2022. december 6., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szeptember 18-án az RMGE Maros által szervezett mezőpaniti gazdanapon jelen volt dr. Nagy István magyar agrárminiszter is, akit, mint ismeretes, Pro Agricultura Transilvanae-díjjal tüntettek ki a rendezvényt szervezők. A díjazás után a két ország közötti agrárkapcsolatokról beszélgettünk a tárcavezetővel. 


Dr. Nagy István agrárminiszter
    Fotó: Vajda György 



– Miniszter úr, miért tartotta fontosnak, hogy személyesen vegye át a díjat? 

– Mindig nagyon megtisztelő, ha valakit egy közösség elismerésben részesít, ilyenkor illik eljönni, átvenni a díjat, és hitet tenni amellett, hogy majd ezt megszolgálja a hátralevő életében. Számomra mindig nagy dolog az, ha egy közösség elismeri a munkámat. Minden nap azzal kezdem a dolgom, hogy fölteszem magamban a kérdést: mit tudok tenni azért, hogy a világ jobb, biztonságosabb legyen? Ezért is nagy öröm, amikor eljövök ide, és érzem ezt a szeretetet itt, több száz kilométerre Budapesttől, ez megerősíti a felelősségérzetemet is mind az anyaországi, mind a határon túli gazdák iránt. 

– Számos olyan, a határon túli gazdákat segítő program indult el, amelyet a magyarországi minisztérium támogat. Folytatódnak ezek a jövőben is? 

– A minisztériumban azzal a felelősséggel szervezzük a munkánkat, hogy nemcsak Magyarország határain belül, hanem ott, ahol magyar szó van, magyar ember él, megkeressük a lehetőségét annak, hogy segítsünk. Ezért is indítottuk el a falugazdász programot. Rendkívül bonyolult rendszer az Európai Unió közös agrárpolitikája. Nehéz magyarul is megérteni, hiszen jogi szaknyelven fogalmazódott meg, és ez mind a huszonhét tagállamra lebontva meg kell hogy feleljen mindannyiunknak. A mi felelősségünk az, hogy a magyar gazdák, bárhol éljenek a világon, értsék meg az új uniós agrárpolitikát, idejében értesüljenek arról, hogy milyen pályázatok, támogatási rendszerek várhatók. Olyan lehetőségek ezek, amelyekkel könnyebbé tehetik az életüket, versenyképesek lehetnek a közös agrárpiacon. Az a feladata a falugazdászoknak, hogy a magyar gazdákat anyanyelvükön tájékoztassák ezekről, segítsenek kitölteni a pályázatokhoz szükséges bonyolult okiratokat. Mindezekért természetesen folytatjuk a falugazdász programot. Ezenkívül meghirdetjük a Schram Ferenc borászati tervet, amelynek célja a hagyományos bortermő vidékek támogatása. Az egyik konkrétum a Nagyenyed környéki történelmi borvidék felújítása a szőlőtelepítés felkarolásával. Ehhez hasonlóan más hasonló bortermő vidékek is pályázhatnak. Továbbá szeretnénk a lótenyésztést is támogatni a ménesek állományának megújításával. És folytathatnám a példákat. Ami jó a gazdáknak, az az én álláspontom is, és természetesen támogatunk minden ilyen kezdeményezést. 

– Korábban említette, hogy nagyon bonyolult a közös agrárpolitika, és nehéz egyeztetni, hiszen minden országban, vidéken vagy akár kistérségben sajátos agrárfeltételek vannak, ezért is többféle szempontot kell figyelembe venni. Miként lehet ezeket a helyi érdekeket érvényesíteni az uniós agárpolitikai tárgyalásokon? 

– Borzasztó nehéz huszonhét különböző ország eltérő álláspontját összehangolni. Az is megtörtént, hogy amikor az agrárminiszterek az uniós szakbizottságban bizonyos kérdésekben egyetértettek, az országos parlamentben elvetették a miniszterek álláspontját. Mindezek mellett a különböző civil szervezetek is nehezítik az egyeztetéseket. A mai világban nehéz megtalálni a közös hangot, hiszen minden nagyon gyorsan változik. Az éghajlat, a fogyasztói szokások, a társadalmi elvárások mind-mind olyan gyorsan változó szegmensek, amelyek miatti kihívásokra nekünk (sz.m. szakpolitikusoknak) kell választ találnunk. Ezért kell együttműködni azokkal, akik egy régióban vagyunk, egymás mellett élünk, a szomszéd országokkal, hogy egymást segítve, támogatva összehangoljuk, együtt érvényesítsük közös érdekeinket. Szükségünk van egymásra. Erdélyben olyan értékek vannak, amilyenek nincsenek Magyarországon. Az erdők, a gyógynövények, a gombák, a gazdag vadállomány, a sajátos hegyvidéki gazdálkodási formák mind-mind megőrzendő, megbecsülendő és támogatandó értékek. Ezek jó piacot jelentenek Magyarországnak és az Európai Uniónak egyaránt. Közös márkanévvel, magas fokon feldolgozva, egységesen tudjuk a közös piacra juttatni e termékeket. Olyan lehetőség ez, amellyel biztos teret nyerhetünk az uniós piacon. És ez csak egy példa. 

– Nehéz év elé nézünk, hiszen a szomszéd országban dúló háború miatt energiaválsággal küzdünk, ezen kívül az idei szárazság is csökkentette a terméshozamot mind Romániában, mind Magyarországon. Miként lehet helytállni, teret nyerni ilyen körülmények között az ön által korábban említett uniós agrárpolitikában, piacon? 

– A háború, a szankciós politika következményeként emelkedtek a különböző költségek, és az éghajlatváltozás hatása is egyre jobban érződik a mezőgazdaságban. Mindezekre a kihívásokra nem tudunk egyedi válaszokat adni, csak közös összefogással kereshetjük a megoldást. Magyarországon most azzal nézünk szembe, amivel soha még, hogy az aszály miatt az idei kukoricatermésből nem tudjuk lefedni az ország fogyasztási szükségletét, holott az előző években 3-4 millió tonnát is exportáltunk. A világ változik, és ezért is fontos, hogy tudjunk egymáson segíteni akár közös piacra, termékfeldolgozásra gondolva, vagy a már említett közös érdekérvényesítésben. A legfontosabb most mind Magyarország, mind Románia agrárminisztériuma számára az, hogy a stratégiai tervünket tudjuk elfogadtatni az unióval, hiszen ennek következményei lesznek. Fel kell készülnünk arra, hogy 2023. január elsejétől életbe lép az új agrárpolitika, amely új helyzet elé állítja a gazdákat. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha azt gondoljuk, hogy minden úgy lesz, mint azelőtt, hiszen új földalapú támogatást vezetnek be, más lesz a támogatási rendszer, új elvárásokat helyeznek előtérbe. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, megfelelő informatikai programot kell létrehozni, a gazdákat idejében tájékoztatni kell az új pályázatokról. Ezért is kellenek a falugazdászok, a szaktanácsadó hálózat, mert mindkét országban fontos, hogy a gazdákat idejében, megfelelően felkészítsük arra, hogy kihívásokkal teli esztendő jön. Azt is tudniuk kell a gazdáknak, hogy nem engedjük el a kezüket, hanem ott vagyunk mellettük, és minden erővel azon leszünk, hogy a nehéz helyzetben közös megoldásokat találjunk.