Elvégezték az utolsó simításokat

Kongresszus-előkészítő SZKT

„Ma inkább technikai jellegű SZKT-t tartottunk, a hétvégi temesvári kongresszust készítettük elő, egy olyan stratégiai dokumentumot mutattunk be, amely a legfontosabb kérdéseket átfogóan elemzi, és a következő időszak cselekvési irányát mutatja meg” – nyilatkozta a Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülését követően Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Hozzátette: jövő hét végén lesz a kongresszus, ezért a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésén elvégeztük az utolsó simításokat. „Az SZKT-n beszéltem a közel két hónapja tartó kormányzati konzultációról is. Meg szeretném köszönni mindenkinek, aki véleményt vagy kritikát mondott, hiszen ezekből építkezni tudunk ezután is. A tapasztalatok azt mutatják: az embereket érdekli, hogy mit teszünk a kormányban, nekünk pedig vannak válaszaink az elvárásokra és problémákra. Hamarosan kiértékeljük a munkát, de a következtetésünk csakis az lehet, hogy a párbeszédet folytatjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A tanügyi törvény lesz az egyik nagy kihívása a következő hónapoknak 

Az RMDSZ elnöke szerint a legfontosabb az oktatási törvény, mert „ez tartalmazza azokat a jogokat, amelyeket a magyar nyelvű oktatás kérdésében fontosnak tartottunk. A cél az, hogy olyan versenyképes tudást kapjanak a diákok, amivel a későbbiekben boldogulni tudnak”. Véleménye szerint probléma lehet, hogy jelenleg négyszáz oldalnyi módosító javaslatot tettek le, amit ha elfogad a parlament, a jogszabály tartalma megváltozik, „köszönő viszonyban” sem lesz az eredeti változattal. „Ebben az esetben azt javasolom, hogy felelősségvállalással fogadják el a törvényt” – tette hozzá.

A kormánykoalíció két nagyobbik pártja közötti megállapodásról, a kormányfőcseréről azt mondta: „Az én javaslatom az, hogy az aláíró felek tartsák tiszteletben a megállapodást a megbeszéltek szerint. Az RMDSZ négyéves munkára vállalkozott, a ciklus végéig, ezt vállalnia is kell. Az a kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk és tapasztalatunk szerint a ciklus végéig a kormányban legyünk”.

A továbbiakban elmondta, hogy a parlament két házának együttes plénuma George Niculescut nevezte ki az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöki tisztségébe. Az RMDSZ frakciói nem vettek részt a szavazáson, mert a koalíciós partnerek nem támogatták az RMDSZ jelöltje, Nagy-Bege Zoltán újraválasztását az ANRE alelnöki tisztségébe, holott Nagy-Bege jó szakember volt, nem politizált, és „a hátán vitte az ANRE munkáját”.

Nagyon nehéz év elé nézünk

A következő hónapok már a jövő évi választásokról szólnak. 

„Mivel az egész 2024. év a választásokról szól, megjósolhatjuk, hogy a stagnálás éve is lesz, ugyanis a közigazgatásban a legjobb szándék ellenére is csak a szükséges munkát végzik el. Ezt úgy lehetett volna elkerülni, ha jövőre csak az európai parlamenti, az önkormányzati és az államelnöki választásokat tartják meg” – jelentette ki. 

Végül arról beszélt, hogy a hét végén tisztújító kongresszust tart az RMDSZ, amelyen a szövetségi elnök egyedüli jelöltként pályázik újabb mandátumra, és elfogadnak olyan dokumentumokat, amelyek a magyarok érdekeit szolgálják a következő időszakban. 

A testület két munkadokumentumot terjesztett elő megvitatásra a temesvári kongresszusnak. Az egyik A felzárkózás évtizede 2023–2030 című, a szövetség új programja, a meglévőt hivatott aktualizálni; a másik az Állásfoglalás a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről című. A népszámlálás előzetes adatai szerint több mint 100 ezer magyar roma van Romániában, akik szintén nemzetalkotó közösséget jelentenek, így az RMDSZ-nek fel kell vállalnia a helyzetük rendezését.