2019. április 26., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Itt a dombok között még fával fűtenek,

kéken kapaszkodik a füst magasba,

s október göröngyös egén kicsi apácafelhők

suhannak hazafelé.


E múlt századi tájban sűrűbben gondolok rád,

s magamra is. Órákig elhallgatom,

micsoda mozarti lombsusogás sajogtatja szélben a kertet,

pedig már lassan kopog a dió.


Itt minden közelebb van: a falevél, a bőröd,

s lábad nagyujjához a forrongó csírák.

Ha földre fekszem, duhaj vizeket hallok robogni lentről,

mint kocsin vágtázó, lakodalmi népet.


Elfáradtam talán? Vagy csupán silányulok,

s hátrálok vissza bimbózó kezdetekhez?

Nem tudok semmit, de nyakad zsályaillatától

a végtelenséget is meghittnek érzem.


Ha látnád a tűznyelő rigót hátrahanyatló fejjel,

mosolyoghatnál rajta: mit akar ez az őrült?

Csak amit én! Habzsolni fényt és tízezer napot,

s ragyogni még a föld alól is, mint vándorló gyémánt.


Itt a dombok között sűrűbben gondolok rád,

s magamra is. Itt kéne még élnem

sokáig, halottaim lombosodó emlékével és veled,

közel az éghez s a föld suttogó szájához közel.


89 éve, 1930. február 3-án született a Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze


Kondor Béla: Két angyal (1969). 88 éve, 1931. február 17-én született a kétszeres Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, költő (elhunyt 1972 decemberében)






Kapcsolódó cikkek: