? 

– A fák oxigént termelnek és szén-dioxidot nyelnek el, port szűrnek ki, nem beszélve arról, hogy a forró nyári napokon árnyékot tartanak, természetes árnyékolók, mindez megfizethetetlen. Egy 50 éves fa évente körülbelül 50 kg oxigént termel és 68,75 kg szén-dioxidot dolgoz fel. Egy 10 éves fa pedig 28 kg szén-dioxidot köt le. Ez óriási dolog! Ezért ültetünk 5-6 éves csemetéket, hogy már első évtől kb. 20 kg szén-dioxidot köthessenek meg. 

– Hogyan lehet tudatosítani az emberekben, hogy igenis nagy szükség van a fákra? 

– Folyamatos neveléssel. Ezt nagyon fontosnak tartom, kommunikálnunk kell az emberekkel, és hosszú távon eredménnyel járunk. Mindennek a nevelés az alapja, mind a szelektív szemétgyűjtésnek, mind a faültetésnek, mind a környezetvédelemnek és a fenntarthatóságnak. 

– A lakók honnan szerezhetnek tudomást arról, hogy a környezetükben melyik fa van koronaalakításra vagy kivágásra kijelölve? 

– Ha kivágásra szánunk egy fát, azt mindenképpen megbélyegzik. De van olyan eset, hogy a megbélyegzett fáról ellopják a táblácskát, s felteszik egy másik fára, kivágják, s az ellopott táblácskával igazolják, hogy jogosan vágták ki. A zöldövezet karbantartói csak olyan fát vágnak ki, amire mi helyezzük ki a táblácskát. A koronaalakítást akkor végezzük, ha valahol zavaróan megnőtt a fák koronája, villanyvezetékekhez ér, jelzőtáblákat takar el, s akkor, amikor a helyi rendőrség kéri ezt a munkálatot. A weboldalunkon látható, hogy merre dolgozunk. A kollégáink munkaruhájának hátoldalán fel van írva, hogy városi kertészet, azaz románul SPEPSU (Serviciul Public Ecologie, Peisagistică şi Salubrizare Urbană). Előfordul, hogy valakik kivágnak, megnyírnak egy fát, majd ránk fogják, hogy mi tettük, de ez rágalom. 

– Hány alkalmazottal dolgozik a városi kertészet? Mekkora területet kell lefedniük? 

– Tizenhárman vannak, akik terepen a fákat metszik, kaszálnak, és 14 asszony dolgozik a virágházakban. Ez kis szám, ezért kell pontos munkatervet, stratégiát készítenünk, másképp nem tudjuk ellátni a feladatokat. A városban nyáron 1,2 millió négyzetmétert kell lekaszálni, ez 120 hektár. A teljes zöldfelület pedig 2,2 millió négyzetméter, azaz 220 hektár – tájékoztatott Tőkés Sándor, a város zöldövezeteiért felelős osztály aligazgatója.