2022. május 25., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Facebookon jutott el hozzánk a hír, Marosvásárhely szülötte, a Máglya, A fehér király, az Oroszlánkórus és más nagy sikerű könyvek szerzője a tekintélyes német testület, a Berlini Művészeti Akadémia tagja lett. Az író az akadémia irodalmi szekciójába került, amelynek másik magyar tagja Nádas Péter. A nemzetközi összetételű alakulat, amely Európa egyik legrégebbi ilyen kulturális intézménye, tagjai között tudhatta Kertész Imrét és Esterházy Pétert is. A több mint négyszáz tag hat szekcióban (képzőművészet, építőművészet, zene, irodalom, előadóművészet, film- és médiaművészet) fejti ki tevékenységét. A magyar alkotók közül Eötvös Péter és Kurtág György zeneszerző is magáénak mondhatja a kitüntető berlini akadémikus címet.

Gratulálunk Dragomán Györgynek, a honlapján 2021. július 8-án megjelentetett vásárhelyi fogantatású írásával emlékeztetve, hogy szülővárosában is nagy és lelkes olvasótábora van.


Időzített bomba

A gyerekkoromat egy bombában töltöttem. Nem csak én, egész Marosvásárhely minden lakója. Őszi-téli hajnalokon megtelt a város sárga, csípős, ammóniaszagú köddel, máig érzem a torkomban. A nedves levegő elhozta hozzánk a Tudor negyedbe a Kövesdombon túlról a Kombinát szirénáinak hangját, a váltást jelezték, fúj a gyár, mondták a felnőttek. Én a Kombinátot egy gonosz háromfejű sárkánynak képzeltem, most még csak mérgező ködöt fúj, gondoltam, de egyszer majd tüzet is fog okádni, a láng, amit fújni fog, elér majd az égig, mindent szétéget és megsemmisít. A műtrágya, amit ott gyártanak, az ammónium-nitrát, igaziból bomba, ha felrobban, akkor Segesvárig, Szászrégenig, Tordáig elpusztul minden. Ezt persze csak suttogva mertük mondani, erről beszélni se volt szabad, és máig nem tudom, igaz-e, a hatvan kilométeres sugarú krátert gyermekként és felnőttként egyformán nehéz elképzelni. Egy iszonyatos háromfejű szörnyet képzeltem el helyette, a három hűtőtoronyból kinyúló három irdatlan lángfejjel: ahogy bőgve megrázza magát, kimászik a földből, a város fölé tornyosul, lángot fúj rá, eltörli a föld színéről.

Tegnap hajnalban, amikor a Kombinátban történt balesetről hallottam, a váratlan éjszakai tűzről, azonnal elszorult a szívem. És a város? Megvan még a város? – kérdeztem őszinte rémülettel. Igen, eloltották a tüzet, mondta Anna, aki felolvasta a reggeli kávénál az eredeti hírt. Megnyugodtam, de mégse nyugodtam meg. Érthetetlen, sőt felfoghatatlan, hogy az iszonyat Kombinát még mindig működik, öt kilométerre a város főterétől, még mindig fújja a sárga ködöt, még mindig okádja a mérget a levegőbe. A háromfejű szörny még mindig ott kuporog a föld alatt, a gyomrában morogva forr, és készülődik a mindent szétrobbantó, lángoló pusztulás.

A szerző sokadszor újranyomott kötetével 

Forrás: Dragomán György honlapja