Dr. Szombat Kinga előadása

A marosvásárhelyi Cukorbetegek Jövője Egyesület vendége volt dr. Szombat Kinga szakpszihológus, aki a pánikbetegségről tartott előadást az egyesület tagjainak. A pszichológusnő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a jól vagy rosszul megélt élmények és a nem biztonságos jövő hogyan befolyásolhatja az egyén és hozzátartozói életét. Elmondta, hogy milyen hatással lehet ránk egy kellemetlen történésként megélt életesemény, milyen nyomot hagy bennünk, és újra felszínre kerülve milyen gondolatokat, érzést, viselkedést idézhet elő. Mindezeket többféle módon dolgozzuk fel, de sajnos van, akinek nem sikerül, szorongani kezd, viselkedése megváltozik – pánikbeteg lesz. Ez egy olyan betegség, amelyről lépten-nyomon hallunk, tudunk róla, de nem elegendőt.

Mi is a pánikbetegség? – kérdeztük a szakembert. Egy szorongásos viselkedészavar – tudtuk meg –, és aki ebben szenved, minden látható indok nélkül úgy érzi, súlyos veszély fenyegeti, amelytől nem tud menekülni. Ez az érzés annyira hatalmába keríti a szenvedőt, hogy eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk, pl. szívinfarktust kaptak, vagy ismeretlen okok miatt eszméletüket fogják elveszíteni. Panaszukkal orvoshoz mennek, magyarázatot keresnek a kialakult helyzetre. Hosszas kivizsgálás után következik a döbbenet: minden rendben, tehát érthetetlen, mi is történt valójában. Pedig az igazság az, hogy egy pánikrohamot éltek át. 

Az élet ijesztő helyzeteiben mindannyian bepánikolunk, de ettől még nem leszünk pánikbetegek. A különbség a valós okban rejlik: megijedtem, mert volt mitől. A pánikbeteg viszont előre kivetíti az elképzelése szerint katasztrófával végződő helyzetet, amely még be sem következett. Ezek az előre kivetített negatív gondolatok üzenik a szervezetnek, hogy baj van, és válaszként jön a védekezési eljárás: gyors szívverés, fulladás, verejtékezés, légszomj, hidegrázás, elgyengülés stb. 

Az előadás során arról is szó esett, hogy honnan erednek ezek a negatív gondolatok. Több ok is állhat a háttérben, pl. egy korábbi helyzet, amelyet sikertelenül éltek meg, és ennek emlékei pici lámpásként jelzik a közeledő esetleges veszélyt. Seneca szerint: „ahova a félelem befészkelte magát, onnan a boldogság menekül”. A félelem nem engedi a reális kép kialakulását. Sajnos elég sok esetben alakul ki a veszélyérzet, a helyszín és a szituáció összekapcsolódása. Később a szorongásos pánikroham már csak téves riasztás eredménye. Pánikbetegnek csak az tekinthető, akinek erős félelemérzettel járó, visszatérő pánikrohamai vannak. A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún. poszttraumatikus stressz szindróma.

A pánikbetegség leküzdése nem reménytelen – tudtuk meg a szakembertől. Tartós tünetmentességet és végső gyógyulást is eredményeznek azok a viselkedésterápiás gyakorlatok, amelyeket a páciens pszichoterapeuta közreműködésével elsajátít. Mindezekhez kitartás és odaadás szükséges. Sajnos, nem kizárt a gyógyszeres kezelés sem. De egy közismert szállóigét használva: az erő bennünk rejlik. Azzal, hogy felismerjük a problémát, annak okát, egyre közelebb kerülünk a sikerhez, azaz a tünetmentes, kiegyensúlyozott élethez. De ehhez néha életmódváltás is szükséges – hangzott el az előadáson.

Köszönettel tartozunk dr. Szombat Ildikó Kinga szakpszichológusnak a tanulságos előadásért, és visszavárjuk őt klubtevékenységeinkre.

Mohai Endre, a Cukorbetegek Jövője Egyesület elnöke