A szenátus adó- és pénzügyi bizottsága „kigyomlálta” Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, szenátor törvénymódosító tervezetéből azt a kitételt, mely 1-től 6 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta volna azokat, akik elmulasztják befizetni az adóikat és a különböző járulékokat. Az említett cikkely törlését érdekes módon éppen maga a kezdeményező javasolta, aki bizonyára időközben rájött, hogy szinte kivitelezhetetlen intézkedést vezetne be, ugyanis nem mindig a polgáron múlik, hogy idejében átutalódik-e a bére, nyugdíja utáni adó, az egészségügyi, a társadalombiztosítási járuléka stb.
A szenátornak a kormány megkerülésével a törvényhozóhoz benyújtott tervezete állítása szerint az adócsalás megelőzését és visszaszorítását célozza, illetve az államkassza feltöltését, és kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent az adók és illetékek begyűjtésében. A tervezet szerint többek között adócsalásnak minősülne például az adóköteles javak eltitkolása, a jövedelmek feltüntetésének elmulasztása, a fiktív műveletek és ilyeneken alapuló költségek feltüntetése a könyvelésben és egyéb hivatalos iratokon, a kettős könyvvitel. Több olyan javaslata is van azonban, amely igencsak vitatott. Szakértők kétségbe vonják, hogy a jogszabály-módosítással több pénz folyna-e be az államkasszába (a tervezetet nem támasztják alá ilyen vonatkozású számadatok), tartanak attól, hogy az új jogszabály ismét a vállalkozókat, magán- és állami cégeket sújtaná elsősorban. Aztán az ellenzéki oldalról felhívhatták a figyelmét, hogy a társadalombiztosítási költségvetésből hiányzó összegek több mint felét az állami vállalatok mulasztják el befizetni, ergo Teodorovici tervezete börtönbe juttathatja e nagyvállalatok vezetőit, sőt akár minisztereket is. Ezek után nem csoda, ha a pénzügyminiszter javaslatai a jelek szerint kisebb-nagyobb átalakuláson mennek keresztül mindaddig, míg a szenátus, majd a képviselőház dönt róla.
A szaktárcavezető azon javaslatait, melyek szerint ha az adócsalással okozott kár meghaladja az 1 millió eurót, harmadával, míg ha meghaladja az 5 millió eurót, felével növelhető a büntetés határértéke, elfogadta a bizottság. Ugyanakkor 1 milliónál kisebb kár esetén nem kell feltétlenül börtönbe mennie az adócsalónak, csak bírság is lehet a büntetése. Ami még megengedőbb a tervezetben – és az adó- és pénzügyi bizottság ezt is elfogadta –, úgy hangzik, hogy ha 50 ezer eurónál kisebb az adócsalással okozott kár, és a vádlott teljes egészében megtéríti a per ideje alatt, nem szabnak ki rá büntetést. Persze mindez csak akkor történik, ha az adócsalót elkapják. Akinek ugye egy próbát megérhet a dolog, legfeljebb visszaadja a pénzt. Vajon kinek kedveznek az ilyen javaslatok? – kérdezhetjük.
Lehet, hogy előbb azt is meg kellene vizsgálni, hogy hogyan lehetne csökkenteni a bürokráciát és egyszerűsíteni az adóbefizetést, informatizálni, hatékonyabbá tenni az adóbegyűjtést, netán csökkenteni az adóterheket, még mielőtt végső döntés születik a képviselőházban.
