2020. február 19., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A távoli keleten megjelent koronavírustól retteg újabban a világ. Ez már nálunk is jelen van, a román alföldi verzió a „koronás” fők gondolkodását gátolja. És hosszabb távon az adófizetők zsebében is fog pusztítani.

A legújabb példa rá, hogy újabban az elnök is az informatikai ágazat jövedelemadó-kedvezményének eltörléséről beszél. Ezt a témát már a nyáron elővette az akkor még az ellenzékiek keserű kenyerét majszolgató mostani kormányfőnk, vélhetően szavazatvadász célzattal, most a pártvonali főnöke a rá jellemző határozottsággal mondott semmit az ügyben.

De azért az urak legalább időközben olvashattak volna. Egy, az elmúlt hónapokban készült tanulmány adatai szerint a regáti államkassza évente 62-80 millió eurót veszít amiatt, hogy ez a munkavállalói réteg nem fizet jövedelemadót. De ennek az összegnek mintegy huszonötszörösét nyeri az állam az ágazat nyomán, más forrásokból. Mert ezek a cégek túlnyomórészt kivitelre dolgoznak, és az ágazat viszonylagos fejlettsége okán más befektetőket is vonzanak. Csak egy példa: a francia tulajdonú nemzeti autómárka egy technológiai központot is telepített az országba, a gyára mellé. És ha volna ebben az országban egészséges szürkeállomány tervezni, akkor más, az informatika világával kapcsolatban álló komoly cégeket is lehetett volna ide vonzani, hogy ne csak ez, a populista politikusok által célkeresztbe helyezett százezres munkavállalói réteg legyen nemzetközi szinten mérve is tisztességesen megfizetve ebben a jobb sorsra érdemes országban.

Azok, akik most beszélnek, gyakorlatilag semmit nem tettek szájszellőztetésen kívül. 2001-ben egy képviselő javaslatára megszavazta a parlament ezt a jövedelemadó-kedvezményt. Ennek is köszönhetően az utóbbi 19 év során az informatikai ágazat hozzájárulása az ország bruttó nemzeti össztermékéhez 0,5%-ról 6%-ra növekedett, azaz megsokszorozódott. Egy értelmesen vezetett országban legkésőbb az adókedvezmény bevezetése utáni pár évben, amikor már látszott a pozitív hatás, a kormányok kezüket-lábukat törték volna, hogy az iparág nagyvállalatait idetelepítsék legalább egy-egy üzem vagy kutatásfejlesztési létesítmény erejéig. Mert ott az igazán komoly nyereség, nem abban, hogy százezer szaki kisebb-nagyobb cégekben a multiknak végez kiadott bérmunkát. Ahelyett hogy kihasználták volna az ország javára ezt a lehetőséget, most inkább az egyenlőség nevében eltörölnék ennek a szektornak a jövedelemadó-kedvezményét. Ilyen vezetők mellett nekünk, adófizetőknek a nyomorgásban van és lesz jogunk az egyenlőségre, már annak, aki marad. Mert a kedvezmény megvonása leginkább azt hozhatja, hogy ezek a szakik és cégeik barátságosabb környezetbe fognak települni, ötmillió más kivándorló példáját követve.