Ismét kezdődik az a cirkusz, amivel a régi-új polgármester mandátumát indítani szokta: nem oszt le feladatokat alpolgármestereinek. Ezt tette kezdetben Csegzi Sándorral (aki azóta „befutott”), majd Bárczi Győzővel, később Bakos Leventével, majd Marius Ichimmel.
Ismét kezdődik az a cirkusz, amivel a régi-új polgármester mandátumát indítani szokta: nem oszt le feladatokat alpolgármestereinek. Ezt tette kezdetben Csegzi Sándorral (aki azóta „befutott”), majd Bárczi Győzővel, később Bakos Leventével, majd Marius Ichimmel. Várható volt a gesztus, amivel Dorin Florea ismét bebizonyította, hogy nem igazán érdekli, mit dolgozik a köz érdekében a képviselőtestület által megválasztott két alpolgármester munkaidőben, mire veszi fel majd a fizetését, mit vállalnak és miért vonhatók felelősségre.
A polgármester csakis két megbízható „emberével”, az immár személyes tanácsadójaként tevékenykedő PD-L-s és RMDSZ-es volt alpolgármesterekkel óhajt dolgozni: Claudiu Maiorral és Csegzi Sándorral, akik a rossz nyelvek szerint még irodáiktól sem kell megváljanak. Bizonyára olyan jól teljesítettek az elmúlt sok évben, hogy az erőfeszítéseiket értékelő városvezető képtelen megválni tőlük. E szimpátia pedig kölcsönösnek látszik...
De mit tegyen az újonnan megválasztott Ionela Ciotlăuş és Józsa Tibor? Mindketten felkészült szakemberek, akik valószínűleg nem azért vállalták el e tisztségeket, hogy ellébecoljanak négy évet, díszpintyeskedjenek holmi szalagvágásoknál, üres frázisokat mondogassanak és feltétel nélkül teljesítsék, amit „főnökük” megparancsol, ezért a semmittevésért pedig szép kis summát vegyenek fel. Forduljanak a közigazgatási bírósághoz? A sajtóhoz? A képviselőtestülethez?
Természetesen a feladatkörök leosztása sem jelenti egyértelműen azt, hogy valóságosan is megoszlik a hatalom, és komoly munka folyik a köz érdekében. Bárczi Győző esete jut eszembe, aki a későbbiekben ugyan papírforma szerint kapott nem túl fontos és aláírási joggal egyáltalán nem társuló hatásköröket, ám a polgármesteri hivatal igazgatócskái, hivatalnokai úgyis „átléptek fölötte”, a hatalmat pedig csakis Florea gyakorolta.
Szomorú, hogy a városvezetés megragadt a hatalomfitogtatás, a szemfényvesztés, a megalkuvás és opportunizmus, a kisstílűség szintjén, szomorú, hogy van egy polgármester, aki úgy táncoltatja a tanácsot, ahogy éppen kedve tartja, és ehhez az RMDSZ városi választmányának elnöke polgármesteri-tanácsadói minőségében asszisztál, de a legelkeserítőbb az egészben az az egyre erősödő benyomásunk, hogy a törvényességet jó ideje sem betartani, sem betartatni nem lehet ebben a városban.
