Csínján az antibiotikumokkal

Rendkívül sikeres pályát futottak be. 1928-tól, amikor Fleming skót orvos véletlenül felfedezte, hogy a penészgomba terméke, a penicillin elpusztítja a baktériumokat, az elmúlt 83 év alatt meghódították a világot. Évente 300 tonna antibiotikum fogy el az ember- és az állatgyógyászatban.

Rendkívül sikeres pályát futottak be. 1928-tól, amikor Fleming skót orvos véletlenül felfedezte, hogy a penészgomba terméke, a penicillin elpusztítja a baktériumokat, az elmúlt 83 év alatt meghódították a világot. Évente 300 tonna antibiotikum fogy el az ember- és az állatgyógyászatban.

Bár csodaszernek tartják, hatásuk véges. A baktériumokat támadják meg, de ezek az embernél is évmilliárdokkal idősebb élőlények hosszú földi létük alatt változatos túlélési stratégiákat dolgoztak ki. Egy idő után a szaporodásukat gátló, pusztulásukat okozó antibiotikumokkal szemben megtanulnak védekezni, ellenállóvá válnak, s kialakul az úgynevezett baktériumrezisztencia. A baktériumok elleni küzdelemben az eltelt nyolc évtized alatt az antbiotikumok újabb és újabb családját dolgozták ki, de olyan költséges folyamatról van szó, amelyet a nagy gyógyszercégek nem vállalnak már. Ezért fogalmazta meg az Európa Tanács 2001-ben a figyelmeztetést, hogy körültekintően kell bánni ezekkel a gyógyszerekkel. E cél érdekében jelölték ki november 18-át európai antibiotikumnappá, hogy felhívják a figyelmet e létfontosságú gyógyszerek tudatos és felelősségteljes használatára. Ezt vállalta három marosvásárhelyi orvosnő is, akik az elmúlt pénteken várták az érdeklődőket a (volt Rigó utcai) Studium Szakkönyvtárba. A Studium Alapítvány szervezésében tartott előadáson dr. Székely Edit mikrobiológus főorvos beszélt a mikroorganizmusok szerepéről az életünkben. Legtöbbjük hasznos az ember számára, s csupán kis részüket képezik a kórokozók, amelyekkel szemben küzdeni kell. Miközben a második világháború előtti elhalálozások java részét bakteriális fertőzések okozták, az antibiotikumok feltalálása nyomán a fertőző betegségek háttérbe szorultak, s az átlagéletkor 70 év fölé emelkedett.

Mivel az elmúlt évtizedekben az antibiotikum-fogyasztás folyamatosan emelkedett, a baktériumok hosszú túlélési tapasztalata lehetővé tette, hogy ellenállóvá váljanak az ellenük mind gyakrabban bevetett gyógyszerekkel szemben. Mindezt tetézte az indokolatlan és a nem előírásszerűen történő fogyasztás is. Bár az antibiotikumok vény nélküli vásárlását törvény tiltja, sokan a saját fejüktől szerzik be és szedik, gyakran indokolatlanul. Bizonytalan diagnózis esetén az orvosok is hajlamosak antibiotikumot felírni, s van beteg, aki addig jár, amíg olyan orvosra talál, aki az ő akarata szerint cselekszik. Holott a láz, a torokfájás oka leggyakrabban vírusos eredetű fertőzés, s a vírusokra az antibiotikumok hatástalanok.

A megfelelő kezelés kiválasztását elősegíti a bakteriológiai vizsgálat, amelynek nyomán az orvos a megfelelő antibiotikumot írja fel, amelynek akkor van hatása, ha a beteg betartja a használati utasítást a mennyiséget és az időt illetően is. Mivel sokan néhány szem után már jobban érzik magukat, abbahagyják a gyógyszer szedését, s emiatt nem pusztulnak el a kórokozók.

Érdemes tudni, hogy a különböző baktériumokra különböző antibiotikumok hatnak, egyesek csak egyfélére, mások sokféle baktériumra. Az antibiotikumoknak vannak mellékhatásaik, mivel a normál flórát is kipusztítják, s gyomor- és bélpanaszokat, gombás fertőzéseket, allergiás tüneteket okozhatnak.

Az előadó beszélt a hordozó állapotról, amikor az egészséges emberben is előfordulnak kórokozok, de ha nem okoznak panaszt, csupán bizonyos esetekben, például műtét előtt érdemes megkísérelni kiirtani azokat.

Számos tanulmány igazolta,hogy a körültekintő alkalmazás a rezisztencia csökkenéséhez vezethet, mivel a baktérium számára nem gazdaságos, hogy fenntartsa a rezisztenciát biztosító géneket – hangzott el Székely Edit előadásában. A felmerülő kérdésekre dr. Szalman Krisztina belgyógyász és dr. Zaharia-Kézdi Iringó infektológus főorvosok válaszoltak.