Csökkenteni kell a szemétmennyiséget!
2025-05-20 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Globális szinten egyre nagyobb problémát jelent a hulladék mennyisége, éppen ezért a Föld védelme érdekében elhanyagolhatatlan a hulladék mennyiségének csökkentése. Ezt egyebek mellett úgy lehet elérni, hogy különválogatjuk a különböző típusú hulladékokat, aszerint, hogy melyek az újrahasznosíthatóak és melyek nem, utóbbit háztartási hulladéknak is szokták nevezni. A szelektíven való gyűjtésen túl pedig arra is hatványozottan oda kell figyelni, hogy tudatosan vásároljunk, hiszen ez is egy elengedhetetlen lépes egy fenntarthatóbb életvitel irányába. Mindezekről szó esett a Magyar Ifjúsági Értekezlet Green Team munkacsoportjának konferenciáján Marosvásárhelyen.
A hulladék csökkentésének lényege, hogy minél kevesebb olyan szemét kerüljön végleges lerakásra, amit fel tudunk használni, nyomatékosította Székely-Farkas Tímea környezetgazdász, aki azt is kiemelte, hogy az újrahasznosítható hulladék mellett a biohulladék sem kell végleges lerakásba kerüljön, hiszen utóbbi maga a zöld arany!
A biohulladékot ugyanis lehet komposztálni. Ez a folyamat egyszerűbben kivitelezhető azok számára, akik házban élnek, viszont van megoldás tömbházban lakók számára is. Létezik ugyanis egy kis barna kuka, aminek segítségével a tömbházakban élők is össze tudják gyűjteni a lebomló hulladékot, amit aztán elküldhetnek a komposzttelepre, ahol hozzávetőlegesen fél év alatt végbemegy a folyamat, ők pedig nagyon jó minőségű komposztföldet kapnak, részletezte a szakember, aki arra is rámutatott, hogy akik házban élnek, készíthetnek komposztládát, de akár a kert végében is áshatnak egy gödröt. Így csinálták a nagyszüleink is, semmi újat nem találtunk ki, csak elővettük az ő bevált módszereiket, nyomatékosította Székely-Farkas Tímea.
Az, hogy visszatértünk a nagyszüleink módszereihez, azt is bizonyítja, hogy az emberek rájöttek, hogy fenntarthatóbban kell élni, és ez az álláspont egyre jobban tudatosul a fiatalokban is, mondta a szakember, akinek a meglátása szerint a ma ifjúsága egyre inkább tisztában van azzal, hogy fontos tenni a jövő, egy tisztább jövő érdekében. Ugyanakkor vannak olyan fiatalok, akiket nem érdekel a környezettudatosság, de szerencsére előbbiekből van több. Nagyobb arányban vannak azok, akik érdeklődnek és tesznek a fenntarthatóságért. Annak érdekében, hogy még több ilyen fiatal legyen, elengedhetetlen, hogy minél korábban elkezdődjön a tudatosítás, emelte ki a környezetgazdász, aki szerint ha ez bekövetkezik, akkor a fiatalok úgy fognak felnőni, hogy benne maradnak a fenntarthatósági körforgásban.
– Találkoztam egyszer egy üzletben egy 7-8 éves gyermekkel, aki arra ösztönözte a szüleit, hogy ne vegyenek műanyag zacskót, hanem vigyék otthonról a vászontáskát, ez azt bizonyítja, hogy a fiatalok igenis tudják tanítani az idősebb korosztályt – mesélte Székely-Farkas Tímea. – Ezzel együtt is mindenképpen szükség van a környezetvédelmi tananyag kibővítésére, hiszen fontos, hogy a fiatalok szembesüljenek azzal, hogy hova kerül a hulladék, vagy mi történik az elhasznált vízzel. Jelenleg egy tanügyi reformban vagyunk, mindenképpen szükséges a teljes tananyag átalakítása, az új rendszerben pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntarthatóságot célzó tantárgyakra is – húzta alá a környezetgazdász, aki azt is kiemelte, hogy van okunk bizakodni.
Az idősebb korosztály tekintetében Székely-Farkas Tímea elmondta, hogy ők ahhoz szoktak hozzá, hogy nincs annyi műanyag, nincs annyi nem lebomló hulladék, csakhogy ez az elmúlt években, évtizedekben gyökeresen megváltozott. Ugyanakkor nem újdonság a mostani középkorúaknak sem a betétdíjas rendszer, hiszen az üvegcsomagolás esetén például ez már nagyon rég működik, tehát ilyen szinten sem vezettek be a döntéshozók egy új dolgot, csak visszatértek ahhoz, ami már egyszer működött.
– Lehet viszont a hulladékgazdálkodásban új tényezőkre is számítani, ilyenek lesznek az önkéntes hulladékgyűjtő központok, amelyek a tervek szerint 2026 végére kellene elkészüljenek országszerte. Azonban sokszor tapasztaljuk, hogy a közbeszerzési folyamatok elhúzódhatnak, ezért megtörténhet, hogy jövő év végére nem fog úgy működni a teljes rendszer, ahogyan kellene, viszont idővel ez is meg fog történni – fogalmazott Kacsó Sándor vállalkozó, Marosvásárhely korábbi városmenedzsere, aki arra is kitért, hogy az emberek fel kell nőjenek ahhoz, hogy éljenek az önkéntes gyűjtőpontokkal, ebben a folyamatban pedig nagy szerepe lehet a fiataloknak, hiszen őket lehet megtanítani a leggyorsabban ezek fontosságára. – Az emberek meg kell értsék azt, hogy fontos a hulladékok szelektíven gyűjtése és újrahasznosítása, hiszen csak így tudjuk megóvni a Földet – hangsúlyozta Kacsó Sándor.
A szakember lapunknak arról is beszélt, hogy például Japánban nincsenek az utcán szemeteskukák. – Ha ezt Romániában bevezetnék, az emberek fel lennének háborodva, viszont elengedhetetlen, hogy megértsék, hogy ez is egy lépés annak érdekében, hogy minél tisztább legyen az a környezet, ahol ők is élnek – fogalmazott a szakember, aki úgy vélekedett, hogy jelen állás szerint egy ilyen rendszer Romániában csak erőltetve működhetne.
