Március 14-e rendkívüli ünnep volt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az Örökségünk őrei – Fogadj emlékbe egy műemléket elnevezésű, középiskolás diákoknak szervezett vetélkedő Maros megyei szakaszának döntője.
Március 14-e rendkívüli ünnep volt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Az Örökségünk őrei – Fogadj emlékbe egy műemléket elnevezésű, középiskolás diákoknak szervezett vetélkedő Maros megyei szakaszának döntője. Kilenc csapat tagjai mutatták be a gondjaikba vett műemlékről összeállított érdekes, tanulságos, helyenként szívbe markoló előadásukat.
Példát mutattak egész Székelyföldnek
A diákok színes, kreatív műsorát legtöbb 30 ponttal, a megelőző három hónap során az örökbe fogadott műemlékkel kapcsolatos kutatásait, ötletes, gazdag népszerűsítő tevékenységét legtöbb 70 ponttal jutalmazta a kilenctagú zsűri. A Winkler Gyula európai parlamenti képviselő által felajánlott brüsszeli kirándulásért kilenc csoport 130 diákja versenyzett. A döntőn jelen volt a mozgalommá vált vetélkedő ötletgazdája, Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke Kolozsvárról.
– Csodálatos tartalommal töltöttétek meg ezt a centenáriumi évet – szólt a résztvevőkhöz, értékelve a középiskolás diákok teljesítményét, majd köszönetet mondott a csapatoknak azért, hogy élettel töltötték meg a várost, a megyét, az örökbe fogadott helyszíneket. Köszönetet mondott továbbá Csép Andrea képviselőnek és Novák Zoltán szenátornak, akik népszerűsítették a diákok tevékenységét, továbbá felkészítő tanáraiknak és mindazoknak, aki a segítségükre voltak.
A házigazda szerepében Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke gratulált a diákoknak, hogy a kulturális örökség európai évében felvállalták a négy földrajzi régió találkozásánál fekvő, műemlékekben talán a leggazdagabb megye néhány jelentős műemlékének a láthatóvá tételét, népszerűsítését.
A Hegedűs Csilla vezette zsűri bemutatását követően léptek színpadra a csapatok.
Az Archeológusok – a nyárádszentannai református templom őrei, a Bocskai István Elméleti Líceum 10–11. osztályosai – a már Szeredához tartozó, de hajdan önálló település, Nyárádszentanna műemlék templomát fogadták örökbe, és az egykori templomnak és a falunak is nevet adó Szent Anna legendáját vitték színpadra. A csapatnak sikerült azt a drámát érzékeltetnie, ami Szent Anna életét megkeserítette. A gyermekáldásra áhítozó családnak, amely vagyonát jótékonysági célra fordította, húszévnyi keserűség után született meg a lánya, Mária, akinek a méhében a későbbiekben Jézus megfogant. Mondanivaló, ének, mozgás – minden a helyén volt, köszönet érte a szeredai csapatnak.
Nagyot csavart a történelem fonalán a Bolyai Toldalagi-palota elnevezésű csapata. A Bolyai Farkas középiskola 10. B osztályos diákjai a Marosvásárhely főterén álló barokk palota történetét idézték fel, majd nagyon érdekes ötlettel a kommunista rendszerben elképzelt idegenvezetéssel elevenítették meg a közelmúltat, amikor a hatalom egészen más szemmel tekintett műemlékeinkre. Érdekes, lendületes, ötletes előadás volt.
Az erdőszentgyörgyi Szent Gyögy Technológiai Szakközépiskola Rhédeyek csapata a város nevét messze földön ismertté tevő szépséges Rhédey Claudia történetét dolgozta fel, aki az apai tiltás ellenére szerelemből ment férjhez a jóképű német Württembergi Sándor herceghez. A Claudiát alakító diáklány gyönyörű fehér ruhájában a verseny szépének díját is elnyerhette volna, ezért elhittük neki, hogy a szerepbeli herceg a szeretett lány kedvéért megtanult magyarul. Házasságuk, amelyből három gyermek született, mindössze hat évig tartott, s az erdőszentgyörgyi diákok előadása Claudia korai halálával ért véget. A történetet keretbe foglalta, hogy mindez az Erdélybe szívesen ellátogató Károly herceg képzeletében játszódott le, akinek édesanyja, II. Erzsébet angol királynő Rhédey Claudia ükunokája.
Nem lehetett meghatódottság nélkül végignézni a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz csatolt Római Katolikus Teológiai Líceum A Szem csapatának darabját, amelynek tagjai az egykori ferences templomból maradt tornyot fogadták örökbe. Szép színpadképek, mozgás, játék, mondanivaló, minden összhangban volt. És a darab szövege is, amelyet Benedek Kristóf, a csapat tagja írt. Látványos volt a templomot és tornyát megformázó diákok alakzata, amely azért bomlott fel időnként, hogy elmondják az épület tragédiáját. Megelevenítették a pert is, amelynek során a kommunista rendszerben kisajátították a ferences templomot, és elhangzott a Márton Áron püspök bölcsességét igazoló levél, amelynek az épületcsere kapcsán megfogalmazott feltételeit sajnos nem tartották be. A torony alatti szétdúlt, meggyalázott kegyeleti helyért ma is peres eljárás van folyamatban. Láttuk a templom leomlását, majd a megsemmisített falak átváltoztak a hasonló sorsra jutott iskola diákjaivá, akik világgá kiáltották mindazt a fájdalmat, megpróbáltatást, amin az utóbbi időben átmentek.
A Kemény kastély őrei csapat tagjai gazdag népszerűsítő munkájukat megkoronázva látványos műsorral álltak színpadra. A szászrégeni Lucian Blaga Műszaki Középiskola diákjai a sérült embe-rekről sem feledkeztek meg. A festői természeti környezetben fekvő marosvécsi reneszánsz kastély történetét bemutató előadásuk táncjátékká alakult, nagyon szép színpadképekkel, kitűnően táncoló diákokkal. Nagyszerű ötlet volt, ahogy a gyakran tulajdonost váltó épület történetét egy, a kastélyról készült makett kézről kézre adásával oldották meg. Összességében értékes teljesítményt láthattunk.
Szünet után lépett színpadra a gernyeszegi Teleki-kastélyt és református templomot örökbe fogadó bolyais csapat, a Telekiek unokái, amely korhű jelmezben és maszkkal elevenítette meg azt az elképzelt jelenetet, ahogy a kastély volt és jelenlegi tulajdonosai, köztük a tékaalapító Teleki Sámuel, találkoznak, és az elődök visszatérő motívumként fejezik ki elégedetlenségüket az épület jelenlegi állapota miatt. Közben elhangzott a kastély és híres lakóinak története.
A szászrégeni Petru Maior iskola diákjainak Réges-Régen csapata a várossal ma már egybeforrt Abafája műemlékét, a Huszár-kastélyt fogadta örökbe, amelyre romos falak emlékeztetnek, holott az épületben a rendszerváltás előtt még fogyatékos gyermekek szakiskolája működött. A diákok a kastély történetére és fénykorára emlékeztek egy vacsora felelevenítésével azokból az időkből, amikor neves embereket látott vendégül a báró Huszár család. Ott töltötte gyermekkora egy részét Mikes Kelemen, a kastély vendége volt Apor Vilmos püspök, Wass Albert, Kemény János. A Huszár családnál volt nevelő 1928-29-ben Dsida Jenő, az ő elképzelt születésnapjáról szólt a szászrégeni diákok jelenete.
Pergő, színes bemutatót láthattunk a Bolyai középiskola Házőrzők csapatának előadásában, amely az örökbe vett Teleki-ház építésének történetét vitte színpadra. Emlékezetes alakítást nyújtottak a sárpataki Teleki Domokos grófot, feleségét és a ház olasz építőmesterét megjelenítő diákok. Érdekes volt végigkövetni a Petőfi téren álló ház erkélyének a történetét is, ami a feleség óhajára utólag került az épület homlokzatára. A diákok bemutatták, ahogy Bem József 1849. június 23-án az erkélyről a forradalmi tömeghez szólt.
Utolsónak a dicsőszentmártoni középiskolások (Andrei Bârseanu Elméleti Líceum) csapata, a Szent Márton unokái lépett színpadra, hogy a Küküllő menti kisváros egyetlen középkori műemlékének, a mai unitárius templomnak a történetét felidézze. Előadásuk azt a csodát mutatta be, amit a testi és lelki védelmet nyújtó idős falak jelentettek az évszázadok során, és az iskolával együtt megmaradásunk jelképeivé váltak.
Értékteremtés, értékmegőrzés, kreativitás és csapatszellem
Az előadásokat, amíg a zsűri döntött, zenés-táncos műsor követte, Máté Kriszta népdalokat énekelt, fellépett a Napsugár néptáncegyüttes, majd a művészeti iskolások reneszánsz kamarazenekarát (Pethő Rebeka, Bíró Zsuzsanna, Molnár Johanna) hallottuk.
A vetélkedőt értékelő beszédében Csép Éva Andrea, megyénk RMDSZ-képviselője kiemelte, hogy a fiatalok és irányító tanáraik értékteremtő és -megőrző tevékenysége által egész erdélyi magyar közösségünk nyertesnek tekinthető. Az Örökségünk őrei – Fogadj emlékbe egy műemléket mozgalomba bekapcsolódva hozzájárultak ahhoz, hogy az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programsorozata keretében sikerüljön felmutatni, hogy az erdélyi, és ezen belül a Maros megyei magyarság is értékteremtő és értékmegőrző közössége Romániának.
Becsülettel kiállták a próbatételt, mert az volt a mozgalom és vetélkedő határmezsgyéjén zajló versengés, amelynek során bizonyították, hogy a város mellett a vidék is képes volt felnőni a feladathoz, s épített örökségünk rejtett kincseinek a felfedezése mellett minden csapat közösséget alkotott – szólt a diákokhoz Novák Zoltán szenátor, és lelkükre kötötte, hogy a kiválasztott műemlékről ne feledkezzenek meg.
Végül a színpadra szólították a csapatokat. Nagy volt a bolyais diákok öröme, akik a gernyeszegi Teleki-kastélyt és református templomot fogadták örökbe (Telekiek unokái csapat), amikor kiderült, hogy az első helyen végeztek, és ők utaznak Brüsszelbe. A második helyen a bolyaihoz csatolt Római Katolikus Teológiai Líceum A Szem nevű csapata, a harmadik helyen a Bolyai középiskola Házőrzők csapata végzett. A fődíj mellett táborozási lehetőséggel, fesztiválbérletekkel, színházi belépőkkel, könyvcsomagokkal jutalmazták a résztvevőket, akik közül többen is megérdemelnék a nagyon áhított brüsszeli kirándulást. A magam nevében őszintén gratulálok mindnyájuknak.
*
Megkérdeztük a zsűri tagjait:
Hegedűs Csilla, a zsűri elnöke:
– Ezek a gyermekek megmutatták nekünk, hogy itt, Maros megyében mit hozott létre az erdélyi magyarság, mi az, amire büszkék lehetünk. Az, hogy a saját hangjukon szólaltak meg, a saját fantáziavilágukkal jelenítették meg ezeket az épületeket, hogy nem historizáltak, nem a történelmet siratták, hanem elmentek takarítani, műsoros esteket szerveztek, főztek, idegenvezettek, megmutatták azt, hogy amit az elmúlt ezer évben teremtettünk, az nagyon fontos. Ennél többet, jobbat, szebbet nem várhat el az ember.
2012-ben indítottuk el Winkler Gyula parlamenti képviselővel először a szórványban, két éve Kolozsváron. Vásárhely magasan túlhaladta az idei kolozsvári produkciókat, mert kiléptek a város határain túl, és olyan épületeket hoztak vissza a köztudatba, ahol a történelmünk íródott, de ugyanakkor bemutatták a kommunizmust, az elmúlt 28 év jó és rossz oldalát, olyan társadalmi problémákra hívták fel a figyelmünket, amivel mindnyájan szembe kell néznünk.
Fodor János történész, a BBTE történelem–filozófia karának oktatója:
– A zsűrinek nehéz dolga volt, hiszen nagyon komplex előadásokat láthattunk, hallhattunk. A történelmi vonatkozásokat illetően is külön dicséretet érdemelnek nemcsak a diákok, akik megvalósították ezeket a feladatokat, hanem felkészítő tanáraik is, akik kemény órákat áldozva segítettek nekik, hogy átadhassák ezeket a produkciókat. Egészen meglepett, hogy mennyire bonyolult múltbéli tényeket mennyire könnyedén és egyszerűen meg tudtak velünk értetni. Úgy gondolom, hogy lecke volt számunkra is.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató