Emlékezzünk Sólyom Péterre!
Sólyom Péter 1932-ben született Gyergyóújfaluban földműves család egyetlen gyermekeként. Elemi iskoláit Gyergyóújfaluban végezte, majd a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, ahonnan Aradra került az állattenyésztési főiskolára, ott szerzett állattenyésztői mérnöki oklevelet. Gyakorlati éveit Aradon, majd Fiatfalván töltötte.
Sólyom Péter 1932-ben született Gyergyóújfaluban földműves család egyetlen gyermekeként. Elemi iskoláit Gyergyóújfaluban végezte, majd a csíkszeredai mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, ahonnan Aradra került az állattenyésztési főiskolára, ott szerzett állattenyésztői mérnöki oklevelet. Gyakorlati éveit Aradon, majd Fiatfalván töltötte. Az akkori Magyar Autonóm Tartomány Mezőgazdasági Hivatalának főállatorvosa, dr. Pasat Emil figyelt fel az ambiciózus fiatal szakemberre és 1961-ben kinevezte a Magyar Autonóm Tartomány mezőgazdasági osztályának mérnökévé. 1962-ben a parajdi, újonnan létrehozott kollektív gazdaságban kapott munkahelyet.
1968-ban Sólyom Pétert megbízták az akkor alakuló ORSA, azaz a Tartományi Állattenyésztési és Szelekciós (állatnemesítési) Hivatal megszervezésével, ahol 1971-ig, egy országosan elismert szelekciós állomást hozott létre. Munkája elismeréseként, 1971-ben kinevezték a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság állattenyésztési osztályának vezetőjévé. Nyugdíjba vonulásáig megszakítás nélkül osztályvezető volt. A több mint 20 évi megyei szintű szakmai tevékenysége idején Maros megye országos és nemzetközi hírnévre tett szert.
Az akkori állami és pártvezetés kimagaslóan értékelte szakmai tudását. Tevékenységének idején olyan szarvasmarha-tenyésztő komplexumok jöttek létre megyénkben, mint a kutyfalvi és vidrátszegi szarvasmarha-hizlaldák, a makfalvi, nyárádszeredai, petelei és mezőpaniti szövetkezeti tehenészetek, valamint a backamadarasi, nyárád-szentmártoni és mezősályi mintafarmok. Közreműködésével jöttek létre a gezsei és pagocsai 30-30 ezres sertéshizlaldák, a mezőszentkirályi baromfiüzem, a Szászrégen melletti juhászati elit farm. Nevéhez fűződik az Ausztriából behozott osztrák tarka szarvasmarha meghonosítása és a nyárádremetei farm létrehozása, ahova Ausztráliából Rommey mars juhokat telepített.
Fáradhatatlan, sokoldalú tevékenysége nem ismert határt. Jelentősen hozzájárult, hogy a Marosszentgyörgy melletti Tófalván évente állattenyésztési kiállítást és vásárt szervezzenek. Dédelgetett álma volt egy európai szintű lovarda létrehozása, ami megvalósult, de nem úgy, ahogy elgondolta. Neve ismert volt Ausztria, Magyarország, Németország, Finnország mezőgazdasági szakköreiben. Évente látogatta az ausztriai Vellsben rendezett szarvasmarha-kiállítást és Budapesten az OMÉK-et.
Rövid megemlékezésem nem engedi, hogy többet írjak szakmai tevékenységéről, ami több kötetre terjedne. A rendszerváltás után Magyarországra költözött, ahol gyerekei és unokái élnek.
Utoljára 2005-ben találkoztam vele a Hungexpón, ahol rövid, félórás beszélgetésen elmondta, hogy Gödön lakik, de évente hazajár. Szavaiból akkor megértettem, hogy nem érezte jól magát új hazájában. Erdélybe kívánkozott, gyötörte a honvágy. Székely hazáját sohasem felejtette el, hamvait utolsó óhaja szerint szülőföldjén, a Libán melletti kaszálón helyezték el, a régi erdei ház mellé.
Távozásával egy nagy tudású erdélyi állattenyésztő szakemberrel lett kevesebb.
Nyugodj békében, Sólyom Péter!
Máthé László
