Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Poénnak sem utolsó, hogy mire a Félsziget fesztiválnak gyakorlatilag már csak a beléptetőkapui maradtak a megyeszékhely területén, a marosvásárhelyi városgazda is megkedvelte a rendezvényt. Eddig enyhén szólva sem volt baráti a viszony a városháza és a jubileumi kiadásához érkezett rendezvény, annak szervezői között.
Arról lehet itt szó, hogy demokrata berkekben újabban hangsúlyozottan kedvelik a magyarokat, erre utal a felfüggesztése végéhez közeledő országkapitány nemrégi székelyföldi üdülése is. Csodák nincsenek, miután a balliberális kormánykoalíció egy magyarellenes akcióval jutott hatalomra, és az elnökbuktatást célzó referendum sikertelenségéért is közösségünket tette meg bűnbaknak, várható volt, hogy az ellenzéki oldalról megindul az udvarlás. Vélhetően hamarost a politikai színtéren is, mert minimum a parlamenti választásokig forró lesz a közéleti hangulat a Dâmboviţa partján.
Ennek a magyarbarát légkörnek viszont aligha tett jót a városgazda minapi kijelentése, nevezetesen, hogy visszavásárolná az önkormányzat számára az egyházi tulajdonban levő iskolaingatlanokat azért, hogy beruházhasson azok feljavításába. A dolog már ott sántít, hogy ezeket legfeljebb meg-, de vissza sosem vásárolhatná az állam egyetlen szerve sem, hiszen a kommunista diktatúra idején államosítással vették el őket az egyházaktól, mely eljárás köszönő viszonyban sem volt a jogszerű tulajdonszerzéssel. A diákok tanulási feltételei iránti törődés megsüvegelendő, de csak egyszerű imázshajszolás mindaddig, amíg a város egy fityinggel is tartozik az ingatlanok bérleti díja fejében. Ezt ugyanis pont a karbantartásra lehetne fordítani, ha már a román államnak nem volt annyi jó-érzése, hogy az évtizedekig bitorolt ingatlanokat a visszaszolgáltatás előtt tisztességesen tegye is rendbe, bő ötvenévi használati bérnek megfelelő ráfordítással.
A marosvásárhelyi városgazdának a restitúció kérdéskörében tanúsított álláspontja rég ismert, hiszen az egyházi iskolaingatlanokért néhány éve még be is perelte a történelmi magyar egyházakat, illetve a restitúciós bizottságot. Most ismét kibújt a szög a zsákból, talán pont a legmegfelelőbb pillanatban, hiszen a magyar közvéleményt a Mikó-ügy kapcsán kiemelten foglalkoztatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésköre. Jó volna, ha az igazság napján legalább annyian tudatosítanák a román hatóságok képviselőiben, hogy ez ügyben nem szabad velünk packázni, mint ahányan 22 esztendeje a feketébe csapó márciuson könyvvel és gyertyával tüntettünk a magyar egyetemért.