2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

823 millió eurós segítség nyolc tagállamnak

A költségvetési bizottság jóváhagyta a horvát földrengés, a lengyel áradások és a koronavírus okozta károk helyreállítására szánt 823 millió eurós uniós segítséget.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó 823 millió eurós támogatást az alábbiak szerint osztják szét: 

* több mint 132,7 millió euró előleget kap Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Magyarország és Lengyelország a koronavírus-járvány okozta súlyos népegészségügyi vészhelyzet kezelésére.

* Horvátország 683,7 millió eurót kap a 2020. márciusi pusztító erejű zágrábi és környéki földrengés utáni helyreállításra. Az első részletet, 88,9 millió eurót már augusztusban megkapta az ország.

* Lengyelország több mint hétmillió eurót kap a Podkarpackie régiót sújtó júniusi áradások utáni helyreállításra.

 Koronavírus-válaszlépések a Szolidaritási Alapból

A koronavírus-reagálási befektetési kezdeményezés keretében módosították az EU Szolidaritási Alapjának szabályait, hogy az unió ezt a forrást is használhassa súlyos egészségügyi vészhelyzet esetén.

 Összesen 19 ország (Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia és Spanyolország) és három tagjelölt ország (Albánia, Montenegró és Szerbia) kért segítséget a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére. Magyarország, Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország és Horvátország előleget kap belőle, erről szólt a hétfői szavazás.

Az egyes országoknak kifizetendő összegek részletes lebontása a Parlament jelentéstervezetében és a bizottsági javaslatban található. Magyarország előzetes kifizetésként kap most 26,6 millió eurót.

Olivier Chastel (Renew, Belgium) képviselő jelentését, amely a támogatásra irányuló javaslat elfogadását ajánlja, és Monika Hohlmeiernak (EPP, Németország) a költségvetés-módosítás jóváhagyását ajánló jelentését egyaránt 40-40 szavazattal fogadták el, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.

Olivier Chastel        Forrás: Facebook


 Melyek a következő lépések?

A tagállamok szakminisztereiből álló Tanács október 30-án már jóváhagyta a támogatást. A két jelentéstervezetet még a Parlament egészének is el kell fogadnia. A támogatást ezután kaphatják meg a tagállamok. A Bizottság folyamatosan bírálja el a beérkezett tagállami kéréseket. Az eljárás végeztével tesz majd javaslatot az egyes támogatások végösszegére.

xxx

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja lehetővé teszi, hogy az EU szolidáris és hatékony módon támogassa a tagállamokat vagy a csatlakozás előtt álló országokat a jelentős környezeti katasztrófák következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítéseikben. A Szolidaritási Alap révén, melyet nem az EU költségvetéséből finanszíroznak, évente legfeljebb 500 millió euró (2011-es árakon) bocsátható rendelkezésre, amely kiegészíti az érintett tagállam(ok) vészhelyzeti fellépé-sekre fordított állami kiadásait.

A Szolidaritási Alapot a 2002. november 11-i 2012/2002/EK-rendelet hozta létre a 2002 nyarán Közép-Európát sújtó rendkívüli árvizekre adott válaszul. Azóta 24 európai ország kapott 80 katasztrófahelyzet (árvizek, erdőtüzek, földrengések, viharok és aszályok) kapcsán támogatást az alapból, összesen több mint 5 milliárd euró értékben.

A Szolidaritási Alap elsősorban olyan jelentős természeti katasztrófák esetén nyújt támogatást, amelyek komoly következményekkel járnak az életkörülményekre, a természeti környezetre vagy a gazdaságra nézve valamely tagállam vagy tagjelölt ország egy vagy több régiójában. Egy természeti katasztrófa akkor minősül jelentősnek, ha (a tagállamban vagy tagjelölt országban) a katasztrófa által okozott közvetlen kár (2011-es árakon számolva) meghaladja a 3 milliárd eurót, vagy nagyobb, mint a kedvezményezett állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,6%-a. A „regionális természeti katasztrófa” fogalmát is meghatározták: olyan természeti katasztrófa egy NUTS 2 régióban, amely az adott régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5%-át meghaladó közvetlen kárt okoz. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke szerinti legkülső régiók esetében ez a küszöbérték a régió GDP-jének 1%-a.

Az alábbi sürgős intézkedések támogathatók:

* az energiával, az ivóvízzel és szennyvízzel, a távközléssel, a közlekedéssel, az egészségüggyel és oktatással kapcsolatos infra-struktúrák és létesítmények működésének azonnali helyreállítása; 

* átmeneti szállás biztosítása és a mentőszolgálatok támogatása az érintett lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében; 

* a megelőzést szolgáló infrastruktúra azonnali helyreállítása és a kulturális örökség megóvása; 

* a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is. 

Az Európai Parlament szerepe

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról, annak megvalósításáról és alkalmazásáról szóló, 2013. január 15-i állásfoglalásában az Európai Parlament rámutatott az alap fontosságára, amely az EU fő eszköze a komoly katasztrófák esetén történő beavatkozásra. Ugyanakkor bírálta, hogy elfogadhatatlanul hosszú ideig tart a támogatás nyújtása az érintett régiók vagy tagállamok számára, és felszólított az idő lerövidítésére a vonatkozó eljárások egyszerűsítése és az előlegfizetés lehetőségének bevezetése révén. A Bizottság javaslata tartalmazta a Parlament más ötleteit is, például a katasztrófák fogalmának, valamint az alap hatályának egyértelműbb és pontosabb meghatározását, hogy csökkenjen az ezen uniós eszköz reformját ellenző számos tagállam szkepticizmusa.

A Bizottság fent említett, 2013. júliusi javaslata alapján a Parlament és a Tanács is elfogadott egy-egy állásfoglalást, melyek alapján 2014 februárjában intézményközi tárgyalásokra került sor, és a rendes jogalkotási eljárás keretében három ülést követően első olvasatban kompromisszum született. Az új szabályok 2014 júniusában léptek hatályba.

A Parlament tárgyalási pozíciója tartalmazta az előlegfizetési mechanizmus határozott támogatását. Ez az új rendelkezés, melyet a Tanács eredetileg törölt, része az elért kompromisszumnak (a bizottsági javaslatban szereplő küszöbértékkel, azaz 10%, de legfeljebb 30 millió EUR).

A regionális katasztrófák támogathatóságára vonatkozó küszöbérték tekintetében a végleges megállapodás a Bizottság javaslatának megfelelően megtartotta a regionális GDP 1,5%-ának megfelelő arányt, de a Parlament elérte, hogy az Európai Unió legkülső régióira a GDP 1%-ának megfelelő, alacsonyabb arány vonatkozzon. A további eredmények közé tartozik a pályázatok tagállamok általi benyújtási határidejének meghosszabbítása 12 hétre (a Bizottság és a Tanács álláspontja 10 hét volt), hathetes határidő bevezetése a Bizottság számára a pályázatok megválaszolására és az alapból történő hozzájárulások felhasználhatósága időszakának kibővítése 18 hónapra (a Bizottság és a Tanács álláspontja 12 hónap volt).

A technikai segítségnyújtás elvileg nem támogatható, azonban a Parlament elérte, hogy engedélyezzenek eltérést ettől, és így a kompromisszum része lett, hogy a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó technikai segítségnyújtás költségei támogathatók.

Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája