Elértük az inflációs csúcsot?
2023-01-31 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Ismét alapkamatot emelt a Román Nemzeti Bank
A szakemberek már a nyár folyamán arról beszéltek, hogy a meleg évszak végére vagy az ősz elejére elindulhat lefele az inflációs görbe. Az előrejelzésük azonban ebben a tekintetben nem nyert bizonyságot. Bár ősszel úgy tűnt, hogy az infláció nem növekszik tovább, novemberben még tovább emelkedett. Ezzel szemben jó hír, hogy decemberben 16,8%-ról 16,4%-ra csökkent a mértéke, derült ki az Országos Statisztikai Intézet friss adataiból. Fontos hozzátenni, hogy ez nem vonja magával az árak csökkenését, csupán azt, hogy azok lassabb ütemben fognak emelkedni. Az ország pénzügyi szakemberei és pénzintézetei már a kezdetektől azon dolgoznak, hogy megállítsák vagy legalábbis lassítsák az inflációt, erre az egyik módszer az alapkamat emelése. A Román Nemzeti Bank a tavaly többször is emelte az alapkamatot, idén pedig további 25 bázisponttal, azaz 0,25%-kal, így a korábbi 6,75%-ról 7%-ra emelkedett az alapkamat.
Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja kiemelte, hogy legutóbb novemberben emelték az alapkamatot, akkor 50 bázisponttal, vagyis 0,5%-kal. A mostani emelésben tehát egy mérséklődés figyelhető meg, amely összefüggésbe hozható azzal, hogy az infláció is mérséklődik, csökken. A pénzügyi szakember hozzátette, hogyha ezt a 7%-ot az infláció mértékéhez viszonyítjuk, akkor a betétesek – vagyis azok a személyek, vállalkozások, akik/amelyek bankokban kamatoztatják a pénzüket – számára ez is alacsony lehet, viszont a hitellel rendelkezők megérezhetik az utóbbi időszak alapkamat-emeléseit. Mindkét fél szempontját figyelembe kell venni, és úgy kell meghozni a döntést, hogy azzal egyszerre segítsék a betéteseket, és ne rontsák az adósok helyzetét, mondta a szakember.
A mostani kamatemeléssel, amely értelmében az alapkamat 7%-ra emelkedett, Románia nagyrészt beérte a régiós országokat, mondta Bálint Csaba. Lengyelországban 6,75% az alapkamat, Csehországban – amelyik egy sokkal fejlettebb gazdaság – szintén 7%, de Magyarországon 13%-os alapkamatról beszélhetünk, ami közel kétszerese annak, mint ami a régió országaiban tapasztalható. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja elmondta azt is, hogy két ok áll a mostani emelés mértéke mögött. Az egyik a már említett inflációs fordulat, hiszen az előrejelzések szerint az idén lassulhat a pénzromlás mértéke. A Román Nemzeti Bank a beérkező adatok alapján arra számít, hogy az év végére egy számjegyűre csökkenhet az áremelkedés üteme. Ezt azzal magyarázzák, hogy a nemzetközi árupiacokon csökkenések figyelhetők meg, a búza ára gyakorlatilag visszatért a háború kirobbanása előtti szintre, de hasonló mérséklődés volt megfigyelhető a földgáz- és a kőolajárak tekintetében is, még akkor is, ha messze vagyunk még attól a szinttől, ami 2021-ben volt tapasztalható. A szakemberek abban bíznak, hogy ezek az árcsökkenések előbb-utóbb begyűrűznek a fogyasztói árakba is. Egy másik fontos tényező, ami az infláció körüli bizonytalanságot csökkenti az az, hogy a kormány meghosszabbította az árplafonokat egészen 2025-ig. Ez pedig segíti a hosszú távú előrelátást, kiszámíthatóságot.
Az alapkamat növelésének mértékében a második fontos tényező a gazdasági lassulás. A mutatók arra engednek következtetni, hogy a világgazdaság az idei év folyamán egy elég nehéz helyzetben lesz, emelte ki Bálint Csaba. Az előrejelzések értelmében az eurózóna gazdasága várhatóan stagnálni fog, az Egyesült Államok gazdasága egy nagyon mérsékelt növekedést érhet el az idén, viszont egészen biztosan lesz egy vagy két olyan negyedév, amikor a gazdaság zsugorodni fog a tengerentúl oldalán, azaz be fog következni egy technikai recesszió. Továbbá a Föld országaiban a kereslet is csökkenhet, hiszen a reál vásárlóerő nem mutat bizakodásra okot adó jeleket. A betéti kamatok emelkedése pedig szintén a megtakarítások irányába ösztönzi a lakosságot, ami még tovább puhítja a vásárlási kedvet. Az infláció szempontjából nagyon fontos, hogy hogyan alakul a kereslet. Ha a kereslet csökken, akkor ez az inflációs folyamatokban is segítség lehet, azaz jó irányba billentheti a mérleg nyelvét.
Bálint Csaba arról is beszélt, hogy a mostani emelés egy nagyon mérsékelt emelés volt, a hitelesek számára alig érezhető hatása lesz. Hozzátette, hogy ha a bankközi kamatokat nézzük, akkor az elmúlt időszakban a bankközi likviditás normalizálódása volt megfigyelhető. A múlt év végén a költségvetésből számos kifizetést hajtottak végre, ami azt eredményezte, hogy megnőtt a bankok pénzállománya, aminek következtében a bankközi kamatok inkább mérséklődtek. A szakember nyomatékosította, hogy ha most megnézzük a ROBOR kamatlábakat, akkor az alapkamat növelése ellenére is inkább mérséklődés, csökkenés figyelhető meg.
