Egy új emléktábla
Rövidesen emléktáblát helyeznek el a Bernády tér 2. szám alatti ingatlanon, melyen ez áll:
Ebben a házban élt és dolgozott a kiváló tudós és közéleti személyiség, Marosvásárhely első zsidó orvosdoktora, TURNOWSKY MÓR (1859–1932).
Rövidesen emléktáblát helyeznek el a Bernády tér 2. szám alatti ingatlanon, melyen ez áll:
Ebben a házban élt és dolgozott a kiváló tudós és közéleti személyiség, Marosvásárhely első zsidó orvosdoktora, TURNOWSKY MÓR (1859–1932).
Turnowsky Mór a Turnowsky Simon fia. A középiskolát Marosvásárhelyen végezte, majd a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán szerzett oklevelet. Tanulmányait később Prágában és Bécsben folytatta, ahol orvosdoktorrá avatták (1882). Marosvásárhelyen telepedett le, itt az első zsidó orvos, aki rendelőt nyitott, majd járási főorvos lett. Részt vett a társadalmi mozgalmakban. Az első világháború alatt a marosvásárhelyi kereskedelmi iskolában berendezett kórházban tevékenykedett mint járási orvos és tartalék kórházi főorvos. Az EMKE megalakulása óta helyi titkára és igazgatója, választmányi tagja volt. Maros-Torda vármegye és a Marosvásárhelyi Orvos- és Gyógyszerész Egylet titkára volt. Egyik alapítója a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholynak (1895). A népegészségügy előharcosa, sokat publikált, számos előadást tartott. Munkatársa volt a Gyógyászat, a Wiener Medizinische Wochenschrift orvosi folyóiratnak: cikkeket írt a Természettudományi Közlönyben és a Képes Családi Lapokban. Írásai: Gondolatok páholyalapításkor, A lélekről és egészségtanáról, Az utánzásól, Epilepsziások kolóniáiról, Visszapillantás tíz egyleti évre, Iskolás gyermekek fejfájásáról, A munkáról, Mi a szabadkőművesség?, A testvéri láncról, A nővér, A testvériségről, A szabadkőművesi titokról, Pseudo-paralysis dolorosa infantum, A tanítók tüdővésze, Die Musik all Sprache eines Sonder-Lebens betrachtet stb.
Hogyan született meg a gondolat az emléktábla elhelyezésére?
Gyakran feltesszük a kérdést: kik vagyunk? Mi a hivatásunk?
Ezek a kérdések ritkán születnek meg gyermekkorban, később, amikor szüleinket vagy nagyszüleinket akarnánk megkérdezni, megrökönyödve megállapítjuk, hogy már késő, hogy egyedül vagyunk, és ezentúl nehéz lesz megismerni azokat, akiknek génjeit sejtjeinkben hordozzuk.
Léteznek ám földi, anyagi nyomok levéltárakban, múzeumokban.
Kilencéves voltam, amikor édesapám elvitt Turnowsky Rózsika nénihez, aki egy mutatós házban lakott a Trébelyben. Doktor Turnowsky Sándor özvegye volt. Férje ügyvédként dolgozott, aztán egyetemi tanárként a kolozsvári jogi egyetemen. Édesapám közölte velem, hogy a híres Turnowsky Mór orvosnak a fia volt.
Őszintén bevallom, ezek a részletek nem érdekeltek akkor, de elbűvöltek Rózsika néni régimódi szobái, a stílbútorok, a régi könyvek, fényképek és a kapros ordás palacsinta, amivel megkínáltak…
Teltek az évek, anélkül hogy különösebben érdekelt volna a családfám e nemes hajtása.
Néha a túlvilágiak jeleket adnak nekünk. Körülbelül hat évvel ezelőtt meglátogattak az amerikai rokonok. Megkértek, vigyem el őket a Teleki könyvtárba, hogy adatokat gyűjtsenek a közös elődünkről, Turnowsky doktorról, aki a tulajdonképpeni, de nem a hivatalosan elismert felfedezője a Salvarsannak, amiért barátja, akinek feltárta a felfedezését, Nobel-díjat kapott. Családi források szerint ez az árulás nagyon elszomorította.
Spielmann Mihály történésznek köszönhetem azt, amit megtudtam, és be kell vallanom, eléggé szégyellem, hogy Misi többet tud a családomról, mint én magam. Megköszönöm neki a segítséget az unalmas és szinte végtelen eljárásban, amit például a lakhely és az orvosi rendelő azonosításában nyújtott. Nem tudtam, hogy ennyi formaságot igényel egy egyszerű emléktábla elhelyezése.
Egypár évvel ezelőtt javasoltam, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal post mortem díszpolgári címet adományozzon dr. Turnowsky Mórnak. Megdöbbentem, ezt a címet egy középszerű történelemtanár kapta meg. Ez a döntés egyes tanácsosok hiányos műveltségét tükrözi. Tehát pénz nélkül, kiindulási pont nélkül nekivágtam ennek a fárasztó és unalmas intézkedésnek. Egy adott pillanatban elhatároztam, hogy abbahagyom, de az irattárban meghökkenve fedeztem fel, hogy az édesapám születési anyakönyvében a koma nevénél dr. Turnowsky Mór aláírása jelenik meg. Ez jel volt számomra, hogy ezt a fárasztó és látszólagosan fölösleges intézkedést folytassam.
Fárasztó, de nem fölösleges, mert városunknak, amelyet elárasztottak a jelen giccsei, nemességet kell adományozzunk az emléktáblák révén, hiszen kiváló polgárokról és munkásságukról tanúskodnak.
Dr. Turnowsky szellemi tevékenységén kívül tekintélyes személyiségeknek volt a háziorvosa, mint dr. Bernády György és Petelei István, de ugyanakkor a szegények orvosa is volt. A szegény embert ingyen, pont olyan odaadással kezelte.
Meg kell említenem, hogy anyagi támogatás nélkül nem sikerült volna elindítani ezt az eljárást. Köszönöm fő anyagi támogatómnak, Gorea Grigorénak, a Rosenberg Rt. menedzserének,valamint a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközségnek, a polgármesteri hivatal és más intézmények alkalmazottainak, akik lehetségessé tették az emléktábla elhelyezését, különösen Eugen Man és Keresztes Gyula építészeknek és nem utolsósorban Gáll Judit asszonynak, az ingatlan jelenlegi tulajdonosának, aki az értékes idejét áldozta az ügyintézésre.
Be kell vallanom, a törvények túl ágas-bogasak, és aki ilyesmit vállal, annak sokba kerül.
Izsák Martha
