Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A lapélet szép útjának felén
egy nagy világos sétányba beértél,
hol duzzadó ma is a televény,
és fehérebb minden író tenyérnél,
így hát jöhet megint sok lelemény,
1400-ra megint lapot kérnél –
jó kis cipó lesz, szép kultkelevény,
de még mindig innen lesz az elégnél,
a nyomdaillat égő melegén
célodnál ismét jobbra-balra térnél –
a szerkesztőlét tikkasztó delén
magadnak még kis munkát csak lemérnél,
a lapélet szép útjának felén
megint csak munkával, munkával pihennél,
így vagytok a lap s te – te meg én,
s így kezded újra, mielőtt pihegnél.