Dzsesszes átiratot készített Sárik Péter A kékszakállú herceg vára című operából

Sárik Péter zeneszerző dzsesszes átiratot készített Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára. A triójával, két operaénekessel, valamint a Budafoki Dohnányi Zenekar vonósaival rögzített felvétel élő bemutatója augusztus közepén lesz a Zempléni Fesztiválon.

„Kesselyák Gergely, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója 2019-ben kért fel minket arra, készítsünk dzsesszátiratot a 2020-as rendezvényre Bartók egyetlen operájából. Rögtön igent mondtam, nem sejtve, milyen nehézségekkel jár ez” – idézte fel a kezdeteket Sárik Péter az MTI-nek.

Triójával (Sárik Péter – zongora; Fonay Tibor – nagybőgő; Gálfi Attila – dob) 2018-ban már készített dzsesszlemezt Bartók-művekből, ami tavaly Fonogram díjat kapott mint az év jazzalbuma. A fesztivál és ezzel együtt A kékszakállú bemutatója a járvány miatt elmaradt, és a projekt egy időre leállt.

„A legnagyobb nehézséget az okozta a munka során, hogy egy opera dinamikája és előadásmódja nagyon más, mint a dzsesszes gondolkodás. Először csak trió és két énekes felállásban gondolkodtam, végül kiegészültünk egy Fender zongorával, Hammond orgonával és a Budafoki Dohnányi Zenekar vonósaival. Hollerung Gábort, a zenekar vezetőjét régóta ismerem, maximálisan megbízom a szakértelmében, ezért kértem fel a közreműködésre” – idézte fel Sárik Péter.

A zeneszerző szerint Bartók 110 éve írt operája örök érvényű, kortól független problematikát dolgoz fel, egy nő és egy férfi félresiklott kapcsolatát. „Számos értelmezése van Bartók operájának, a magam részéről a történetet egy tragikus végű játszmának látom két ember között. Kékszakállú reménnyel telve fogadja várába a fiatal és törékeny Juditot, akiben erősebb a kíváncsiság a szeretetnél, miközben a herceg a nőiséget, a gondoskodást várná el tőle. Judit mindent tudni akar a herceg múltjáról, de túl messzire megy, és így szomorú vége lesz a történetnek” – fejtette ki Sárik Péter.

A stúdiófelvételek tavasszal zajlottak, az utómunkálatok még tartanak. A darab két zongora kadenciabővüléssel az eredeti formában elhangzik, lényegi változtatás a mű tempóiban történt, és természetesen az eredeti hangszerelésben nem szereplő zongora, dob és jazz-bőgő alapjaiban változtatja meg a megszólalást. Bartók huszonhét fúvóshangszert írt az operába, ezek szerepét nagyrészt a Fender zongora vette át, de szükség volt a Hammond orgonára is.

„Fontos hangsúlyoznom, hogy nem átírtam a művet, hanem új formába öntöttem, és természetesen, mivel dzsesszzenészek vagyunk, az eredeti zenei szöveten szinte folyamatos az improvizáció. Ettől hívhatjuk dzsesszfeldolgozásnak” – tette hozzá.

Kékszakállú szerepében Cser Krisztián (basszus), Juditként Miksch Adrienn (drámai szoprán) hallható; őket Hollerung Gábor karmester választotta ki.

Sárik Péter kiemelte: az átirattal ugyanaz a céljuk, mint az X Bartók lemezükkel. „Azok, akik nem hallgatnak komolyzenét és Bartók műveitől is idegenkednek, más köntösben és helyzetben talán megszeretik ezt a nem könnyű, de csodálatos világot. Bartók-lemezünk anyagát olyan helyeken és olyan közönség előtt adtuk elő, amely nem a komolyzenei koncertek közege”.

A Kékszakállúhoz kapcsolódó lemez képi látványvilágát Gál Krisztián grafikusművész készítette, erre épül a leendő előadások képi világa is.

A kékszakállú herceg vára című dzsesszopera-CD az elképzelések szerint júliusban jelenik meg, tervezik, hogy később vinylen is kiadják. A lemez premierje június 8-án lesz a Bartók Rádióban, a mű élő bemutatója augusztus közepén a Zempléni Fesztiválon.

„Célom, hogy a darabot folyamatosan műsoron tartsuk Magyarországon és külföldön egyaránt” – jegyezte meg végül a zeneszerző.