„Sok magyar barátom van, de az az igazság, hogy az egyfordulós polgármester- választás etnikai szavazást eredményez Erdélyben, és különösképpen Marosvásárhelyen”.
Semmi bajom a magyarokkal, nagyon sok magyar barátom van, de… Ismerős a szöveg, ugye? Számtalanszor hallottuk már román politikusok szájából, lett légyen liberális, szociáldemokrata vagy szélsőséges. Nemegyszer kezdte így nacionalista szólamait Vadim Tudor vagy Gheorghe Funar és még sokan mások.
Ezúttal egy városunkbeli konzervatív politikus kezdte így a mondandóját a helyhatósági törvény kapcsán: „Sok magyar barátom van, de az az igazság, hogy az egyfordulós polgármester- választás etnikai szavazást eredményez Erdélyben, és különösképpen Marosvásárhelyen”. Ez pedig véleménye szerint mindenki számára csak rossz lehet. Ezért felkér mindenkit, hogy 2012-ben az urnák előtt „ne a jelöltek etnikumára figyeljen”, hanem arra, hogy az illető mit tett a városért. Sőt, arra szólított fel, mindenki menjen el szavazni, „mert a magyarok ’90 óta sokkal szervezettebbek és fegyelmezettebbek, mint a románok”. S ha valaki ezek után is azt gondolta volna, hogy tényleg mindenkit őszintén arra kér, hogy éljen alkotmányos jogával, a félreértések elkerülése végett, újra hangsúlyozta: nem szeretne etnikai szavazást, de a románok el kell menjenek szavazni. Azt is tudni vélte, hogy az arról szóló javaslat, hogy a polgármestereket egyetlen fordulóban válasszák meg, a kisebbségi törvény mellett az RMDSZ egyik feltétele volt. Ez pedig szerinte veszélyes, különösen Vásárhelyen, ahol senkit sem az érdekel, hogy a jelölt jó-e vagy rossz, hanem az, hogy román-e vagy magyar. S ha még ezek után sem lógott volna ki eléggé az a bizonyos lóláb, rátett egy lapáttal, egyenesen „kiábrándítónak” nevezte, hogy sokan olyan személyre szavaznak, akinek „az egyetlen érdeme, hogy magyar”. Pedig azt hitte, hogy 2012-ben nem lesz etnikai szavazás.
Szép kampánybeszéd volt. Az illető észre sem vette, hogy miközben magyarbarát pózban tetszeleg, nacionalistább szöveget szajkóz a „hivatásos” nacionalistáknál. Érdekes lenne megmérni, egyeseknek hány lépés a demokrácia. Hogy hol kezdődik, nem tudni, de ott biztosan véget ér, ahol egy magyar jelölt is számításba jöhet. Például Marosvásárhelyen.
