Enciklopédia a lélekről

Egy évvel ezelőtt számoltunk be egy páratlan vállalkozás eredményéről, a Lélekenciklopédia négykötetes sorozatáról, amelynek első kötete 2016-ban jelent meg, és az összes nagy világvallás lélekképzeteiről szól. A második kötetet a Gondolat Kiadó adta ki szép, színes borítóval. Bemutatója nemrégiben volt Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központjában. A kötetet a tudományos élet jeles személyiségei ajánlották a közönség figyelmébe. 

A sorozat szerkesztőbizottságának elnöke, Simon-Székely Attila pszichológus, nyelvész, szakíró, tudományos kutató, a marosvásárhelyi Optica-Optofarm és Optolens Klinika pszichológiai laboratóriumának vezetője óriási energiát, rengeteg munkát fordított erre az enciklopédiára. A sorozat kivitelezésének terve a Magyar Tudományos Akadémia Domus programjának támogatásával kezdődött 2005-ben, és 2014-ben fejeződött be. A folyamatban (írás, lektorálás) Simon-Székely Attila projektvezető irányításával 160 szakember vett részt, a szerkesztőbizottságnak 52 tagja volt. Az enciklopédia törzsanyaga 83 szerző „önkéntes, szívből jövő, hatalmas munkájának” az eredménye – írja Bagdy Emőke pszichológiaprofesszor a második kötet előszavában.  

Ahogy a cím is jelzi, a sorozat témája a lélek, alcíme A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében. Ezt fejtik ki 2500 oldalon a szerzők – ki-ki a maga szakterületének a felfogása szerint a tudomány, a vallás, a filozófia, mitológia stb. szemszögéből. Valamennyien szakmájuk kiemelkedő eredményeket elért képviselői Magyarországon és külföldön. A Lélekenciklopédia sajátos tartalma miatt egyedülállónak tekinthető a magyar és a nemzetközi tudomány- és kultúrtörténetben – nyilatkozta Simon-Székely Attila. Kérdésünkre hozzátette, hogy a második kötet az európai filozófiák, a különböző tudományok és paratudományok lélekfelfogásáról szól.

Készen van a harmadik kötet anyaga is, amely a világ összes jelentős mítoszának lélekfelfogását, valamint a negyedik kötet is, amely a népvallások, keleti filozófiák, törzsi és új vallások, mozgalmak, irányzatok lélekfelfogását mutatja be. Erre a két kötetre még szponzorokat keres a szerkesztő, de az első két kötet ismeretében hisszük, hogy talál is. 

A most megjelent kötet természettudományokat tartalmazó részének első és második fejezetét a sorozat szerkesztője jegyzi, lektora László János professzor volt. Az első fejezet a teljesség igényével mutatja be az ókori görög filozófusok lélekre vonatkozó munkáival kezdődően, a középkori filozófusokon át a modern kognitív és biológiai pszichológia kutatásait. A fejezetben a szerző bevallása szerint az összes jelentős, lélekkel, pszichikummal, tudattal és ennek rokon értelmű fogalmaival foglalkozó szerző munkásságát sikerül bemutatnia.

A tudat, a figyelem és a tájékozódás patológiája című második fejezet szerzői Simon-Székely Attila és Tringer László. A szerzők a pszichiátria (elmegyógyászat) és a pszichopatológia (kórlélektan) kialakulásával, a normalitás-abnormalitás fogalmainak értelmezésével, a tudat nem kóros és kóros összefüggéseivel, a tudat és a vele szorosan összefüggő lelki folyamatok, a figyelem és a tájékozódás normális és kóros működésével, az alvás folyamatának egészséges és kóros vonatkozásával foglalkoznak. 

A módosult tudatállapotok című fejezetet négy szerző jegyzi: Andrássy Gábor, Glaub Teodóra és Frecska Ede pszichiáterek, a debreceni egyetem oktatói, valamint Bokor Petra, a módosult tudatállapotokkal foglalkozó pszichológus. A fejezet egyik lektora Bányai Éva professzor, a hipnóziskutatás nemzetközileg is elismert szakértője. A fejezetben a szerzők tudományos igényességgel tárgyalják az összes módosult tudatállapotot: meditáció, hipnózis, delírium, pszichózis, álom. 

A biológia fejezet, amely a pszichológiai funkciók és folyamatok, valamint az emberi és állati viselkedés biológiai vonatkozásait veszi számba, Zsákai Annamária munkája.

Az agykutatás és a lelki működés neurobiológiai vonatkozásainak összefoglalóját tartalmazza Kiss János írása. A biofizikai vonatkozásokat Somogyvári Zoltán és Zalányi László dolgozta fel, a mesterséges intelligenciáról Horváth Sándor számol be. 

A kozmológiai fejezet témái: az univerzum modelljei és az emberi lét (Hetesi Zsolt), kozmológia és az antropikus elvek (Grandpierre Attila) valamint az asztrobiológia (Kereszturi Ákos). 

A Lélekenciklopédia második kötetének utolsó nagy fejezete a paratudományok tudat- és szellemszemléletéről szól. Az őshagyomány, misztikum és tudomány alfejezet (Héjjas István) a modern ezoterikus tanítások két forrását, az ősi szakrális, spirituális tanításokat és a modern természettudomány eredményeit veszi számba. A további szerzők a parapszichológia (Paulinyi Tamás), az asztrológia (Tóth Sándor), a spiritizmus (Gyimesi Júlia), az ezotéria (Balogh Béla) és a poszttudomány (Varga Csaba) lélek- és tudatfelfogását tárgyalják.

És végül idézzük újra az előszó szerzőjét, Bagdy Emőke pszichológiaprofesszort, aki szerint egyetemességre törekvése, mindnyájunkhoz szóló érvényes tudásanyaga teszi olyan szellemi kínálattá a monográfiasorozat eddig megjelent két kötetét, „amelyekből egyaránt épülhet a tudós elme, a kevésbé vájtfülű olvasó, de éppúgy gazdagíthatja a művelődni kívánó, önmaga lélekmélységei és az univerzum magasságai iránt érdeklődő, a lét titkaira kíváncsi embert is”. 

A második kötet egyelőre Budapesten vásárolható meg, de a könyvvásárra feltételezhetően több kiadó is elhozza majd. Addig is gratulálunk a szerkesztőnek, és várjuk az újabb köteteket is.

*

„Az emberiség ősi mítoszainak és vallásainak majdnem mindegyike a lelket tekinti kiindulópontjának, lényegének és céljának. A lélek halhatatlanságának hite és vágya az emberiség egész létét végigkísérte… A lélek, nevezzük azt akár elmének, szellemnek, tudatnak, öntudatnak, pszichikumnak, pszichének, az emberi lét, de ugyanakkor az univerzális lét lényege, alfája és omegája.” (Simon Székely Attila)