Aki emeletes házban gondolkozik, le kell mondania a kalákás szép időkről, amikor a rokonok, ismerősök, barátok, szomszédok segítségével fel lehetett építeni egy házat falun.
Aki emeletes házban gondolkozik, le kell mondania a kalákás szép időkről, amikor a rokonok, ismerősök, barátok, szomszédok segítségével fel lehetett építeni egy házat falun. Az 1995. évi 10-es építésügyi törvényt a Képviselőház júniusban a 177-esel módosította, ami az idén nyáron lép életbe.
A módosított jogszabály értelmében, aki házat szeretne építeni vagy a régit átalakítani, a költségek jelentős mértékű emelkedésével kell számolnia. Az építési tervet ellenőriztetni kell egy engedéllyel rendelkező szakemberrel, aki nem vett részt a tervezésben és a szakértői jelentés (raport de analiză tehnică) kidolgozásában sem. Kivételt képeznek a falun egy család befogadására alkalmas földszintes házak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek valamint az ideiglenes építmények. A felsoroltakon kívül, aki nem kéri építkezési tervére a szakellenőrzést, 10.000-20.000 lej közötti összeggel büntethető.
Az emeletes házak építésére készült tervnek követnie kell a vonatkozó előírásokat. Ezek szerint az épület nem szennyezheti a környezetet, zaj- és hőszigetelése megoldott. A módosított törvény előírja, hogy a minőségi követelmények betartása érdekében az építkezés, átépítés, felújítás idejére az építtetőnek engedéllyel rendelkező építési felügyelőt (diriginte de şantier), a kivitelezőnek engedéllyel rendelkező műszaki ellenőrt kell fogadnia a munkálatok menetének követésére. Aki ezt elmulasztja, 5.000-10.000 lejre büntethető. Az építés menetét az építésügyi hatóságnak is ellenőriznie kell. A módosított jogszabály előírja, hogy a befektető vagy a leendő tulajdonos az engedélyezett épület héa nélküli értékének 0,5 százalékát be kell fizesse az építésügyi hatóságnak, az összeg felét az építkezés elkezdésekor, a kiigazított másik felét az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírását követőn.
Ezek a legfontosabb újdonságai a módosított törvénynek, amely sajnos azt követően született, hogy Erdély-szerte rengeteg – a jó ízlés elemi követelményeit is nélkülöző – épületet emeltek, amelyek egy része annyira nem gazdaságos, fenntartásuk annyira költséges, hogy nem is használják őket. A hozzánk érkező külföldiek pedig az építkezéskultúra ízlésficamának tartják. Gondolok például a soktornyú, jobbára lakatlan roma palotákra, amelyek tervezésekor és építésekor nagy szükség lett volna a jelenlegi jogszabályra.
Mivel a törvény Romániában csak egyesek részére kötelező, továbbra is lesznek, akik engedély nélkül összevissza építkeznek, s olyanok is, akik emberszabású földszintes lakások helyett csak sokszobás, tornyos palotában képzelik el a családi boldogságot.
Ha a módosított jogszabály mégiscsak teret nyer, és szakemberek garmadára lesz szükség, elgondolkozhatunk a pályaválasztási tanácsadás eredménytelenségén, ami odavezetett, hogy a korábban népszerű marosvásárhelyi építészeti szakközépiskolában egy líceumi osztályra való gyermek sem gyűl össze.
