Dr. Mátyus Istvánra emlékeztek Kibéden

Akár hungarikummá is válhat élete és munkássága

Születésének és halálának egyaránt tavaly lett volna kerek évfordulója (295., illetve 220.), de a járvány miatt akkor elmaradt az ünneplés, és kis híján az idén is, bár a szervezők mindent megtettek azért, hogy ezt elkerüljék. A falu nagy szülöttét hatodik alkalommal méltatták.

Múlt hét végén dr. Mátyus István orvostudorra és sokrétű munkásságára emlékeztek a kibédiek. Pénteken a marosvásárhelyi református temetőben, a Református Kollégiumban, Kibéden a művelődési ház előtti mellszobornál, az iskolában és a református templomban álló emléktábláknál koszorúztak. Szombaton emlékkonferenciát tartottak, amelyre azonban a járványhelyzet miatt kevesebb előadó és érdeklődő érkezett. Az eseményen a polihisztor leszármazottja, a Székelyudvarhelyen élő dr. Mátyus András nyugalmazott fül-orr-gégész szakorvos méltatta Mátyus István személyiségét, de a négyezer oldalt kitevő fő művei nyolc kötetét is láthatták az érdeklődők.

Ki volt dr. Mátyus István?

Mátyus István 1725-ben született Kibéden, az itteni református iskola diákja volt, felsőbb iskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte a Református Kollégiumban. Többévi előkészület után 1754-ben külföldi tanulmányútra indult, az Utrechti Egyetemen (Németalföld) diplomázott orvosként, majd Göttingenben, Marburgban és Bécsben volt orvosi gyakorlaton. 1757-ben hazatért, Marosvásárhelyen telepedett le, Küküllő megye és Marosszék első főorvosa volt. „Emberemlékezet óta előttem nem volt orvos” – írta egyik levelében. Hatalmas és sokrétű munkássága volt, orvosi munkája mellett egy rövid ideig törvényszéki munkát is vállalt, de az orvostan, a fertőzések, a gyógyítás és a táplálkozástudomány területén dolgozott, elérhetővé és megfizethetővé tette a gyógyulást a szegények számára is. Orvostudor, zseni, humanista, polihisztor, enciklopédista és nyelvművelő volt egyszerre, aki fő művét az akkori kibédi és székely nyelvezetet használva írta meg. Eredményei nyomán Mária Terézia már 1765-ben „a közjó, a gyógyítás szolgálatában végzett munkássága elismeréséül” nemesi rangra emelte a már lófő székely orvost. Mátyus nagyon ragaszkodott szülőfalujához, 1781–82-ben saját költségén megmagasíttatta a kibédi templom falait és tornyát is. 1800-ban kelt végrendeletében 912 műből álló könyvtárát és nyomdáját (amelyen később Bolyai Appendixét is kinyomtatták) a marosvásárhelyi református kollégiumnak hagyta, és alapítványt tett négy kibédi szegény fiú taníttatására. Fő művei a Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentomosan eléadó könyv (Kolozsvár, 1762–66, két kötet), valamint az Ó és Új Diaetetica (Pozsony, 1787–93, hat kötet).

Hungarikummá válhat

Dr. Mátyus István élete és munkássága akár hungarikummá is válhat, hiszen ez egy 2018-ban történt előterjesztés nyomán bekerült az Erdélyi Magyar Értéktárba, és ezt a Hungaricum Bizottságnál is indítványozták – tudtuk meg dr. Mátyus Andrástól, aki szervezőként azt is elmondta a Népújságnak: a mostani immár a hatodik emlékkonferencia volt. Mátyus István életéről, hagyatékáról nagyon keveset tudtak Kibéden, csak a község önállóvá válása után, az ezredfordulón kezdtek kultuszával foglalkozni, emlékplaketteket, szobrot állítottak, a helyi iskolát róla nevezték el, majd konferenciákat szerveztek emlékére. 

Ápolják kultuszát

„Kibéd számos értékes embert adott a hazának és a magyarságnak, akik tudásukkal, bölcsességükkel szerte a nagyvilágban ápolták, gyarapították, gyógyították fizikailag, szellemileg és lelkileg az amúgy is fogyó magyar nemzetet. Mi mindannyian felelősséggel tartozunk a nemzet jövőjéért, a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért, amire jó példa a mai nap is, hiszen ez nemcsak ünnep, nemcsak találkozó, történelmi visszatekintő, hanem jele annak, hogy van és lesz is itt a magyar nemzetnek jövője” – méltatta az esemény fontosságát a konferencián Dósa Sándor, Kibéd polgármestere.

A nagy előd kultuszát próbálja ápolni a 2002 óta a Mátyus István nevét viselő kibédi iskola is. Barabási Zsuzsánna igazgatónő nemcsak pedagógiai fokozati vizsgáját írta a híres orvos életművéből, de választható tantárgytervet is készített, és azóta is próbálja megismertetni a diákokkal és példaképként eléjük állítani Mátyus Istvánt, aki nélkülözött és kilenc évig készült, hogy Utrechtben tanulhasson, míg ma a diákoknak nem kell ilyen áldozatokat hozniuk, és itthon, szülőföldjükön, anyanyelvükön tanulhatnak, hogy a társadalom hasznos tagjai lehessenek – mondta el lapunknak az intézményvezető.