2020. július 9., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Helyzetkép vírusjárványban

A 2020. januárban kirobbant, majd február végén Romániába is begyűrűző COVID–19-vírusjárvány felkészületlenül érintette a hatóságokat. A fertőzöttek számának rohamos növekedését követően volt, ahol azonnal, máshol fokozatosan leállt az élet, bezártak cégek, ipari egységek, felfüggesztettek köz- és magánszolgáltatásokat. Sokan a 2008-as világgazdasági válsághoz hasonlítják ezt az időszakot, amely annak idején egy kicsit átrendezte a makrogazdaságot. Múlt hét elején a Marosvásárhely melletti ipari parkban jártunk, ahol arról érdeklődtünk, hogy a parkot, illetve az ott levő cégeket miként érintette a járvány. 

 Fotó: Nagy Tibor


Bukarest nagyobb probléma, mint a COVID–19

A Maros Megyei Tanács tulajdonában levő ipari park 6 millió eurós uniós támogatással – Phare-pályázattal – 45 hektáron jött létre. Mint ismeretes, a területet közművesítették, és 2900 – 35.000 négyzetméter közötti parcellákat adtak el vagy bérbe a befektetőknek. Jelenleg még 7,5 hektár szabad, egy cég működik, amely mintegy 1600 alkalmazottat foglalkoztat. Eddig a befektetett érték 70 millió euró körül van. Nagy István, a park igazgatója elmondta, hogy 2019-ben több cég képviselője érdeklődött a park igazgatóságánál a befektetési lehetőségek iránt, illetve a már meglévők is újabb területeket béreltek, vásároltak meg részlegfejlesztési, -bővítési céllal. 

Nagy István

Az érdeklődő külföldi beruházók elsősorban az ipari park kínálatát meghaladó nagyobb területet szerettek volna bérelni és/vagy megvásárolni, ezért tárgyalásokat folytattak a környékbeli polgármesteri hivatalokkal, hogy beazonosítsanak közművesítésre alkalmas területeket. Egy-egy ilyen beruházás kivitelezése – aminek értéke meghaladhatja az 1 millió eurót – több hónapig tart, és többszöri találkozó, egyeztetés eredménye. Rendezni kell a telkek jogi helyzetét, be kell szerezni az engedélyeket, biztosítani a megfelelő kapacitású közművesítést, és – mivel közel a repülőtér –, be kell szerezni a jóváhagyást a civil légügyi hatóságtól. És ez a legnehezebb. Nincsenek szabályok, szakértők a hivatalban, és volt eset, amikor már az utolsó fázisba került egy tárgyalás – a cég pályázott a fejlesztésre –, és a légügyi hatósági tiltás miatt vissza kellett mondani a beruházást. Így úgy tűnik, hogy ami az alapításkor előnynek számított – a meglévő repülőtér (sz.m.: a tervek között szerepel egy teherszállítási, ún. cargo terminál létesítése is), a vasút és az autópálya közelsége –, a bürokrácia miatt inkább akadály, mintsem ösztönző.

Az igazgató szerint a több millió eurós beruházások esetén állami támogatásra van szükség, ezért sok esetben nagyobb multinacionális cégek Bukarestben kezdik meg a tárgyalást a romániai befektetési lehetőségekről. Ilyenkor a kormányon levő pártokat képviselők inkább a szavazatokat biztosító megyék felé irányítják a vállalkozókat. Bár van lehetőség, Közép-Erdély, a Székelyföld többnyire kimaradt az ajánlatokból. Többek között a Bosch és a Decathlon érdeklődött nagyobb felületű telephelyek iránt. A Bosch cég képviselőivel folytatott tárgyalások jól haladtak, azt tervezték, hogy évi 8 millió mosógépet gyártó részleget létesítenek, majd az árut vasúton juttatják el Németországba és a balti államokba. Végül azért mondták le a beruházást, mert nincs villamosítva a Kocsárd–Marosvásárhely vasútvonal, és a mozdonycsere pénzben mérhető időveszteséget okozott volna, ezért visszakoztak. Piskit választották, ahol tavaly 20 hektáros területet néztek ki maguknak, aztán változott a gazdaságpolitikájuk, és úgy döntöttek, hogy a cégen belül nem építenek új egységeket, hanem átszervezik a meglévőket. Az itteni ipari parknak azonban tiszta jelzés volt, hogy hátrányt jelent a villamos vasútvonal hiánya. 

Az ipari park területén működő cégek közül kettő, az East European Trade Kft. és az Atlas Sport Kft. gazdaságfejlesztési pályázatot nyert, mindkettő bővíti a telephelyeit. Ez Euro Gaz 2018-tól folyamatosan bővül, az ázsiai piacnak dolgozik, így van bőven megrendelés; az Allcolors Serv Kft. megvásárolta a Mobexpert félig kész csarnokát és a hozzá tartozó területet, ez már a harmadik létesítménye a parkban. 

A vírusjárvánnyal kapcsolatosan az igazgató elmondta, csak a kijáraton ki és be közlekedő tehergépkocsi-forgalomból saccolhatja meg, hogy mennyire csökkent a termelés. A szigorú katonai rendelet bevezetésekor valóban kevesebb jármű hagyta el a parkot. Ez az időszak mintegy három hetet tartott, de úgy tűnik, hogy a cégek fokozatosan visszaállnak a rendes kerékvágásba. Minden cégnél bevezették a kötelező óvintézkedéseket: fertőtlenítőket szereltek fel, maszkot viselnek az alkalmazottak, és a személyzet szállítását is igyekeztek megfelelően rendezni. Beszélgetésünkig az ipari park területén senki nem volt fertőzésgyanús. 

– Egy kicsit a helyzet hasonlít a 2008-as világválságra. Azt megelőzően is nagyon sok cég érdeklődött a beruházás iránt, majd miután beütött a válság, sokan kénytelenek voltak lemondani a projektjeikről, mert nem tudták finanszírozni a kivitelezést. Egyelőre bizonytalan, hogy ez a kényszerleállás mikor hat ki igazán a termelésre, a szolgáltatásra, a vírusjárvány miatt átrendeződő piacra. Nagy esély van viszont arra, hogy a járványt követően a gazdaságot helyi erőforrásokból állítsuk talpra. Van nyersanyagforrás, munkaerő, hiszen a külföldi munkások közül sokan hazajöttek, van termelőkapacitás, érdeklődés a helyi termékek iránt és vásárlóerő is. Ha lenne autópálya, villamosított vasútvonal, és a légügyi hatóság is segítene, akkor igazán most lenne esély arra, hogy fejlődjünk. Csak hagyjanak békén Bukarestből! – mondta többek között az igazgató. 

Hadban állni bizonytalan helyzetben  

Az ipari parkban levő AKSD Románia Kft. 2009-ben jött létre Debrecenben, ahol háztartásihulladék-gazdálkodással foglalkoznak. 2010-ben alapította marosvásárhelyi leányvállalatát, amely egészségügyi hulladékok megsemmisítésére szakosodott. A kft. kilenc erdélyi megyében levő, kórházakat, magánklinikákat, háziorvosi, fogorvosi, állatorvosi rendelőket működtető intézménnyel, céggel kötött szerződést a fertőzésveszélyes hulladékok elszállítására és megsemmisítésére. A hulladékot magas hőfokon, nagy nyomással működő berendezéssel darálják meg és fertőtlenítik. 

Szathmári Kinga igazgató elmondta, hogy a vírusjárvány előtt szép számban volt szerződésük az említett egészségügyi létesítményeket működtetőkkel, majd a szigorú szabályok bevezetése után többnyire bezártak a fogorvosi és más orvosi rendelők, és ez kiesést jelentett számukra. A szerződések 35%-át felfüggesztették, ami a bevétel szempontjából is nagyjából ilyen arányú csökkentést jelentett. A munkatársak egy részét kényszerszabadságra küldték. Mivel a járványt megelőzően is folyamatos kapcsolatban álltak az említett megyék közegészségügyi igazgatóságaival, az intézményesített karanténok üzembe helyezését követően azonnal megkeresték őket, hogy az itt keletkezett – fertőzöttnek nyilvánított – hulladékot cégük szállítsa el és semlegesítse. 

Szathmári Kinga


– Bizonytalan helyzetben kellett alig egy hét alatt felkészülnünk mind anyagilag, mind a szükséges védőfelszereléssel való ellátás és a fertőzött hulladék elszállításának módját illetően. Nem volt könnyű bevásárolni a fertőtlenítőszereket, maszkokat, védőruhákat. Az anyacég is segített. Nekünk kell a hivatalos karanténhelyszínekről elszállítani mindenféle hulladékot. És a gépezetet is megviselte a sokféle szemét. A folyamatot szigorúan ellenőrzik a közegészségügyi hatóságok. Ez a szolgáltatás némiképpen kisegített, és május 15-étől újra szállítjuk a korábban leállított egészségügyi szolgáltatóktól is a hulladékot – mondta a cégvezető, aki hozzátette: mindenki félt a veszélyes, ismeretlen, láthatatlan vírustól. Volt, aki más egészségi gondjaira hivatkozva nem vállalta azt, hogy COVID–19-vírusgyanús hulladékokat szállítson, nem kényszerítettünk senkit, és biztosítottuk a maximális védelmet. Szerencsére nem betegedtek meg a munkatársak. 

Szathmári Kinga szerint ha nem vonul végig egy újabb hullám, akkor esély van arra, hogy júliusra helyreáll az élet. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki fegyelmezetten betartsa a szabályokat. Munkatársaik tapasztalata, hogy az általuk bejárt megyékben törvénytisztelőbbek az emberek, mint máshol, és ez meg is látszik az utóbbi időszak statisztikai kimutatásaiban. 

30%-kal csökkent az autóipari megrendelések száma 

A Sacons Kft.-nél majdnem az összes autómárkának gyártanak kipufogó- és katalizátorrendszerbe való alkatrészeket. Szász Sándor cégvezető elmondta, hogy először március 7-én telefonáltak az olaszországi partnercégtől, hogy ne küldjenek alkatrészeket, aztán március 15-étől folyamatosan leálltak az autóipari cégek, így a Sacons Kft.-nél is csökkenteni kellett a termelést. Nem álltak le teljesen, mivel két kamionokat gyártó németországi vállalatnál folyamatosan dolgoztak, így volt ahova küldeni az alkatrészeket. A cégnél 114-en dolgoznak. Az alkalmazottak háromnegyedét küldték kényszerszabadságra, alig 10–14 ember maradt a termelőegységben. Áprilisban kapott a cég kisebb megrendeléseket, így egy-egy hétre visszajöttek a munkások, hogy legyártsák a termékeket. A szerelőüzemek megpróbáltak készenléti készletet felhalmozni, ezért még volt termelés a múlt hónapban. A leállást követően az autóipar nehezebben indul be. Például május 15-étől hozzáfogtak a Daciák előállításához, de egyelőre csak karosszériát gyártanak. Az alkatrészeket összeszerelő egységeknél még nem igazán dolgoznak. A Sacons cégnek a vírusjárvány komoly anyagi veszteséget okozott. Míg azt megelőzően 60.000 – 70.000 euró volt a havi bevétel, jelenleg alig érik el a 20.000-et. Szász Sándor szerint, ha nem lesz újabb járványhullám, akkor megfelelő kapacitással csak szeptemberre indulhat újra a gépkocsigyártás, mivel erre az időszakra kértek újabb alkatrészeket a szerelőcégek. De nem lesz annyi megrendelés, mint ez év elején. Az autóiparban az év végéig 30%-os visszaesést jósolnak.

A gyár területén azonnal bevezették az óvintézkedéseket, mindenki maszkot használ, a munkapontok nincsenek egymáshoz közel, és a szállítást is megoldották saját mikrobusszal, a bejáratnál fertőtlenítenek. Fokozatosan állnak vissza a termelésben, így nem merül fel az a gond, hogy telezsúfolják a személyszállító járműveiket.  

– Nem engedhetjük meg magunknak, hogy valami kellemetlen dolog történjen a cégnél. Ha szép lassan is, de visszaállunk a termelésre, amennyiben nem leszünk képesek előállítani a megrendelt termékeinket, akkor végünk van – mondta Szász Sándor. 

Fejlesztés... a Bánságban 

Az Allcolors Serv Kft. az egyike azon cégeknek, amelyek szerencsésen vészelték túl a vírusjárvány okozta helyzetet. Nyárádi László cégvezető, tulajdonos elmondta, hogy az ipari festéssel foglalkozó kft. több száz cégnek szolgáltat, így ha volt is olyan partnerük, amely leállt a termeléssel, mások teljes kapacitással dolgoztak, némiképpen ez kiegyenlítette a megrendeléseket, így esély van arra, hogy az idei esztendő pénzügyi mérlegét a tavalyihoz hasonlóan zárják. Ebben az ipari szolgáltatásban tavasszal van a csúcsidény, így a szigorúan vett kéthetes időszak kivételével nem volt gond. A cégnél 260-an dolgoznak, két hétre 38-an kerültek kényszerszabadságra, azonban a cég május 5-étől teljes kapacitással dolgozik, így mindenki visszatért munkahelyére. 

Nyárádi László


Természetesen szigorúan betartották az óvintézkedéseket: a munkatársak maszkot viselnek, a munkaprogramot úgy osztották be, hogy váltáskor elkerüljék a zsúfoltságot, a bejáratnál nemcsak fertőtlenítenek, hanem lábbelit is cserélnek, amúgy a munkafázisok nagy része automatizált, így betartható a kötelező távolság a munkapontoknál. 

Kérdésünkre Nyárádi László elmondta: cégüket kereste meg a Decathlon azzal, hogy üzleteik számára a marosvásárhelyi telephelyen szereljenek össze kerékpárokat. Az üzleti terv szerint 2023-ig egymillió biciklit kellett volna összeszerelni és elküldeni a sporteszközöket forgalmazó cég központjába Temesvárra. Kiszámították, hogy egy kerékpár szállítása Marosvásárhelytől Temesvárig 80 eurócentbe került volna, amit a cég kellett volna álljon. Valóban a villamosított vonal hiánya volt a legnagyobb akadály, így úgy döntöttek, hogy inkább Temesváron létesítik a szerelőüzemet. A jó hír, hogy ugyancsak az Allcolors Serv Kft. működteti a bánságbeli egységet. Mindemellett a cég Vásárhelyen is fejleszt. Az idén mintegy 1 millió eurós beruházással csomagoló- és egy alumínium profilszálanyag-előkezelő vonalat szerelnek fel. 

– Évek óta készül az erdélyi autópálya, nincs villamosított vasútvonal, nem fejlődik megfelelően a repülőtér (sz.m.: hozzánk közel eső megyeszékhelyeken újakat építenek), 30 év alatt nem sikerült nagyobb befektetőt hozni megyénkbe. Olyan városok, mint Nagyvárad, Nagyszeben, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Arad, amelyek Marosvásárhelyhez viszonyítva fejletlenebb iparral rendelkeztek, jóval előttünk járnak. Egy régió csak úgy tud fejlődni, ha értéket tud teremteni, termelőegységei, ipara van. Az alacsonyan fejlett vidékeken, ahol kevesebb a forrás, jobban lehet manipulálni az embereket – hangsúlyozta többek között Nyárádi László.

*

A beszélgetésekből egyértelműen kiderült, hogy nem lesz könnyű kilábalni a vírusjárvány miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetből. Ahol azonban a döntést hozók odafigyeltek arra, hogy megerősödjön a térség gazdasági ereje, valószínű, hogy az emberek sem érzik annyira a negatív hatásait, amelyek – akaratuk ellenére – a makrogazdasági dimenziókból hozzánk is begyűrűznek. És ahogy az óvintézkedések betartására ösztönző reklámokban hirdetik, valóban közös összefogással lehet majd ezt a helyzetet is átvészelni, amint elhangzott: a helyi erőforrások előtérbe helyezésével, a rövid szolgáltatói láncok működtetésével, a hazai ipar fejlesztésével, így kevésbé válunk függővé a világgazdaság makroökonómiai mozgatórugóitól. Ez is a COVID–19-vírusjárvány egyik tanulsága lehet.