Ellentmondásos miniszteri rendelet

A Gépkocsivezető-képző Iskolák és a Független Gépjárműoktatók Egyesülete beadvánnyal fordult a Szociális Párbeszéd Minisztériumához egy négy évvel ezelőtt elvetett, most pedig újra beterjesztett miniszteri rendelet miatt, amely előírja, hogy az engedélyezett független oktatók tömörüljenek jogi formába, magyarán létesítsenek sofőriskolákat.

A 2013. évi 733-as számú szállítási miniszteri rendeletet, amelyet egykor a tiltakozások nyomán nem fogadtak el, a szállításügyi miniszter nemrég újra benyújtotta, így most ennek elfogadása ellen tiltakozik a sofőriskolák és a független oktatók egyesülete. A beadvánnyal abban reménykednek, hogy az ellentmondásokat tartalmazó rendeletet nem fogadják el. A tervezet kidolgozói szerint a változtatás azért fontos, hogy az elemi és gyakorlati oktatást ugyanazon egység, sofőriskola keretei között tartsák, a miniszter szerint az eredményesebb lehetne.

Amint Gabriel Petrea, a szociális párbeszéd miniszterének címzett hétoldalas beadványukban kifejtik, a minisztériumi szinten megszervezett úgymond szociális párbeszéd egyoldalú volt, a szállításügyi minisztérium képviselője nem tett eleget kötelezettségének, sőt, replikájában arra biztatta a tervezettel elégedetlen képviseletet, hogy amennyiben nem tetszik a törvénytervezet, bírósági úton keressenek jogorvoslatot.

Petru Bordeianu, az egyesület elnökének kézjegyével ellátott beadványból kiderül, a szállításügyi minisztérium kitalációja, hogy PFA-iskolákat szervezzenek, sem Európában, sem a kereskedelmi egységek megszervezéséről szóló 31-es számú törvény szerint nem állja meg a helyét. A 44-es számú törvény szerint a gépkocsivezetőoktatók egyéni vállalkozóként (PFA) tevékenykedhetnek, ami eddig működőképesnek bizonyult. A szállításügyi miniszter azonban egy olyan szervezkedési formára kötelezné az oktatókat, amilyen jelenleg világszinten sem létezik, és amelynek a hatékonyságát nem lehet előre megjósolni. Azért sem érthető a minisztériumi tervezet, mert más országokban is egyéni vállalkozókként működnek az oktatók, a gépkocsivezető-képzés kis egységekben történik, a sikeresen vizsgázók aránya magasabb az egyéni vállalkozóként oktatók tanítványai körében, mint a kft.-be szerveződött sofőriskolák diákjai között.

A szállításügyi minisztérium honlapján júniusban megjelent közlemény szerint a 733-as számú miniszteri rendeletet szeptember elsejétől alkalmazzák, az átláthatóság jegyében pedig közvitára szólították fel az érdekelteket, azonban figyelmen kívül hagyták a szakemberektől érkezett javaslatokat. A szociális párbeszéd bizottsága összehívásának kezdemé- nyezését is semmibe vették, akárcsak az ellenérveket, és július 6-án a Hivatalos Közlönyben meg is jelent a rendelet, amit a szállítási minisztérium visszaélésének, törvényellenes cselekedetnek tartanak, mivel folyamatban vannak olyan tárgyalások, amelyekben az érintettek bírósági úton kerestek jogorvoslatot, esetenként pedig semmisnek is nyilvánították az ominózus rendeletet. A 2013. évi 733-as számú törvénytervezetet megóvták az egyéni oktatók és a kft.-be tömörült sofőriskolák, a szakemberek egyaránt, és ellentmondásosnak nyilvánították azt, országosan pedig számtalan olyan bírósági ítélet született – köztük a Versenytanács és a Munkatörvénykönyvet kidolgozó állami hatóság –, amellyel az említett rendeletet hatályon kívül helyezték.

A miniszteri rendeletben ellentmondásos azon érvelés, hogy a sofőriskolák csak úgy képesek a teljes felelősséget átvállalni, ha az elméleti oktatást ugyanannak az engedélyezett egységnek a keretében végzik. „Amennyiben a szállításügyi minisztérium azt szeretné, hogy az oktató vagy a sofőriskola teljes felelősséget vállaljon, a nyugati országokhoz hasonlóan a hajtási jogosítvány fokozatos módszerrel való megszerzését kellene ösztönözni” – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott beadvány- ban.

 

Megszüntetnék a független oktatók státusát

A beadvány kapcsán megkerestük a marosvásárhelyi Thomas Hux gépkocsivezető-képző iskola ügyvezetőjét, Hajdu Zoltánt, aki kérdésünkre elmondta, hogy egy leporolt miniszteri rendeletet indított útjára a szállítási minisztérium, amelyet újból megkísérelnek törvényerőre emelni. A független oktatói státust szeretnék megszün- tetni, vagy pedig arra kényszeríteni a független oktatókat, hogy közösen hozzanak létre iskolákat, ami azt jelentené, hogy legkevesebb három független oktató kellene társuljon ahhoz, hogy egy sofőriskolát létrehozzon.

Pár évvel ezelőtt a tiltakozások nyomán sikertelennek bizonyult a próbálkozás, a parlament nem fogadta el a tervezetet, nemrég újra elővették, és jogilag kevésbé meggyőző érvekkel támasztották alá.

Amint az ügyvezető elmondta, a gépkocsivezető-képző iskolák keretében alkalmazott és független oktatókat egyaránt foglalkoztatnak. Érthetetlen, hogy miért nem működhetnek az oktatók engedélyezett magánvállalkozóként, közismertebb nevén PFA-val, akárcsak bármilyen szakmában, ugyanis a független oktatók eddig is csak úgy tevékenykedhettek, hogy szerződést kötöttek az iskolákkal. Az engedélyezett magánvállalkozóként (PFA) tevékeny- kedő független oktatók amennyiben egy iskola alkalmazottjává válnának, az iskola nevére kellene írassák saját személygépkocsijukat, amellyel oktatnak, erre pedig senki sem kötelezhető. 

A tervezetben kifejtett érvelés, miszerint a közlekedési szabályok elsajátításának nagyobb esélye lenne sofőriskolák keretében, nem állja meg a helyét, legalábbis az erdélyi régió viszonylatában. „Az oktatóink az első két hétig elméleti oktatásban részesítik a diákokat, akiknek kötelezően részt kell venniük az oktatáson, ezt követően le kell vizsgázzanak, majd csak a sikeres elméleti vizsgát követően ülhetnek kormány mögé, a közúti forgalomban gyakorlatban is elsajátítani a vezetést. Erdélyi és Maros megyei viszonylatban többnyire így működnek a sofőriskolák, de elképzelhető, hogy az ország egyes régióiban ez nincs betartva. A diákok tizenöt alkalommal két-két órát vezetnek, a harmincórányi vezetés azonban nagyon kevés a mostani őrült forgalomban. Ajánlottuk a diákjainknak, hogy a rendőrségi elméleti vizsga előtt is díjmentesen még egyszer felmérjük tudásukat, mert a gyakorlati oktatás ideje alatt abból is sok mindent elfelejthetnek. Sőt, a gyakorlati vizsga előtt is bevezetnénk egy próbavizsgát, amit egy másik oktató tartana, ezáltal felmérnénk a vizsgázók felkészültségét, és ők is megméretnék magukat a rendőrségi vizsgáztatás előtt” – hangsúlyozta Hajdu Zoltán.